Eger - hetilap, 1881
1881-01-20 / 3. szám
23 Az 1881. évi országos nőipar—kiállítás általános szabályzata. 1. Az országos nöiparkiállitás czélja : feltüntetni azon iparágakat, melyekben a magyarországi nők foglalkoznak; hü képet nyújtani a női kézimunka eddigi haladásáról, az abban nyilvánuló Ízlés fejlettségéről; szakjelentésekbe foglalandó javaslatok által, végül alkalmat szolgáltatni a netaláni hiányok pótlására és a nők munkakörének terjesztésére. 2. Ezen országos kiállítás a földművelési-, ipar- s kereskedelemügyi ; a vallás- s közoktatásügyi m. kir. minisztériumok és a főváros hatóságának pártfogása, több hazai egylet támogatása s az országos nöiparegylet felügyelete alatt áll. Fővédnöke: Koburg Fü- löp herczegnö 0 fensége. 8. Minden a hazában nők által készített és kiállításra méltó iparezikk és kézimunka elfogadtatik. Bejelentések 1880. deczeuiber hó 1-jétöl 1881. év marczius 15-ig a kiállítási irodába küldendők. A kellő időben bejelentett tárgyak 1881. április 1-jétöl, ugyanezen hó 16-ig okvetlenül beküldendők. Az ezeu határidő után beérkezett tárgyak elfogadása s illetőleg elhelyezésére nézve a bizottság magának teljes szabad kezet tart főn. 4. A megnyitás 1881. évi május hó 1-én, a bezárás ugyanezen év június hó 16-ik napján ünnepélyesen történik. 5. Kiválóbb tárgyak, különösen az első osztályhoz tartozók, a bizottság által rendezendő sorsjáték számára megvásároltatnak. A sorsjáték nyereményeit csupán kiállított női iparczik&ek és kézimunkák képezhetik. A sorsolás módozataira nézve — felsőbb jóváhagyás mellett — külön szabályok alkotandók. 6. Az első csoportba tartozó tárgyakra az eladási ár okvetlenül kiteendö. Az eladás végett kiállított többi tárgyakra az eladási ár kiírandó. Az eladásnak közvetítéséről a végr. bizottság — e czél- ból alkalmazandó közegek által gondoskodik. Az eladás után 5°/0 közvetítési díj számittatik. 7. Asztalokat a bizottság díj nélkül ad. Szabadságában áll azonban a feleknek saját szekrényüket, illetőleg állványukat használni. Üveg szekrényekről a bizottság csak korlátolt számban gondoskodik. 8. A végr. bizottság a hazai közlekedési vállalatoknál gondoskodni fog a lehető szállítási kedvezmények kieszközléséröl. Beszállító, csomagoló, fölügyelö közegek szerveztetnek, a melyek egész a tűzbiztosításig és esetleg visszacsomagolásig minden megbízást teljesítenek. Ezen szolgálatok a felek által részben vagy egészben igénybevehetök, de — a tűzbiztosítást kivéve — nem kötelezők. Az ezekért járó mérsékelt díj arányosan kivettetik s a kiállítás bezár- takor fizetendő. Szigorú intézkedés történik a göngyöknek pontos megőrzése és a tárgyaknak azokban leendő visszaszállítása iránt. 9. A kiállításra bejelentett tárgyak a beküldés előtti héten egy-egy elöjury által megvizsgáltatnak a a kiállításra nem méltó tárgyak visszavettetnek. Az elöjuryt minden városban a vidéki bizottság, melyeknek szervezéséről a végrehajtó bizottság gondoskodik, a központban pedig a végrehajtó bizottság által alkotandó külön bizottság képezi, mely azonban fölíilbirálói jogát a szükséghez képest a vidékről érkező összes tárgyakra is kiterjesztheti. 10. A rendezésre nézve öt osztály alkottatott, melyekbe az összes kiállított tárgyak besorozandók. A rendezés lánczolatos, úgy hogy az osztályok és csoportok külön jellege lehetőleg óva legyen. 11. Az osztály- és csoportbeosztás a következő: I. osztály: Az iparszerüleg előállított és keresetforrásul szolgáló nőipar czikkek. Ez osztály a következő csoportokra oszlik: 1) Szövö- és fonóipar. 2) Kötés- és kötszövészeti ipar, horgolás, hálómnnkák, csipkék. 3) Hímzés és szőnyegek. 4) Fehérnemű-varrás és himzés. 5) Ruházati ipar-, divatáru- és pipere-czikkek ; ide tartoznak a felsőruhákon kivül a kalapok, lábbeliek, kesztyűk, tollak és művirágok. 6) Szalma-, sás- és vesszöfonás 7) Iparművészeti rajzok és festmények. T é r d i j a k : Falitér folyó métere (egy és félméter magasságon felül) 1 frt, falmelletti tér 2 frt; szabadon álló tér 4 frt; szekrényben 6 frt. A fizeteudö térdij minimuma 1 frt. Jutái mák: Okmányok a következő érdemekért egyen- kint vagy többért együtt: a) versenyképesség; b) ízlés; c) uj iparág meghonosítása vagy uj találmány; d) müipari érdem vagy haladás; e) munkaerők kiképezése. Ez okmányokhoz egyforma bronz érdemérem jár. II. osztály: Áz idő hasznosítása czéljá- ból házi használatra készült női ké k á k . Ez osztály a következő csoportokra oszlik : 1) Szövés-fonás. 2) Az összes ruházati czikkek. 3) Egyéb kézimunkák. T ó r d i j a k mint az I. osztályban. Jutalmak: Arany-, ezüst- és bronz-okmányok. III. osztály: Nyilványos és magán-leányiskolák és intézetek, tanműhelyek csoportos kiállítása. Az e csoportba tartozó kiállítók az első osztályra kiszabott térdijak felét fizetik. Jutalmak: Okmány a tanítási módszer és haladás méltatásával . IV. osztály: A női munkára vonatkozó emlékek és régibb müipari minták. Térdijmentesek. Jutalom: Emlékokmány. V. osztály: A női ipar s illetőleg kézimunka segédeszközei. (Kézigépek, eszközök, anyagok és szerszámok, a mozgató és gyári gépek kivételével.) Ez osztályhoz tartozó külföldön előállított tárgyak is kiállithatók. Térdijak: Falitér 1 frt 50 kr, falmelletti tér 3 frt, szaba- donálló tér 6 frt. Minimum 3 frt. Jutalmak: Okmányok jutányosságért vagy haladás-, illetőleg újításért. 12. Azon kiállító, ki tárgyai után csak minimális térdijt fizet, ezt a bejelentéssel együtt tartozik beküldeni. A többi térdijak a tárgyakkal egyidejűleg lehetőleg póstai utalványon küldendők be. 13. A bírálók a végrehajtó bizottság ajánlatára a 100-as nagybizottság által választatnak. A biráló bizottság szervezetét és a bírálati eljárást a végrehajtó bizottság külön szabályzatban állapítja meg. 14. A látogató közönség részére háromféle beléptijegyek adatnak ki és pedig: hetenkint egyszer, szombaton 80 kros, köznapokon 40 kros, vasár- és ünnepnapokon 20 krosak. Állandó belépti- jegyek csak a rendezésben tényleg foglalkozó és a jury tagoknak adatnak ki. Kiállítók három napra érvényes, szelvénynyel ellátott és névre szóló beléptijegyre tarthatnak igényt. Intézetek növendékei számára féláru beléptijegyek engedélyezhetek. 15. A tiszta jövedelem fölött a nők munkaképesitésének előmozdítása czéljából az országos nöiparegylet rendelkezik. A kiállítók tartoznak tárgyaik eltávolítása iránt 1881. junius 3-ig gondoskodni. Az ez ideig el nem vitt tárgyak a kiállítási pénztár javára elárvereztelek. 16. Minden a kiállítás ügyében való levelezés ily czim alatt eszközlendö: Az országos nöiparkiállitás irodájának. Ferencziek hazára. I. emelet. Egy szomorú jelenség. A társadalom kiszabja, hogy bálban, estélyen, audienczián, esküvön stb. hogyan jelenjék meg a müveit ember; — pedig azt mondják másrészt, hogy nem a ruha teszi az embert. Már a szent- irá8ban feltaláljuk azt a példabeszédet, mikor a királyi mulatságon néhány úri ember nem az illő öltözetben jelent meg és az udvarmester kivetette őket „a külső sötétségre.“ Szóval mindig meg volt, van és lesz a társadalmi formalitás, mert kettős életet élünk; magunknak s embertársainknak. A körülményekhez illő megjelenés által környezetünket tiszteljük meg, ellenkező esetben pedig megsértjük a társadalmat, megsértjük annak egyik motívumát: a szép eszméjét. Ez eszme napjainkban már teljesen kifejtve, az emberi élet minden mozzanataira kihat, s bizonyos formákban érvényesül, legyenek azok úgy az etiquette szabályai, mint a divat, táncz, társalgás stb. S minden embernek van kulcsa, melynek segélyével bejuthat e formák belsejébe; e kulcs: érzéke a szép iránt. Ez érzék kifejlettsége vagy hiánya lényeges jegy egyes népek jellemzésénél. Átalában azt mondják, hogy a forma iránti érzék legkiválóbban a franczia népnél található fel. De a magyar sem maradt e téren hátra sohasem. Ha a régibb idők szokásain végigtekintünk, csalhatatlan jelét látjuk ennek köznépünk fellépéseiben is. Az ünnepélyek kiszabott díszruhája minden apróságaival együtt, — a bírói hatalom kék nadrágja és pálczája, mind jelei ennek. S a felsőbb rétegekben, hol az érzék kifejlődését már a műveltség és vagyon is elösegiték, még fényesebb tanujelét mutattuk fel mindenha, hisz’ ha mást nem is, de azt kénytelen volt a külföld elismerni, hogy udvarias, lovagias nép vagyunk. Annál szomorúbb jelenség napjainkban, hogy forma-érzékünk lanyhulni, gyengülni kezd. Mintha a czivilisáczió az egyéni szabadság veszélyeztetését látná a formalitásokban. De ez tévedés. Ha az ember meghódol a társadalmi formák előtt, nem hogy függetlenségét veszélyeztetné, sőt egyéni * /
