Eger - hetilap, 1881
1881-06-02 / 22. szám
XX. ér-folyam. 22. szám 1881. jnnius 2-án. Előfizetési dij: Egész évre . 5 írt — kr. Félévre. . . 2 „ 50 , Negyed évre . 1 „ 30 r Egy hónapra. — 45 , Egyes szám — 12 „ Hirdetésekért minden 3 hasábpzott petit- sorhely után 6, béiyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden .csütörtökön. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (gpecziális-utcza, Hanák-ház) és Szolcsdnyi Gy. könyvkereskedése, (alapítványi új ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 írt 30 kr.) Az országgyűlés végén. Mikorra e soraink a sajtó alól kikerülnek : a mostani 1878/st- évi országgyűlés be lesz rekeszt- ve. A hivatalosan megállapított programra tartalma az, hogy a berekesztés e hó 2-án délben, a budai várpalotában, a király ő felsége által felolvasandó trónbeszéddel, történik. Azuj országgyűlés pedig szeptember végére fog összehivatni. Tehát egy országgyűlésnek végén s egy másiknak küszöbén állunk. Ez alkalommal nem szándékozunk a (már most) múlt országgyűlés alkotásainak bírálatába bocsátkozni; csak azon óhajtásunknak adunk kifejezést: vajha az u j országgyűlés sokkal több üdvösét alkotna ! Egyelőre pedig leginkább az kívánatos, hogy a megindult képviselőválasztási előkészületekkel járó m o z g a 1- m a k, ezúttal a lehető legkevesebb visszaélés közt, s a párt- gyűlölködés lehető elkerülésével, folyjanak le. — A jövő alakulására mindenesetre nagy befolyással lesz az uj általános képviselőválasztások eredménye, melyet most — hetekkel előre jósolva — legföljebb gyanítani, de bizonyosan tudni nem lehet. Részünkről nem veszszük az ügyet közönyösen; de saját politikai óhajtásaink hánytorgatása helyett helyesebbnek tartjuk ezúttal azt kívánni a hazának: hogy az uj választások bekövetkezendő eredménye majdan a lehető legjobbnak bizonyuljon! d. Pünkösd előtt. (L.) Pünkösd azon nap, mely az apostolok átszellemtilését, illetőleg a világ minden nyelvezetének megnyerését ünnepli. Az egyszerű emberek — az evangélium szavai szerint — áthatottan Krisztus magasztos tanai által, felruházva a nyelv gyújtó erejével, elindultak a világ minden ösmert részébe, hirdetni azon tanokat, melyeket egy isteni kebel hagyományozott az emberiségnek. A legmagasztosabb erény: a szeretet húzódott át tiszta napsugárként e tanok mindegyikén és igy minden fogékony kebelre hatnia kellett. Egyes hatalmasai a sötét kornak, kik apáiktól öröklék a bálványok és képzelt istenek imádását, minden erejöket felhasználták az uj hit terjedésének meggátlására. De mert a nap- • sugár elöl oszolnia kell a sötétségnek: minél jobban dühöngött az üldöztetés vihara, annál üdébb lombokat növelt és annál szebb virágoktól diszlett a kereszténység árnyat és illatot adó fája. Megünnepli e napot, az egyháztól le az utolsó pórleányig mindenki, meg a bájában utólérhetetlen természet maga is, a tudományos világ és mindenki, ki valaha dicső eszmékért harczolt. Pünkösd ! mennyi magasztos fogalom van csatolva e névhez! a leánynak, ki e napon születik, szépnek kell Ienie, mint a rózsának ; a fiú felvilágosodott, és nagy szellemű lesz a néphiedelem szerint. E nap legszebb szerepet játszik a társadalmi élet rétegeiben is, közös ünnepély minden fogékony kebelre. Azon tüzláng, mely az apostolok átszellemülésének jelképe — ma is köztünk lobog, a tudomány fényes szövétneke pazar fényt ' szór utainkra, meggyujtja szivünket és agyvelőnket úgy, hogy a tiszta öntudat minden körülmények között birtokunk marad. Bajaink ugyan számosak és nagyok ; de azok megszüntetését ne várjuk holmi ál-apostoloktól. Az ál-apostolokat megismeritek tetteikben; a nyelv nem hazudhat, de a tény eltörülhetetlen. Nem pusztába való jaj-veszéklés segit bajainkon, hanem a vállvetett tevékenység, szorgalom és takarékosság; azon tüzes nyelvek lelki hatása, mely szeretet- és átszellemüléssel tölté el az apostolokat. Boldog pünkösdi ünneplést! Városi ügyek. Egervárosa részéről május hó 26-án tartott képviseleti közgyűlésről. A Il-od tanácsnoki állásra szavazattöbbséggel Almásy Felix választatott meg, Jankovics Adolf ügyvéd ellenében. Ezen eredmény szükebb választás folytán éretett el; miután az első szavazás alkalmával némelynek Murányváry volt főkapitányra szavaztak s akkor általános többséget a jelöltek egyike sem nyert. Ugyanez alkalommal a polgármester elnöklete alatt Almásy Felix, Babits István, Bajzáth Sándor, Bernekker Ferencz, Csiky Sándor, Dusárdy József, Fülöp József, Fekete Károly, Gömöry Márton, Horváth József, Hubert János, Imre Miklós, Gyubek Lajos, Kovács Kálmán, Kánicz Lipót, Kubik Endre, Kudlik Ignácz, Luga László, Mátékovics Mór, Nagy Bernát, Polereezky Gyula, Répásy László, Szabó Imre, Szederkényi Nándor, Schvarcz Hermann, Si- mácziu8 Gusztáv, Vavnk Béla, Vavrik Endre és Zsendovics József képviselőkből álló bizottság megbizatik, miként a patakszabályozás körül eddig teljesített munkálatokat a helyszínén megvizsgálja, s meggyőződést szerezzen arról, vájjon a munkálatok az alkotott terv szerint vannak-e végrehajtva? s a mennyiben a tervtől netán eltérés történt volna, annak szükségessége iránt indokolt jelentést tegyen. Végül Eisenmann János városi ügyész halála feletti részvét és fájdalom jegyzőkönyvbe vételni, s a megüresedett városi ügyészi állás betöltésére határidőül, folyó év juuius hó 29-ik napja kitti - zetni határoztatott. Politikai heti szemle. Francziaországban nagy port ver föl most Gambe t- t a körútja, mely alatt ezen notabilitás viharos lelkesedéssel fogadtatott. Különösen nagy jelentőségűnek tartják az 1870-ben elesett fran- cziák emlék-szobrának leleplezése alkalmával Cahorsban mondott beszédjét, melynek tartalma a kővetkező: „A tisztelet, melylyel a bátorság és a hazafiság emlékének adózunk, a legfönségesebb. A nemzet történetében különösen azokat kell tiszteletben tartani, kik a szerencsétlenség és a vereség korszakában, remény és vigasz nélkül elvérzettek. E szobor intő például szolgáljon a jövő nemzedékeknek ! Ám nyugodjanak meg uraim! Nem a támadások, kalandok és hódítások politikájának tanát vagy példáját értem. Nem! E szobor ellenállhatatlan hatalommal azt hirdeti, hogy e férfiak azért vérzettek el, mert a nemzet egy sötét pillanatban egy ember kezeibe fekteté sorsát! Emlékezzünk vissza; legyünk elnézök egymás iránt; mert az bizonyos, bogy a katasztrófa nem sújthat egy nemzetet és nem sodorhatja az enyészet örvényéig, a nélkül, hogy meg ne bűnhődnék azon közös vétkekért, melyek, a gyöngeség és a közönyösség, az önhittség és a zsarnokság következtében szár
