Eger - hetilap, 1881

1881-06-02 / 22. szám

230

maztak. A történelemben és a társadalomban minden tétiért felelni kell. Ma önök két biztosíték birtokában vannak. Az első biztosíték Francziaország kardja; e kard nem kalandor kezében van, bogy belül az elnyomás, kifelé a jogtalan támadás eszközévé váljék. A második a hadkötelezettség. Ma Francziaországban minden fölött, a mi a békét vagy a háborút illeti, csak a nemzet akarata dönthet! Legyenek meggyőződve, hogy a hadsereg Francziaország legelső gondját képezi, mert Francziaország jövője hadseregében és fiatalságában fekszik. Francziaország békében fogja megóvni méltóságát, mert az országnak szüksége van a békére. Ne higyjenek azoknak, a kik azt hirdetik, hogy a nagy hadsereg, mely szenvedélyesen ragaszkodik becsületéhez, a békére nézve veszélyt képez; szervezésének erején nyugszik a hosszú tartós béke! Bízzanak a béke föntartásában, daczára a zajnak, mely hallatszik. A nemzet akarata nélkül semmi sem történhetik; Francziaország csak azt akarja, mit a köztársaságiak, a rendet és a békét, a szabadságot és a haladást, hogy a franczia genie fejlődjék és virágozzék !“

A franczia kamara május 28-án tárgyalta a hadkötelezettségről szóló törvényt és elvetette a bizottság azon indítványát, mely a papnövendékeket négy- vagy ötévi, a világi tanítókat pedig csak egyévi szolgálatra kötelezi; ellenben elfogadta a kormány előterjesztését, mely a papuövendékeket és tanítókat egyaránt egyévi katonai szolgálatra kötelezi. Ferry kormányelnök kijelenté, hogy a bizottság indítványa mélyen bántaná a papságot; ez nagyon helytelen eljárás volna, főleg abban a pillanatban, a midőn a papság, élén a nemeslelkti és békés érzelmű pápával azt óhajtja, hogy a kedélyek megnyugvása ne zavartassák.

Olaszországban a hosszas kabinetválság valahára végett ért. Az uj ministerium következökég alakult meg: Depretis kormányelnök és belügyminister, Mancini külügyminister, Zanardelli igazságügyminister, Magliani péuzügyminister, Baccarini közmunkaügyi minister, Bacceli közoktatásügyi minister, Berti földmivelési minister, Ferrero hadligyminister, Acton tengerészetügyi minister.

Angliában az esküdtszék vétkesnek nyilvánitá a „Freiheit“ szerkesztőjét, Most-ot. Az attorney-general képviselte a kormányt, a vádlott Most védője Sullivan volt. Az ügyész előbb azt fejtette ki, hogy az esküdteknek csak a fölött kell itélniök, vájjon az olyan czikk, minőt a „Freiheit“ közölt, az angol törvények értelmében büntetendö-e vagy nem? Politikai kérdéseket ezzel összezavarni nem szabad, ép oly kevéssé azt, mintha ezzel a sajtószabadságot akarnák korlátozni; sőt ellenkezőleg, a kormány érintet- tetlenül akarja meghagyni a sajtó szabadságát; szerencsére Anglia nem ismer censort a sajtóban, s egyedül az esküdtek illetékesek megítélni, hogy mi a büntetendő. A vádlott bir mindazzal a joggal, mivel az angol állampolgár, s nézeteit hirdetheti szabadon, de a czikk egyenesen a gyilkosságra ingerel. A közvádló különösen hangsúlyozza azt, hogy a fejedelem meggyilkolására izgató czikket semmivel sem tartja inkább büntetendőnek, mint ha bármelyik polgár meggyilkolására izgatna; tény azonban, hogy a vádlott épen egy uralkodó megölésére izgatott; s az angol törvények értelmében az enemü fölszólitás büntetendő cselekményt képez. Sullivan védő azt fejtegeti, hogy ez izgatásért nem lehet senkit felelősségre vonni, mert a megölésre kiszemelt nem angol alattvaló, s a törvény csak ezekre terjeszti ki oltalmát; hivatkozik arra is, hogy több angol lap sokkal hevesebben támadta meg az orosz czárt. Az esküdtek húsz pereznyi tanácskozás után bűnösnek mondták ki Mostot, hozzá téve, hogy Ítéletük az enyhítő körülményeket óhajtja tekintetbe venni, mivel a vádlott külföldi.

Írországban május 27-én, a midőn 250 rendőr és egy osztály dragonyos segélyével, több bérlő kiutasítását akarták végrehajtani, komoly összeütközés volt a lakosság és a katonaság közt, A néptömeg 12000 főre növekedett. A rendőrséget kövekkel dobálták; ekkor a rendőrök és a lovas katonák több ízben a lakosságra rohantak és azt visszakergették. Több sebesülés történt.

A görög-török új határra vonatkozó egyezséget, a berlini szerződést aláirt hatalmak konstantinápolyi követei máj. 25-én Írták alá. Ezen egyezség értelmében, a Törökország részéről Görögországnak átengedett területet, az egyezség mellé csatolt térkép szerint, a következő bat részben fogják átadni: Az első rész magában foglalja Aspropotámos és az Arta folyó közt fekvő területet; a második rész az Aspropotámos, Portaikos, Salamvira, Kutsuk és Kba- nairli közt fekvő területet; a harmadik rész a Portaikos és Salamvira közt fekvő és Zarkosig terjedő területet; a negyedik rész a Kutsuk, Khanairli, Salamvira, Karactair és a Karla-tó közt fekvő, a vo- lói öbölig terjedő területet, Velistinon és azon terület mellőzésével, mely Hollinától délre fekszik ; az ötödik rész Salamvira északi részétől indul ki és az egész keleti részt Pelionig foglalja magában ; a hatodik rész Volot és Promotirit foglalja magában.

Bulgáriában oly átalakulás készül, mely a féktelenkedö elemek törekvéseinek gátot vetni Ígérkezik. A fejedelem május 25-én a következő leiratot intézte a kormányelnökhöz : „Vonatkozva május 9 röl kelt felhívásomra, átküldőm önnek azon czikkelyeket, melyek magukban foglalják mindazon meghatalmazásokat, a melyeket Én, a kormány fennállására és a Közügyek iidvösebb alakulására uézve okvetlen szükségeseknek ismertem el. Az államtanács a bolgár nemzet kebeléből fog megválasztatni. El vagyok tökélve, hogy a nagy nemzetgyűléstől egyszerűen és világosan azt fogom kérni, hogy hagyja jóvá és szentesítse egész terjedelmükben a három czikkelyt; ellenkező esetben lemondok a trónról. Kérem, tegye közzé jeleu leiratom tartalmát és a mellé csatolt három czikkelyt. — 1. czikkely: A fejedelem, hét évi időtartamra, rendkívüli hatalommal ruháztatik fel, melynek erejénél fogva rendeleteket bocsáthat ki, uj intézményeket szervezhet, igy az államtanácsot, a belügyek összes ágaiban reformokat rendelhet el és a kormány működésének rendes folyását biztosíthatja. 2. czikkely: A nemzetgyűlés ezévi rendes ülésszakát elhalasztják ; a folyó évre megszavazott költségvetés a jövő évre is érvényes. 3. czikkely. A fejedelemnek jogában áll, a hét év lefolyása előtt ad hoc nemzetgyűlést összehívni és az elé az alkotmány revisiójára való tekintettel, az uj intézmények és a szerzett tapasztalatok alapján, megfelelő javaslatokat terjeszteni.“

Országgyűlés.

A főrendiház május 24-én tartott ülésében a miniszter- elnök válaszolt gr. Zichy Nándornak következő interpellátiójára:

I. Miképeu szándékozik a vagyonnak halál esetében való átszállásáról és a végrendelkezési jogról törvényhozásilag intézkedni ?

II. Továbbá mikép szándékozik a hitbizományi intézményt a magyar magánjog jelen keretében törvény által szabályozni ?

III. Szándékozik-e a legközelebbi törvényhozási időszakban a főrendiház szervezését kezdeményezni ?

IV. Szándékozik-e magyar állami és társadalmi érdekben a jelen igényeknek megfelelő magasabb nevelő intézetet alakítani?

A válasz lényege ez:

A két első kérdés megoldása a magánjogi törvénykönyv keretébe tartozik, a hol minden irányban, minden oldalról komolyan megvitattatván, fognak azután megállapittatni. A magánjogi törvénykönyv, már régibb idő óta munkában van. De egy magánjogi törvénykönyv elkészülése nem napok és nem hónapok dolga. A kormány siettetni fogja e munkát, a mennyire a dolog lényeges hátránya nélkül lehetséges; és azon alkalommal lesz helyén ezen nagy- fontosságú kérdések megvitatása, a melyekre nézve most, kiragadva az egésznek keretéből, kötelező nyilatkozatot tenni, helyesen és czélszerüen nem lehet.

A hitbizományi intézmény ma a fenálló rendeletek alapján rendszeresen kezeltetik, az iránt tehát addig, mig a magánjogi törvénykönyv megalkotásának ideje el nem következik, semmi nehézség fenn nem forog.

A mi a főrendiház szervezését illeti, ezen kérdéssel régebben több Ízben foglalkoztak úgy a törvényhozás, mint a kormányok tagjai. De ha átlátom is ezen kérdés fontos és megoldásának némely tekintetben szükséges voltát, épen azért, mert fontos, az iránt, hogy röktön, mihelyt a jövő országgyűlés összejön, ez iránt javaslatot fogok beterjeszteni — még ha rajtam fog is állni, hogy ily javaslat beterjesztessék — Ígéretet nem tehetek. Nem tehetek pedig azért, mert a főrendiház szervezése mindenütt a világon egyike a legnehezebb kérdéseknek; de sehol talán széles e világon nem oly nehéz, nem oly kényes, mint épen hazánkban. Egy tévesztett lépés ezen a téren, nem ideiglenes, de állandó, az egész magyar államra és a magyar nemzetre kiható káros következményeket hozhatna. Én tehát többet nem Ígérhetek mint azt, hogy ezen kérdéssel tüzetesen fogok foglalkozni. Ha találok egy módozatot, mely az általam előbb jelzett veszélyek elkerülésével lehető, kezdeményezni fogom ; de minden esetben, mielőtt ez iránt a törvényhozás illető fac- tora előtt lépést tennék, kötelességemnek fogom tartani a dolgot a törvényhozásnak és mindenekfölött ezen háznak tagjaival is előzetesen megbeszélni és megvitatni, hogy alapos megvitatás és minden oldalról való megvilágítás nyomán lehető legyen azután a törvényhozási intézkedést kezdeményezni (Helyeslés.)

A mi a 4-ik pontot illeti, minthogy ö méltósága a Mária Terézia dicső királynénk korából maradt intézményekre is hivatkozik, azt kell hinnem, hogy a jelen igényeknek megfelelő magasabb nevelőintézet alatt ö méltósága valami olyat contemplál, a mi a Terézianumhoz, mely azon dicső császárnö és királynő által alapit-