Eger - hetilap, 1881

1881-06-16 / 24. szám

260 kötvényeink, rentéink olcsóbb kamatra vétetnek, csak azt mutatja, hogy a mai békés viszonyok folytán, a tőkepénzek felhalmozódtak, s elhelyezést keresnek. Az pedig, hogy mig hazánkban az ingatlanok értéke még ma is csekélyre be­csültetik, járadékkötvényeink mindannak daczára igen jó áron kelnek, holott ezek kamatai az értéktelen ingat­lan adóiból telnek ki, — oly beteges börzei speculatióra mutat, mely az 1872. évi krach-hoz hasonlólag fogja befe­jezni pályáját. Mindezek után, még közjogi nyomorúságunk orvoso­lásán bajai is terhelik a lefolyt 3 évet. Mig kormányunk keresztülvitte, hogy a határőrvidék Horvátországba kebe- leztessék, — Fiume, hazánk gyöngye, mai nap is ideiglenes állapottal küzd. Horvátország tele magyarellenes agitáczi- ókkal, évenkint tetemes magyar pénzzel dotáltatik, s kor­mányunknak sem akarata, sem törekvése, hogy ez megvál­toztattassák. Ily helyzet mellett, valóban gyökeres reformokra van szükség, melyeknek első feltétele, állami önállóságunk körének teljes biztosítása. Osmerem az aggodalmakat, me­lyek felmerülnek ezzel szemben; de kérdem : jogos s törté­netünkben gyökeredző nemes aspirátiónk, micsoda nagyobb veszélyt rejthetne magában annál a mi most sújt: erőt s életet ölő óriási adózás, a mellett évi 24—40 millió fe­dezetlen hiány, folytonos adósságból élés, s végre is nap- ról-napra pusztulása legjobb erőinknek, úgy az ipar, mint a kereskedelem s földművelés terén? Nem veszély, egy szebb jövendő az, mely törekvéseink sikerében integet felénk. Ma, midőn apró szomszédaink, egymás után gyarapsza- nak az önálló államiság terén, a román, szerb, stb. — csak a mi, dicső múltúnkon emelkedő hazánk legyen kárhoztatva arra, hogy szomszédja gallérához kötve vonszoltassék a hanyatlás, a deficit s örök adósságcsinálás végzetes utján ? Ezzel végzem számadásomat, azon megnyugvással, hogy bár örvendetes dolgokkal nem dicsekedhetem önök előtt, kárára, s dicstelenségére sem hazámnak lsem szeretett városomnak, legjobb meggyőződésem szerint nem szolgáltam. Önök bölcs határozatát felettem, kétség kívül, a tények alapos megfontolásával fogják hozni. Adott Ígéretemhez, törekvéseimben hű maradtam, s az önök ajkán is folyton megújuló panaszokért, melyek tolmácsa voltam, felelősség nem sújthat, azért mert a jelenlegi kormány oly többség­gel rendelkezett még mindig, hogy akarata döntött, tolmá­csolt érdekeink s kívánságaink ellen. Hozza meg az ég jövőre, óhajaik s mindnyájunk ér­deke kielégitését. Isten áldja meg szeretett hazánkat és városunkat. Korunk legnagyobb nyavalyája. (Xy.) Azt hiszem, mindenki igazat ad nekem, ha korunk legna­gyobb nyavalyájának a pálinkát nevezem. A ki mégis kétkednék e fö­lött, kérem vegyen magának csak annyi időt, mennyi e sorok elol­vasására szükséges, és gondolom, hogy az elmondottak igazságáról teljesen meggyőződhetik. A pálinka mértéktelen ivásának rendkívüli borzasztó eredmé­nyei vannak; egy részt elsatnyitja a testet, lelket, meggyöngiti az akaraterőt, neveli a bűn iránti hajlamot, tönkre tesz családokat s avval neveli a nyomort és ínséget, megrövidíti az élettartamot, ke­vesbíti a házasságok termékenységét, elsatnyitja az utódokat stb. stb. szóval elerkölcsteleniti a nemzetet és koldusbotra, pusztulásra juttatja azt. A pálinka túlságos élvezete ennélfogva nem csak oka, de egyúttal symptomája, következménye nemzetek erkölcsi, 8 anyagi minden tekintetbeni hanyatlásának. Az újabb statistikai vizsgálódások kitüntették, hogy mikép harapózik el a baj, és minő rombolásokat követ el a legerőteljesebb államok orgonismusán, hogyan támadja meg az államnak a népes­ségben rejlő alaperejét. És daczára annak, alig látunk a practicus közéletben intézkedéseket, melyek komolyan akarnák e bajt or­vosolni, mert ha találunk is itt-ott törvényeket és rendeleteket, me­lyek a veszély korlátozására törekszenek, azok alig nyernek vég­rehajtást, mint pl. nálunk is. Bizony ha valahol, úgy e téren kell komolyan és erélyesen fellépni, nehogy elkéssünk, s a társadalom e rákfenéjének kiirtása lehetetlenné váljék. Hogy mennyire terjed a pálinkaivás nemcsak nálunk, hanem más államokban is, azt a következőkkel illusztrálhatjuk. Az ivásrai hajlam leginkább Angliában, illetve az angolok lak­ta Amerikában látszik kifejtve lenni, s a nők részvétele is, se­hol sem oly nagy, mint éppen itt. New-yorkban „részegek men- belyén“ hivatalos jelentések szerint 2183. egyén vétetett fel a va­gyonosabb osztályból, ezek között 1000 „leány, gazdag családok­tól.“ Angliában 1857-től—69-ig a részegség miatt rendőrileg le­tartóztatott egyének száma 75.859-ről 122.310-re növekedett és pedig évről, évre majdnem egyenlékenyen. (Ottingen.) 1875-ben a részegség miatt letartóztatottak száma 203.989-re rúgott. És Oesterlehn szerint 100. részeges férfira, 29. részeges nő esik. S mig Angliá­ban 1860-ban fejenkint szeszes italokért 20 ft, 1876-ban már an­nak kétszerese t. i. 40 frt. lett elköltve. (Dr. Fekete Gyula az iszá- kosság elleni állami védelem törvényeiről. Magyar igazságügy 1881. III. füzet.) Németország mindig fészke volt a mértéktelen ivásnak s in­nen van az, hogy iszakosság elleDÍ állami titalmak a legrégibb időktől fogva bocsáttattak ki. A legnagyobb fokát ez iszakosság a 16-ik században érte el, midőn a társadalom minden osztályainál általános divatot képezett. Mohi R. azt Írja, hogy a tübingai egye­temen a tanárok és tanulók együtt dőzsöltek, s Huber szerint az ivás megállapított szabályok és formák szerint történt, s formális ivás-jog fejlődött ki. „Mindennek a német faj eldurvulása és er­kölcsi felbomlása lön eredménye“ (Dr. Fekete Gy. i. m.) Később a pálinka lépett fel, mint a részegeskedés legolcsóbb eszköze és pedig úgy lent, mint felsőbb körökben is. Az óta annak fogyasztása Németországban folyton nagyobbodó mérveket ölt. így pl. Poroszországban mig 1806-ban egy emberre átlag csak 3.00 quart. 1863-ban már 8.50. quart pálinka esett. A korcsmák száma pedig 51.123-ról (1831.) 98.063-ra (1872.) emelkedett Poroszország 8. régi államában. Poroszország belátván az iszákosság szomorú következ­ményeit s azok orvoslásának szükségét, törvényhozása éppen most egy törvényjavaslattal foglalkozik, mely a részegeskedést és annak eszközlöit szigorú fenyitéssel sújtja. Francziaország a jelen századdal a mértéktelenség egyik ál­landó tanyájává lett. 1850-ben csak 585.200, 1876-ban azonban már 1.004.300 liter, vagyis 2.71. fejenkint fogyasztatott el s a kocs­mák száma 1850-tőÍ — 68-ig 350.000-röl 571 ezerre emelkedett, s már minden 105 lélekre esik átlag egy kocsma. Német-Alföldön a pálinkafogyasztás óriási, mi főleg e két körülményből tűnik ki: 1-ször ezen csekély 3.5 milliónyi népesség nem kevesebb, mint 17 millió frt adót fizet pálinka után, és egy- egy fejre ezen italból átlag 50.22. liter (1872.) fogyasztatott. Oroszország hirbedtté vált vutkijáról, s hogy az ott borzasztó mennyiségben fogyasztathatik. annak elég bizonyítéka azon körül­mény, hogy ott az állambevételek 1/3 részét, kbelül 120 millió rubelt, a pálinkaadó képezi. (Dr. F. Gy. i. m.) Hazánkban a felvidék e csapás alatt görnyed, egész vidékek népei tönkre mentek anyagilag és szellemileg ezen daemon kárhozatos befolyása alatt, s rabszolgáivá sülyedtek azoknak, kik e szer elá- rusitásával foglalkoznak. Vidékünkön is a pálinkaivás szörnyű mó­don terjed; hisz alig van munkaszerződés, melynél a munkás ma­gának napjában legalább 2-szerre pálinkát ki nem kötne. Szóval e baj folyton növekvő irányt mutat nálunk is és vele növekednek az állam és társadalom sebei, melyekre ha ma-holnap irt alkalmazni nem fogunk, elmérgesitik és tönkre teendik az állam testét. ( Ám lássuk azon bajokat, melyeknek kútfeje, oka a pálinka mértéktelen élvezete. A pálinkaivás megröviditi nemcsak az ivók, hanem egyúttal azok utódai átl. élettartamát; igy az elhalálozási valószintiség, sta­tistikai kimutatások alapján 4—10-szer nagyobb mint a hasonkorú, de nem iszákos népességnél.*) így Neison azt találta, hogy 1000 iszákosból elhalt évente 58.4 °/0, — holott ugyanazon korú nem iszá­kosokból csak 19. Hogy hány ember hal el közvetlen a pálinka előidézte deli­rium tremensbeu, arra Anglia statistikája példákat nyújt, pl. Lon­*) V. ö Osterlehn Medie. stat.

Next

/
Thumbnails
Contents