Eger - hetilap, 1881

1881-06-16 / 24. szám

260

kötvényeink, rentéink olcsóbb kamatra vétetnek, csak azt mutatja, hogy a mai békés viszonyok folytán, a tőkepénzek felhalmozódtak, s elhelyezést keresnek. Az pedig, hogy mig hazánkban az ingatlanok értéke még ma is csekélyre becsültetik, járadékkötvényeink mindannak daczára igen jó áron kelnek, holott ezek kamatai az értéktelen ingatlan adóiból telnek ki, — oly beteges börzei speculatióra mutat, mely az 1872. évi krach-hoz hasonlólag fogja befejezni pályáját.

Mindezek után, még közjogi nyomorúságunk orvosolásán bajai is terhelik a lefolyt 3 évet. Mig kormányunk keresztülvitte, hogy a határőrvidék Horvátországba kebe- leztessék, — Fiume, hazánk gyöngye, mai nap is ideiglenes állapottal küzd. Horvátország tele magyarellenes agitáczi- ókkal, évenkint tetemes magyar pénzzel dotáltatik, s kormányunknak sem akarata, sem törekvése, hogy ez megváltoztattassák.

Ily helyzet mellett, valóban gyökeres reformokra van szükség, melyeknek első feltétele, állami önállóságunk körének teljes biztosítása. Osmerem az aggodalmakat, melyek felmerülnek ezzel szemben; de kérdem : jogos s történetünkben gyökeredző nemes aspirátiónk, micsoda nagyobb veszélyt rejthetne magában annál a mi most sújt: erőt s életet ölő óriási adózás, a mellett évi 24—40 millió fedezetlen hiány, folytonos adósságból élés, s végre is nap- ról-napra pusztulása legjobb erőinknek, úgy az ipar, mint a kereskedelem s földművelés terén? Nem veszély, egy szebb jövendő az, mely törekvéseink sikerében integet felénk.

Ma, midőn apró szomszédaink, egymás után gyarapsza- nak az önálló államiság terén, a román, szerb, stb. — csak a mi, dicső múltúnkon emelkedő hazánk legyen kárhoztatva arra, hogy szomszédja gallérához kötve vonszoltassék a hanyatlás, a deficit s örök adósságcsinálás végzetes utján ?

Ezzel végzem számadásomat, azon megnyugvással, hogy bár örvendetes dolgokkal nem dicsekedhetem önök előtt, kárára, s dicstelenségére sem hazámnak lsem szeretett városomnak, legjobb meggyőződésem szerint nem szolgáltam.

Önök bölcs határozatát felettem, kétség kívül, a tények alapos megfontolásával fogják hozni. Adott Ígéretemhez, törekvéseimben hű maradtam, s az önök ajkán is folyton megújuló panaszokért, melyek tolmácsa voltam, felelősség nem sújthat, azért mert a jelenlegi kormány oly többséggel rendelkezett még mindig, hogy akarata döntött, tolmácsolt érdekeink s kívánságaink ellen.

Hozza meg az ég jövőre, óhajaik s mindnyájunk érdeke kielégitését.

Isten áldja meg szeretett hazánkat és városunkat.

Korunk legnagyobb nyavalyája.

(Xy.) Azt hiszem, mindenki igazat ad nekem, ha korunk legnagyobb nyavalyájának a pálinkát nevezem. A ki mégis kétkednék e fölött, kérem vegyen magának csak annyi időt, mennyi e sorok elolvasására szükséges, és gondolom, hogy az elmondottak igazságáról teljesen meggyőződhetik.

A pálinka mértéktelen ivásának rendkívüli borzasztó eredményei vannak; egy részt elsatnyitja a testet, lelket, meggyöngiti az akaraterőt, neveli a bűn iránti hajlamot, tönkre tesz családokat s avval neveli a nyomort és ínséget, megrövidíti az élettartamot, kevesbíti a házasságok termékenységét, elsatnyitja az utódokat stb. stb. szóval elerkölcsteleniti a nemzetet és koldusbotra, pusztulásra juttatja azt.

A pálinka túlságos élvezete ennélfogva nem csak oka, de egyúttal symptomája, következménye nemzetek erkölcsi, 8 anyagi minden tekintetbeni hanyatlásának.

Az újabb statistikai vizsgálódások kitüntették, hogy mikép harapózik el a baj, és minő rombolásokat követ el a legerőteljesebb

államok orgonismusán, hogyan támadja meg az államnak a népességben rejlő alaperejét. És daczára annak, alig látunk a practicus közéletben intézkedéseket, melyek komolyan akarnák e bajt orvosolni, mert ha találunk is itt-ott törvényeket és rendeleteket, melyek a veszély korlátozására törekszenek, azok alig nyernek végrehajtást, mint pl. nálunk is. Bizony ha valahol, úgy e téren kell komolyan és erélyesen fellépni, nehogy elkéssünk, s a társadalom e rákfenéjének kiirtása lehetetlenné váljék.

Hogy mennyire terjed a pálinkaivás nemcsak nálunk, hanem más államokban is, azt a következőkkel illusztrálhatjuk.

Az ivásrai hajlam leginkább Angliában, illetve az angolok lakta Amerikában látszik kifejtve lenni, s a nők részvétele is, sehol sem oly nagy, mint éppen itt. New-yorkban „részegek men- belyén“ hivatalos jelentések szerint 2183. egyén vétetett fel a vagyonosabb osztályból, ezek között 1000 „leány, gazdag családoktól.“ Angliában 1857-től—69-ig a részegség miatt rendőrileg letartóztatott egyének száma 75.859-ről 122.310-re növekedett és pedig évről, évre majdnem egyenlékenyen. (Ottingen.) 1875-ben a részegség miatt letartóztatottak száma 203.989-re rúgott. És Oesterlehn szerint 100. részeges férfira, 29. részeges nő esik. S mig Angliában 1860-ban fejenkint szeszes italokért 20 ft, 1876-ban már annak kétszerese t. i. 40 frt. lett elköltve. (Dr. Fekete Gyula az iszá- kosság elleni állami védelem törvényeiről. Magyar igazságügy 1881.

III. füzet.)

Németország mindig fészke volt a mértéktelen ivásnak s innen van az, hogy iszakosság elleDÍ állami titalmak a legrégibb időktől fogva bocsáttattak ki. A legnagyobb fokát ez iszakosság a

16-ik században érte el, midőn a társadalom minden osztályainál általános divatot képezett. Mohi R. azt Írja, hogy a tübingai egyetemen a tanárok és tanulók együtt dőzsöltek, s Huber szerint az ivás megállapított szabályok és formák szerint történt, s formális ivás-jog fejlődött ki. „Mindennek a német faj eldurvulása és erkölcsi felbomlása lön eredménye“ (Dr. Fekete Gy. i. m.)

Később a pálinka lépett fel, mint a részegeskedés legolcsóbb eszköze és pedig úgy lent, mint felsőbb körökben is. Az óta annak fogyasztása Németországban folyton nagyobbodó mérveket ölt. így pl. Poroszországban mig 1806-ban egy emberre átlag csak 3.00 quart. 1863-ban már 8.50. quart pálinka esett. A korcsmák száma pedig 51.123-ról (1831.) 98.063-ra (1872.) emelkedett Poroszország 8. régi államában. Poroszország belátván az iszákosság szomorú következményeit s azok orvoslásának szükségét, törvényhozása éppen most egy törvényjavaslattal foglalkozik, mely a részegeskedést és annak eszközlöit szigorú fenyitéssel sújtja.

Francziaország a jelen századdal a mértéktelenség egyik állandó tanyájává lett. 1850-ben csak 585.200, 1876-ban azonban már

1.004.300 liter, vagyis 2.71. fejenkint fogyasztatott el s a kocsmák száma 1850-tőÍ — 68-ig 350.000-röl 571 ezerre emelkedett, s már minden 105 lélekre esik átlag egy kocsma.

Német-Alföldön a pálinkafogyasztás óriási, mi főleg e két körülményből tűnik ki: 1-ször ezen csekély 3.5 milliónyi népesség nem kevesebb, mint 17 millió frt adót fizet pálinka után, és egy- egy fejre ezen italból átlag 50.22. liter (1872.) fogyasztatott.

Oroszország hirbedtté vált vutkijáról, s hogy az ott borzasztó mennyiségben fogyasztathatik. annak elég bizonyítéka azon körülmény, hogy ott az állambevételek 1/3 részét, kbelül 120 millió rubelt, a pálinkaadó képezi. (Dr. F. Gy. i. m.)

Hazánkban a felvidék e csapás alatt görnyed, egész vidékek népei tönkre mentek anyagilag és szellemileg ezen daemon kárhozatos befolyása alatt, s rabszolgáivá sülyedtek azoknak, kik e szer elá- rusitásával foglalkoznak. Vidékünkön is a pálinkaivás szörnyű módon terjed; hisz alig van munkaszerződés, melynél a munkás magának napjában legalább 2-szerre pálinkát ki nem kötne.

Szóval e baj folyton növekvő irányt mutat nálunk is és vele növekednek az állam és társadalom sebei, melyekre ha ma-holnap irt alkalmazni nem fogunk, elmérgesitik és tönkre teendik az állam testét. (

Ám lássuk azon bajokat, melyeknek kútfeje, oka a pálinka mértéktelen élvezete.

A pálinkaivás megröviditi nemcsak az ivók, hanem egyúttal azok utódai átl. élettartamát; igy az elhalálozási valószintiség, statistikai kimutatások alapján 4—10-szer nagyobb mint a hasonkorú, de nem iszákos népességnél.*) így Neison azt találta, hogy 1000 iszákosból elhalt évente 58.4 °/0, — holott ugyanazon korú nem iszákosokból csak 19.

Hogy hány ember hal el közvetlen a pálinka előidézte delirium tremensbeu, arra Anglia statistikája példákat nyújt, pl. Lon*) V. ö Osterlehn Medie. stat.