Eger - hetilap, 1881

1881-01-06 / 1. szám

2 viszonyaink tisztázása tekintetéből óhajtandó, hogy már va- lahára a választópolgároknak tömeges részvétele mellett folyjanak le a választások: hadd tűnjék ki a nemzet két­ségtelen közvéleménye. Ha az bekövetkeznék : meg fogna talán szűnni a pártok közt fennálló éles feszültség; a pol­gárok megszabadulnának a mostani kétes helyzet bénító nyűgétől, — s az előálló világos eldöntésben többé-kevésbbé megnyugodva, pártkülönbség nélkül összpontosíthatnák erő­iket szellemi s anyagi fejlődés előmozdítására czélzó mű­ködésre, mely nélkül eléggé helyes és biztos haladásról szó sem lehet. Ily értelemben is: „boldog uj évet!“ kívánunk. Végre, helybeli és vidéki tisztelt polgártársainknak kívánjuk, hogy a bekövetkező uj választásoknál, — vala­mint minden közügynél, — a pártgyülölködést kerülve s egymás politikai meggyőződését kölcsönösen tisztelve, jár­janak el: mindig a közjót s azt tartva szem előtt, hogy mindnyájan ugyanazon egy hazának szerető gyermekei vagyunk. „Boldog uj évet !“ D. K. Javaslat: az eger-nádasdi vasút létesítése iránt. Budapest, január 3. T. szerkesztő ur! Becses lapja múlt számában „egy feledésnek in­dult életkérdésről“ czim alatt, élénk érdeklődést tanú­sító czikk jelent meg, az „eger-nádasdi“ vasút kérdése tárgyában. Csak örömmel üdvözölhetjük az érdeklődést, mert en­nek hatalma az, a mely életet adhat az eszmének, kivitelt a tervezetnek. Egyesek legjobb akarata, csak álmodozás az érdeklődés központosított ereje nélkül. Az ege r-n ádasdi vasút kérdése valóban régen toglalkoztatja egyes köreinket. A múlt évben, a mi­kor még a karczag-füzesabonyi vasút kiépítése egészen napirenden volt, Egervárosa képviselőtestülete, részint e tervezet támogatása, részint ebből is folyólag, a felvidék­nek az alfölddel legegyenesebb irányban összeköttetése — azaz a füzesebony-eger-nádasdi vasút létesítése, tájékozás s javaslat tétele czéljából, egy küldöttséget bizott meg. Mint a küldöttségnek egyik tagja, a küldöttség inten- tióival megegyezőleg, itt Budapesten, az érdekelt fel s al- vidék befolyásos tagjaival, részint személyesen, egyedül, részint a küldöttség egy másik tagjával, Babies István kép­viselő úrral, érintkeztünk is. A karczag-füzesabonyi vasút kiépítése, az eger-nádasdi összeköttetésre nagy fontosságú lévén, több ízben is érint­keztünk egyik befolyásos érdekelt birtokossal — hogy az ismét napirendre hozassék. A dolog ott maradt el, hogy az érdekelt vidéki községeknél nehézség támadt a hozzá­járulási összegek megszavazásánál. E nehézségek nem vol­nának elhárithatlanok. De hiába, az érdeklődés egyszerre csak megcsökkent. Ha e vasút kiépíttetnék, az eger-nádasdi összeköttetés létrehozatala tetemesen megkönnyittetnék. Mert az építési vállalkozásnak alapja a forgalom. Az eger-nádasdi össze­köttetésnek lényege a folytatás Füzesabonytól Karczag felé, tehát a nagy alföldnek. Kérdésen kívüli az, hogy ha az eger-nádasdi összeköttetés létesülne, a füzesabony-karczagi vonal kiépítése szintén könnyen létrehozatnék, mert egyik a másiknak támogatója forgalmi tekintetben. A felvidék több érdekeltjével történt eszmecserének j eredménye ez: mindnyájan kívánatosnak tartják e létesü- lést, a nádasd-egri vonal kiépítését. A vasgyárak különö­sen örülnének, nemcsak azért, hogy forgalmukat ez irány­ban is értékesíthessék, hanem az egri piaczot fon­tosnak tartják, mert most kizárólag a miskolezi piaczra j vannak utalva, s igy monopolizálva vannak. Azonban, az áldozatkészségnek mi jele sem mutatkozott náluk. Egyébiránt az még nem döntő, evésközben is megjön az étvágy. Első sorban Egervárosa érdeke forog fenn itt, s nekünk kell tenni, ha másokat megnyerni akarunk. Szerény nézetem ez: Egervárosa mint testület, részint a törvényszéki épület, részint az árviz okozta károk foly­tán még most is igénybe van véve. Kiadásainkra ügyelni kell, hogy azok ne szaporodjanak. Azonban, az egyéni érde­keltségnek a legtágasabb tér nyílik. Van-e elég érdekelt­ség? ez a kérdés. Minden irányban kutattam, hogy a gróf Keglevich Béla által tett előmunkálatokat felfedezhetném. Sikertelen, s alig hiszem, hogy azok meglegyenek. De úgy sem hasz­nálhatnánk egészen. Újból kell az egészet felvenni. Alakuljon egy consortium, vegye ki az előmunkálati engedélyt, (mely rögtön megnyerhető); al­kudjék meg egy szakértő mérnökkel, s tétesse meg az elő­munkálatokat, a felmérést, a költségtervezetet. Ha ez meg­van, könnyen tudni fogjuk :quid valeant humeri, mennyivel járulhatunk hozzá, s a vasúti bankkal megin- i dithatjuk a tárgyalást, esetleg felépíthetjük a vasutat. Az előmunkálatok 800 — 1000 írtnál nem fognak — j mint egyszer már számítottuk is — többet igényelni. Aran-e annyi áldozatkészség Eger polgá­raiban, hogy erre az aláirás sikeresen megindítható? Én azt gondolom, hogy van, csak meg kell kezdeni. Gondos­kodjanak polgártársaim. Ez mindennek az alphá- j a. E nélkül sóhajtozni lehet, de — eredmény nélkül. Sz. 2V. Választás? vagy: kinevezés? Tagadhatlan, hogy fennálló közigazgatási s bírósági rendszerünk tökéletlen; ugyanazért mindkettőnél reformokra van szükség. A kormány is fölismerte a hiányokat; — s egy részről közigazgatási enquéte tartásá­ról gondoskodott, más részről pedig a bírósági rendszer reformjának kérdésével is foglalkozik. A közigazgatási enquéte tárgyalásain sok egészséges eszme lett kifejtve; s a bírósági rendszer átalakítására vo­natkozó tervek is alapjukban helyesek. De a részle­tekhez sok szó fér. Legyen szabad ezekre vonatkozólag igénytelen nézeteinknek kifejezést adni. A közigazgatási enquéte alkalmával s múlt hó 11-én az országgyűlés felsőházában is, leginkább azon elv, — mint sark, — körül folytak a viták: vájjon a megyei hi­vatalnokok ezután is választassanak-e? vagy pedig a kormány által neveztesse­nek-e ki? Némelyek a választás mellett is re­mélnek jó közigazgatást; mások ellenben ezt csak a ki­nevezéstől várják, — s vannak, kik a kineve­zést nemcsak föltétlenül helyeslik, hanem azt közigazgatásunk árnyoldalainak megszüntetésére vezető p a- naceának is tekintik. Választás legyen-e, vagy kinevezés ? ez nem lehet párt­kérdés, s szerencsére hazánkban nem is az! Részünkről azt hiszszük, hogy a jó közigazga- t á s lehetősége hazánkban nem épen azon kérdés eldön­tésétől függ: választassanak-e vagy nevez­

Next

/
Thumbnails
Contents