Eger - hetilap, 1881

1881-07-07 / 27. szám

301

jobbára üres ház előtt játszott, most Ungvárott működik, hol igen i szép pártolásnak örvend. Onnét a társulat Miskolczra fog menni.

— Kirándulás. Az irói és művészi kör, a Kárpát-egylettel érdekes kirándulást tesz Aggtelekre, onnét Dobsiuára és Tátra-Fü- redre. Az egyleti tagjegy elömutatása mellett 10 frtért vasúti jegyek kaphatók az egész körútra, melynek főpontjai ezek : Budapest — Det)8ina — Tátraftired — Ruttka — Budapest.

— A fővárosban az állami rendőrség intézménye, e hó 2-án lépett életbe. Egyébiránt az úgynevezett „fővárosi rendőrség“ már évek óta inkább állami volt, semmint fővárosi. Főnökké ezúttal is Thais z Elek neveztetett ki.

— Szegeden junius 29-én délelőtt, Kresztics füszerkereskedö nek deák-utczai pinczéjében petroleum-robbanás támadt, melynek több ember-élet lett áldozata ; az elösietett tűzoltók közti! is néhá- nyan veszélyes égési sebeket kaptak.

— A liorvát országgyűlés azon bizottsága, mely a Fiaméra vonatkozó kérvények elintézése végett kiküldetett, a következő négy pontból álló határozatot hozott: 1. A bizottság jegyzőkönyvében const,atáltatik, hogy a kiegyezési törvény 66. §-a kimerítően van indokolva a kormány által felolvasott nyilatkozatban; ennélfogva bamisitásró! szó sem lehet; 2. az országgyűlés helyesléssel vette tudomásul a nyilatkozat azon részét, melyben az mondatik, hogy egyetlen egy törvényhozói tényező sem gondol arra, hogy egyoldalu- lag megváltoztassa a kiegyezési törvénynek Fiume államjogi viszonyára vonatkozó határozatait; 3. az országgyűlés helyesli, hogy Fiúméra vonatkozólag jövőben is a kiegyezési törvény 66. §-nak elvei lesznek irányadók, mi által a kérvények elintézvék.

— (Megengedték a szláv misét.) A zágrábi érseki konzisztori- um hivatalos átiratban értesítette Mrazovics odavaló polgármestert, hogy a pápa megei gedte, hogy Cyrill és Method szláv apostolok napján, a boán a templomban, melyben a székesegyház isten-tiszteletét tartják, a szláv liturgia szerint misét szolgáltassanak.

— (A magyar földhitelintézet) kárára elkövetett csalás ügyében egy érdekes részletet közölhetünk. A csaló tudvalevőleg két Ízben fordult az intézethez jelzálog kölcsönért. Az első esetben Stan- koff Axantie név alatt, midőn 25,000 frtot vett fel s másod Ízben Milies Sándor név alatt, midőn 63,000 frtot csalt ki az intézettől. Midőn a csaló ez utóbbi esetben a megszavazott 63,000 forint átvétele végett, az intézetnél jelentkezett, ez a személyazonosság cons- tatálása előtt az összeg kiutalványozását megtagadta. Ekkor az intézetnek két hivatalnoka, természetesen jóhiszemüleg, bizonyságot tett az állítólagos Milies Sándor személyazonossága mellett, mire az intézet a 63,000 frtot szó nélkül kifizette. Midőn később a csalás napfényre került, elővették a két, tisztviselőt, kik, miután sikerűit nekik teljes ártatlanságukat kimutatni, a csaló felkeresése végett ennek állítólagos lakhelyére Kikindára s környékére küldettek. E két tisztviselő egy rendörtisztviselö kíséretében be is utazta az e- gész vidéket, de eredménytelenül. Ily körülmények között most már alig remélhető, hogy a vizsgálat eredményhez fog vezetni. (B. H.)

— A fiumei kérdésről az „Ellenőr“ egy figyelemre méltó

közleményt hoz, melynek lényege a következő: „Horvátországban

szítják a gyűlöletet ellenünk. A Dráva és Száva közt felgyülemlett mind az a harag, melyet eugedékenységünk, méltányosságunk, annyiszor tanúsított testvéri szeretetünk által vontunk magunkra. Á liumei kérdés éles kardot fektetett közénk és a horvátok közé. Nemcsak az önzés, nemcsak a pártszenvedóly, bauem a nemzetiségi gyűlölet, élesítette ki. A nemzetiségi gyűlölet, melynek tüzét sziporkázva élesztik a horvát túlzók. A nemzetiségi gyűlölet, melyet feleröszakolnak a józan horvát népre a lelkiismeretlen izgatófe. Feláldozhatja-e Fiúmét Magyarország a nagy horvát áiinok kedvéért? Nem áldozhatja fel. Kiadhatja-e Magyarország Fiúmét Horvátországnak? Nem adhatja ki. Nincs oly államférfi, nincs oly kormány, nem képzelhető oly törvényhozás Magyarországon, mely ezt jogaink és törvényeink ellenére tenni merné, sőt mely ezt tenni csak akarná is. Nincs oly párt, nincs oly ember széles e házában, a ki a nemzeti ügy feladásának nem tartaná még a gondolatot is, hogy Fiúmét bármily kárpótlásért, bár a Horvátországgal való örök béke megvásárlásáért, átengedjük a horvátoknak. Fiúméért nincs kárpótlás. Fiumének nincs ára. ügy ragaszkodik ahhoz az ország, mintha legkedvesebb fia, mintha a magyar nemzet palládiuma volna. Ha a magyarnak nincs Fiumeje, nincs tengere. S ez nagy szó! És Magyarországnak ma már valóságos életérdeke a tenger. Nem a nagy világ-óceán, hanem az a kis zug, az a kis öböl, az a pompás svájezi tónak feltűnő kék Quarnero, mely tengernek sem látszik. De onnét a Boccán át kijárás van az Adriára, s onnét a Földközi tengerre és innét a nagy világtengerekre! Á magyar búzát, a magyar lisztet, a magyar nyersterményeket, ki lehet vinni a világ bármely piaczára. Hasztalan zárkózik el tőlünk, s von sorompót

ellenünk a német birodalom. Az őrvidék hegyei, a Karst kopár bárczei közt robogó vonatokon, a Duna, Tisza, Dráva, Száva, Kul- pa vizi utjain a tengerhez jutunk. S a tengeren nincsenek vámsorompók, nincsenek finánezok. Ezért szükséges nekünk Fiume. Ezért oly drága nekünk a Quarnero. Más népeknek nagy tengervidékeik vannak. Nekünk csak az a kis öblünk van. Azért, tartjuk azt oly nagy becsben. Nagyobban, mint a német az északi tengert, mint az angol az egész Atlanti Oczeánt ! És Horvátország— nem, a horvát túlzók el akarják disputáim tölüuk ezt az öblöt, s ennek az öbölnek gyönyörű városát, melyet magyar pénzen tettünk tengeri kikötő várossá. Fiume nemcsak nem lesz Horvátországé, de küszöbön áll Magyarországba való végleges bekebelezése. Fiume ép oly kiegészítő része Magyarországnak, mint Pestmegye, mint akármelyik magyar város. A horvátoknak nincs több joguk hozzá, mint bármelyik magyar városhoz. Tudják ok ezt. A közjogi kérdés rég meg van vitatva és eldöntve, a tudományban ép úgy, mint a parlamentben és regnicolaris bizottságokban. Csak a megvalósítás, a fiumei provisoriumuak megszüntetése van bátra. Ez nem fog nehézségek nélkül történhetni. De a kormány és törvényhozás le fogja győzni e nehézségeket.“

— Bazárral összekötött tánczmulatságot rendez. — vasárnap, e hó 10-én, az érsekkertbeu, — az általános munkás betegsegély- zo és rokkant-pénztár egri elöhelye, saját egylete javára. Belépti dij 20 kr. Ételek s italok olcsó szabott áron fognak kiszolgáltatni.

A mulatság délutáni 3-tól esti 10-áig tart, a legjobb két zenakar közreműködése mellett mellett.

— A földadó szabályozása. Tekintettel azon körülményre, bogy a földadóról szóló 1875. évi törvény idökózbeu igen sokat változott, a pénzügyminiszter az életben levő törvény s rendeletek összegezése által egy rendeletet bocsájtott ki, melyben a földadó szabályozva vau. E szerint ki van mondva, hogy az állami földadó a tisztajövedelem után minden földrészletre egyenlő százalékban vettetik ki. A földadó tárgyát képezi minden gazdaságilag használható földterület, a mennyiben nem adómentes, habár tényleg más czélra fordittatik is.

A földadó tárgyát nem képezik : a) a közutak, állandó dülöutak, utczák és közterek, b) a beépített köztelkek és az udvarok, c) szállításra használható és vízmüvekre szolgáló csatornák, d) a törvény oltalma alá helyezett védtöltések és csatornák, e) temetők, f) országos és közhatósági kezelés alatt álló kertek, melyek jótékony intézetek czéljaira szolgálnak, g) tanítási czélokra használt fa- és szölö-iskolák. Ezután előadja a rendelet az ideiglenesen adómentes tárgyakat, a földbirtok tiszta jövedelmének kiszámítását s a végrehajtási eljárásokat.

— Az osztrák-magyar bank és a magyar nyelv. Egy bankjegy- hamisítási per tárgyalása alkalmával az osztrák-magyar bank a törvényszék hivatalos megkeresésére német nyelven válaszolt. Ez alkalomból a legfőbb itélöszék fölhívta a kir. táblát, hagyja meg a kír. törvényszéknek: „mikép esetleg előforduló legelső alkalommal, az 1878: 25. t. czikkben kifejezett paritás elve alapján, érintkezéseiben az e honban egyedül hivatalos magyar nyelvet alkalmazza, minthogy ellenkező esetben ezen magy. királyi legfőbb itélöszék, a fennérintett törvényből kifolyó kötelességhez képest kénytelen lenne a banknak minden nem magyar nyelven szerkesztett hivatalos iratait visszautasítani." Az osztrák-magyar bank főtanácsa a magyar pénzügyminisztérium utján ezen esetet az igazságügyminiszter elé terjesztette, ki a legfőbb itélöszék elnökéhez intézett átiratában a legtöbb itélöszék eljárását helytelenítette. Átiratában az igazságügyminiszter kifejti, hogy az 1878: 25. t.-cz uem teszi kötelességévé a banknak, hogy a magyar állambeli hatóságokkal kizárólag a magyar nyelvet használja s a legfőbb itélöszék hatásköréhez iiy kérdések eldöntése nem tartozik. A miniszter átiratában mellékelve van a banknak a pénzügyminiszterrel kötött, és eddig még közzé nem tett egyezsége, melynek értelmében a bank a magyarországi intézetekhez magyar és német nyelven ir, a magyar beadmáoyokra magyarul válaszol, de egyéb esetekre nézve a levelezés s az üzletvezetés uyelvét a bank maga határozza meg.

— Ifjú gróf Károlyi István megkegyelmeztetése. Az igazságügyminiszter értesítette a pestvidéki kir. törvényszék elnökét, hogy párviadal vétsége miatt; jogerejuleg 6 heti államfogházra Ítélt ifj. gróf Károlyi Istvánnak ö felsége f. junius hó 26-án kelt legmagasabb elhatározásával a reá kimért büntetést kegyelmiieg elengedte. — (Gróf Károlyi István tudvalevőleg a gróf Zichy Ferraris Victorral vívott halálos kimenetelű párbaj miatt Ítéltetett el.)

— A titkos orvosi szerek, vagyis nem orvosi rendelvényre vásárolt orvosságok áruihatása tárgyában a belügymiuiszter elrendelte, hogy azok jövendőre csak előzetes szakszerű megvizsgálás és engedély alapján lesznek elárusithatók az országban. A tiszti főorvosok kötelesek lesznek a gyógytári vizsgálatoknál ezekre különösen ügyelni, és jelentéseikben számot adni vizsgálatukról.