Eger - hetilap, 1881
1881-01-20 / 3. szám
25 Mennyi új, mennyi érdekes, mennyi „pittoreszk“ ezen a sugár ú t o u. Nem hiába régen nem jártam ezen a vidéken, de volt is elég okom szégyenkeznem elmaradottságom miatt. Még csak „sejtelmes gyanakodásom“ sem volt eünyi müszinházról, dróton rángatódzó báburól, „tömmutató terem“-röl, afrikai fehér oroszlánról, villanyos kisasszonyról, 200 esztendős óriás kígyóról, 20 esztendős óriás kisasszonyról, meg egyéb ilyenféle „1000 látványok“-ról. Bújjatok el operaház, műcsarnok! zárúlj be zeneakademia! nem vagy méltó befogadni a nagy Lisztet. Itt van hát Diana. Betölt egy egész termet, pedig nem is a „világ legóriásibb hölgye.“ Nem mersz bozzálépni, nem azért, mintha elektrikus volna, hanem mert félsz, hogy leheleted foltot ejt márvány arczán, melyről a fönséges harag tükröződik, mert a nemes vad, a fehér szarvas, elmenekült nyila elöl; kopóit sem ereszti utána a hullámokba, honnan a vizek istennője tiltakozólag, nimfái pedig kéröleg emelik felé karjaikat. Fantasztikus, nem a mi klímánkhoz szokott növényzet képezi a leirt jelenet hátterét, melyet ha élénk fantáziádon átszűrsz, s a képzelhető legragyogóbb színekbe öltöztetsz, előtted van Makart festménye. Ez a fénylő sziopompa, a mezítelenség bájló varázsa, a kifejezésteljes arezok, (még a kopók szemeiben is szinte látod a vérszomjazó tüzet) ez ejti a magamszörü laikust csodálatba. Mind a 14 női alakot királynőnek képzelnéd, ha nem volnának — istennők. A szakértők ugyan boncztani hibákat találnak a testidomokon, merevséget a ruharánczon, s megróják a túlságos hatásvadászatot; de azért mi csak b á m ú 1 j u k erősen a németet, mig a külföld a mi igazán kitűnő Zicbynket a porig lekritizálja. Az irodalom már is gazdagodott az újévben egy újsággal, a „H y m e n“-nel. Az ember haragszik is, örül is az ilyen elame- rikaiasodásnak. Nem szeretem a kakukmadarat játszani; épen azért, ha a „Hymen“ tőlem kérdezné meg, hogy: „Kakukmadár! hány esztendeig élek?“ nem kakukolnék én neki egy felet sem. A mi talajunk nagyon nehezen veszi be az ilyen e x o t i k u s növe- vényt. No de még most hadd recsegjen a nagy dob, hadd rikácsoljon a bohócz: „Tessék, tessék! most kezdődik! Itt látható az egy millió forintos kisasszony; rögtön el lehet venni. Csak egy forint az entré! Tessék, tessék!“ A „tudomány, irodalom és művészet“ elválbatatlan háromság. Illik a tudomány legújabb vívmányairól is megemlékeznem, ha már a másik kettőről szólottám. Az újév e téren is nagy mozgalmakat mutat fel, még pedig — horribile dictu — nálunk, Magyarország egyik első városában, — Pécsett, a nemzet reménye, a joghallgató ifjúság, keblében. Ismerve sok colléga fogékonyságát minden iránt, ami szép, ami nagy; erős a remény, hogy a legközelebbi jövő már nagy reformokat eredményez a felsőbb oktatás terén. *) B. HIEFÜZÉE . — A múlt vasárnap érsek ur ö nmgnak asztalánál városunk előkelőbb osztályaiból ismét nagyszámú vendég gyűlt egybe. Nagy lelkesedést keltett Vavrik Béla kir. törvényszéki elnök urnák ö excjára mondott fenkölt szellemű remek pohárköszöntöje, s ö excjá- nak ismert ékesszólásával arra adott válasza, melylyel a haza üdvére emeté poharát. — Érsek ur ö excellentiája, e hó 17-én körünkből a fővárosba utazott. — A népszámlálásnak városunkban elért eredményét a „Városi ügyek“ rovatában közöljük. — Kanonoki installatio. L u d á n y i Antal és dr. K o z- m a Károly, legközelebb kinevezett egri kanonokok, e hó 15-én Danielik János v. püspök által, — a papság és nagyszámú hívek jelenlétében, — igtattattak be ünnepélyesen állomásaikba a helybeli székesegyházban. — Érsek ur ő exja Szmrecsányi Pál, első titkárát, érseki irodaigazgatóvá, dr. P á r v y Sándor, másodtitkárát, a fö- szentszóki jegyzői tiszt megtartásával első titkárrá, Hausner Károlyt, a levéltárnoksági hivatal megtartásával másodiktitkárrá s föszentszéki aljegyzővé, s D a t k a y Pál török-szent miklósi káplánt érseki szertartóvá s igtatóvá léptette elő, illetőleg nevezte ki. — Az egri főegyházmegye területén következő áthelyezések történtek: Z s i g r a y János makiári administratorrá in Spiritualib. — F r ö h n e r t Lajos gyöngyösi hitelemzö-káplánná; — G y e n e s Pál hevesi káplánná; — Kor eh ma Pál siroki káplánná; — *) Reméljük, hogy ezen „Reformok“ nem fogják sújtani a csekély számú kivételek miatt az összességet. ~ Sz. Vitéz László emödi káplánná; — Less Lajos szihalmi káplánná és ideiglenes administratorrá; — Huszár Gyula török-sz.- miklósi káplánná neveztettek ki. — A jogászbál, melynek fényes lefolyását múltkor ismertettük : J a mint örömmel értesülünk, igen jelentékeny tiszta í jövedelmet eredményezett a jogászsegélyzö egylet javára. — Követésre méltó példa. Tófalu község, Hevesmegyében, a ! művelődés terén a kor igényeinek megfelelöleg haladni óhajtván, I elhatározta, hogy díszes iskolaházat építtet s azt a törvények értelmében minden szükségessel teljesen fölszereli. Azonban daczára } annak, hogy számos nemes lelkű adakozó az ügy elömozditásához ; hozzájárult, mégis a költség kérdése lekiizdketlen nehézségeket tá- j masztott. Ekkor akadt egy jóltevö, a ki a legjelentékenyebb áldozattal lehetővé tette a czél elérését; midőn pedig így is a kiadások I nem várt összegre szaporodtak s a községnek már minden segély- J forrása kiapadt, ugyanezen jótevő igen tekintélyes összeget kölcsönzött a községnek, a hiány fedezése végett, négy évi törlesztésre. A művelődési ügynek ezen nagylelkű elömozditója s Tófalu községének ezen jótevője: nsgos Begovcsevich Róbert egri kanonok ur, Tófalu közszeretettől környezett volt-plebánosa, kinek említetett nemes tetteiért hálás köszönet nyilvánittatik: Tófalu községe nevében. — Megjelent: „Farsangi emlék“ polka-ntazur, zongorára szerzé és nagyságos ifj. Sam&ssa Jánosné szül. Süteö Berta úrnőnek, mint az 1881-ik év január hó 12-én tartott egri jogászbál háziasz-, szonyának, tisztelete jeléül ajánlja Zsasskovszky Károly. E müdarabot a f. hó 12-én tartott egri jogászbálon a zenekar nagy hatással játszá. — A királyné elismerő okirata, melyet a vereskereszt nöegy- let azon tagjainak, kik jótékonyságuk által különösen kitüntették magukat, fog átnyújtani, jövő hó első napjaiban elkészül. Szövege ez: „Mi Erzsébet, ausztriai császárné és Magyarország királynéja, a magyar országos (vereskereszt) segítő nöegylet legfőbb védöasz- szonya, figyelembe véve N. N. a nevezett emberbaráti és hazafias egylet körül szerzett, Nekünk tudomásunkra hozott kiváló érdemeit, annak méltó elismeréséül és a jövőre való buzditásul ezen diszok- iratnak kiadását elrendeltük. Kelt .... Erzsébet.“ — Meghívás az uj casino közgyűlésére. A múlt közgyűlésen megválasztott elnök urnák lemondása következtében van szerencsém az u j c a s i n o-t á r s u 1 a t i tag urakat a folyó hó 23-án, vagyis jövő vasárnapon, délután 5 órakor az új casino nagytermében tartandó közgyűlésre ezennel tisztelettel meghívni. Eger 1881. január 18 án. Dr. Albert Ferencz, mint az uj-ca- sinoi társulat alelnöke. — A „hevesmegyei nöegylet“ által folyó hó 12-én tartandó bálra serényen folynak az előkészületek. A rendezőség következő urakból alakult meg: Altorjay Sándor, Buzáth Kamil, Reiner Károly, Fischer Soma, Gyurits János, Hegedűs Ferencz, Isaák Gyula, dr. Kohn Jágó, Pásztor Bertalan, Samassa Tivadar, ifj. Subich György és dr. Tarnay Gyula. — Kérelem. Az egri színházegyesület és részvénytársaság felkéri mindazon ivtartókat, kikhez múlt évi julius hó 3-áról keltezve részvényalájegyzés czéljából aláírási ivet küldött, miként a kézhez vett aláírási ivet Vavrik Endre, ezen ivek átvételére megbizott választmányi taghoz, ide Egerbe és pedig legkésőbb f. é. febr. hó 1-ig visszaküldeni szíveskedjenek. Csiky Sándor, id. elnök. — A tűzoltó-egylet működő tagjai, szám szerint mintegy öt- venen, a múlt csütörtökön tették le a fogadalmat. Ugyanekkor nevezte ki a parancsnokság, a működő tagok jóváhagyása mellett, szakaszparancsnokokká: Pásztor Bertalant és Szabó Sándort, szertárnokká : Kronberger Mihályt; a főparancsnok pedig régi előléptetett segédtisztje, Pásztor Bertalan helyére Markovich Lajost nevezte ki. Ezután a működő tagok köréből a választmányba küldendő tűzoltók választattak meg, név szerint: Kronberger Mihály, Pásztor Bertalan, Morgenstern Izidor és Szabó Sándor. — Az érsek-újvári ferenczesek nesztora, Tóth Ezechiel atya, f. hó 12-én meghalt hetvenegy éves korában. Kitűnő állattömő volt. Kitömött állatai Budapesten a múzeumban, valamint Esztergom, Nyifra, Pozsony városok intézeteiben vannak elhelyezve. Temetése f. hó 13 án a városi közönség nagy részvéte mellett ment végbe. Béke poraira ! — Esküvő Bene János, jónevü divatkereskedö, a múlt szombaton vezette oltárhoz Janik Ete 1 ka kisasszonyt, Janik Rezső nyug. honvédörnagy leányát. A díszes nászseregben a nyoszo- lyóasszonyi tisztet Bernecker Ferenczné úrnő, a násznagyi tisztet pedig férje, Bernecker Ferencz úr viselte; nyoszolyólányok Simá- czius Piroska, Megó Malvin és Janik Lidiké, vőfélyek pedig Markovich Lajos, Janik Károly és Vörös János voltak. Esküvő után