Eger - hetilap, 1881
1881-01-20 / 3. szám
24 szabadságát, mint müveit ember környezete irányában éppen ez által érvényesíti. Nem szólunk társadalmunk egyes rétegeiről, hisz’ a baj úgyis csak egy helyen orvosolható, t. i. az ifjúságban. Ki ne botránykoznék meg, kiben a szép érzéke megvagyon, azon hanyagságon, mely egyes ünnepélyes jelenetek alkalmával a résztvevők nagy részének külső felléptén elömtik ! S nem tartozik éppen a ritkaságok közé nálunk, midőn szabadban, pl. egy sir felett tartott beszéd alkalmával a kalap a főn marad, s a drága szivar, avagy az ősi pipa ki nem alszik; mikor az égő szivar, az újjak közé rejtve a templomokba is bekerül, — mikor a gratulans küldöttség ruhái elütő színűek . . . stb. Sok példát lehetne felhozni ez érzék megvesztegetésének kimutatására, de legyen elég enDyi. A nép, mely elveszti érzékét a formák iránt, aesthetikátlanságának ad kifejezést! N. N. Politikai heti szemle. Az országgyűlés már letárgyalta a csödtörvényjavaslatot és a bo8znavölgyi vasút kiépítésére vonatkozó előterjesztést, s tegnap előtt fogott a közbiztonsági szolgálat szervezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalásához. Az általános vitában az előadón kivül többen vettek részt, kik közül Tisza Kálmán ministerelnök polemikus, Szederkényi Nándor komoly, Irányi Dániel részletező és Szilágyi Dezső tárgyilagos beszédekkel kötötték le a ház figyelmét. Szederkényi és Irányi nem fogadták el a törvényjavaslatot, s ezen kijelentésük mellett azzal argumentáltak, hogy a közbiztonsági felügyeletnek az állam kezébe való átadása által az autonomicus megyei szervezetnek egyik leglényegesebb joga lenyirbáltatik, de fenyegetve lesz ez által a polgárok szabadsága is, mert az állami rendőrséget a kormány tetszése szerint éppen úgy fordíthatja az alattvalóknak elnyomására, mint azok javainak és életének biztosítására; végül ismételve kijelentették, hogy az állami rendőrség egyenlő a rendörállam fogalmával. Tisza Kálmán és Szilágyi Dezső védelmezték a törvényjavaslatot, s annak elfogadását a mostani csendörség hibáival, egyes vidékeken lábra kapott törvényellenes állapotokkal és az erdélyi államilag szervezett csendörségre való hivatkozásokkal indokolták. A ház általánosságban elfogadta a javaslatot, s aztán a részletes tárgyaláshoz fogott. A görög-kérdés még most is vajúdik, s éppen olyan főfájást okoz még ma is a diplomatáknak, mint ezelőtt két hónappal. Az egész lefolyt héten a távirati jelentések a választott bíróságra vonatkozó benyomások és hírek registrálására szorítkoztak, s ezzel kapcsolatban élénken foglalkoztak Kumundurosnak egy terjedelmes jegyzékével, melyben Barthélémy Saint Hilaire, franczia külügymi- nisternek azon a múlt számunkban emlitett állítását iparkodik meg- czáfolni, mely a berlini szerződésnek a határszabályozásra vonatkozó pontjait csak tanácsoknak, de nem executiv jellegű határozatoknak tartja. Különben, ettől eltekintve, Kumunduros és hellénjei nem verik már annyira a mellöket s nem lármázzák úgy tele a continens levegőjét, mint azt a görög-kérdés fölvetésekor tették. Úgy látszik: be kezdik látni, hogy két vége van azon botnak, melyet ők oly fenekedve mutogatnak a portának, 8 mindinkább tért foglal a görög hősök körében is a békés kiegyenlítés eszméjének helyes és czélra vezető volta. Következtetni lehet ezt abból, hogy a görögök már hajlandók a választott bíróságot, mint kiegyenlítő eszközt elfogadni olyan föltétellel, ha a nagyhatalmasságok garantirozzák a bíróság határozatainak végrehajtását. A porta még mindig tartózkodóig viseli magát a választott bíróság eszméjével szemhen, s a keringő távirati jelentések egyik napon elfogadtatják, másik napon pedig visszautasittafják a portával az egész eszmét. De bogy a porta is békés szellemű: mutatja az, hogy legközelebb közzétett körjegyzéke meggondolt, békés és komoly hangon van tartva}; de a pénzügyi calamitások is kényszerítik a portát a békés kiegyenlítés mellett maradni, mert, mint az újabb zavarokból kitűnik, a porta, egy pár bankár nem mindig nyilt zsebére van utalva s így háború esetén könnyen megtörténhetnék, hogy hadserege élelmezés nélkül maradna. Francziaországban az opportunisták a községi választásoknál fényes győzelmet arattak az anarchisták és monar- chisták fölött. E győzelemnek értékét nagyon emeli az, hogy a most megválasztott községi tanácsosok fogják megválasztani a senatus tagjait. Az i r-k érdésre vonatkozólag igen nevezetes nyilatkozatot tett legközelebb Hartington lord, azt mondván: „A szabadság lényege elveszett, felfüggesztjük tehát a szabadság formáit, hogy megmenthessük a szabadságot.“ E nyilatkozattal Hartington az angol kormánynak az ir-mozgalmakkal szemben követendő politikáját jellemezte 8 ebből nem lehet másra, mint az erőszakos rendszabályok alkalmazására következtetni. S ezen föltevés annyival inkább jogosúlt, mert az ir lázongások mi részben sem csillapúltak, s újabban is itt-ott a katonaság és az jrek között összeütközésre került a sor. Gladstone ugyan a parlament egyik bizottsága elé terjesztette máraz ir-kérdés megoldását szándékoló törvényjavaslatot, mely egyrészről a földbirtokosok jogainak megszorítását, másrészről az állam által megvásárlandó földbirtokoknak a bérlők között való felosztását tervezi; de félő, hogy mielőtt e törvényjavaslat életbe lépne, nem kell-e a kormánynak alkalmaznia a Hartington által jellemzett politikát. — Transvaalból a békepárt küldöttsége tisztelgett a múlt héten Brittania gyarmatainak ministerénél, és Transvaal függetlensége mellett emelt szót. A minister kitéröleg válaszolt, s csak Anglia békés szándékait hangsúlyozta. A harczipárt pedig folytatja működését, s egy távirat szerint a forradalmárok heves harcz után elfoglalták Cristiniát. A szomszédban, Ausztriában, a múlt héten minister- válság volt; Streit és Kremer ministerek megváltak a Taaffe-kor- mánytól, s helyökbe Pino és Prazak kerülnek. A bécsi és budapesti sajtó a ministerválságra nézve azon véleményben vannak, hogy ez által a Taaffe-cabinet az autonomista többség felé hajlik, vagyis nevén szólitva a gyereket: a nemzetiségek érdekei felé. T -áu IE3 C Z Ha te, édes, szép kedvesem! ■x te, édes, szép kedvesem Nem szeretnél engemet — Sötét éjjel : örök bánat Boritná be lelkemet; — Kagyogón csak szerelmedből Gyúlhatna napsugara E fájdalom, e sötét bú Hosszú éjszakájára. A te szüzi-tiszta lelked: Csillagfényes mennyország; Szived: nap, mely piros lánggal Festi meg szép, tejorczád; Ennyi fénynyel jó angyalom! Ne hagyj soká setéibe’ ............ K üldj egy sugárt, remény-sugárt Az üdvözül hetesre! hopácsy Dezső. Nincs szebb incs szebb lány az egri lánynál S azok közt az én babámnál; Legszebb az én rózsám, gyöngyöm, Nincsen párja messze földön. Nincs feketébb holló fekete hajánál, S nincs pirosabb rózsa piros ajakánál. Ha benézek szép szemébe, Szép szemének éjjelébe, Meglátom a mennyországom, Mennyországom, boldogságom .... Azért szeretlek úgy gyönyörű virágom, Ifjúságom álma, szép tündér világom . . . Gubicza Lajos. Fővárosi levél. Budapest, 1881. január 16-án. Annyi sok falragasz gyászos kimúlása után, végre csakugyan megérkezett, s szinröl-szinre látható az isteni „Diana." A sugárúti műcsarnokban, mely máskor csak úgy kong az ürességtől, most néha bét-nyolez kiváncsi is tolong. Hja, farsang van, más „kiállitás“-ba kell most menni! t
