Eger - hetilap, 1881
1881-01-20 / 3. szám
22 keli azokkal hagyni, és hozzá látni a nagy munkához mielőbb, mert sok és sokféle, a mi megoldásra vár! Igaz, hogy nehézséggel, sok akadálylyal kell küzdeni; hogy nagy azon tényezők száma, melyek az e téren kifejtendök útját állják. így „egész gazdasági életünk pang, a nép elszegényedése napról-napra óriásibb mérveket ölt, a fogyasztás ennek megfelelöleg folyton szükebb határok közé szorul, az erkölcsi tényezők és rú- gók, az erély, a nemes becsvágy, a bizalom a jövő iránt, a nemzeti érdekek iránti fogékonyság mind-mind meggyengültek.“ (Dr. Weisz Béla. Eszmék a magyar ipar kérdéséhez.) Másrészt azonban mégis vannak kedvező factoraink is, melyek segélyével talán paralyzálhatjuk amazok kedvezőtlen befolyását; ilyenek: a töke jelenlegi olcsósága, a külföldi termelés kitűnőségébe vetett hitnek erős megingatása, az értelmiség folytonos terjedése és erösbülése, és a sürgős szükség, mely bennünket kényszeríteni fog minden erő megfeszítéssel és szilárd akarattal mindazt megtenni, mi iparunknak újabb lendületet adhat. És ha egyszer hazánk az iparos államok sorába lépett, ha Magyarországon az ipar kedvező talajt talált, úgy benne és általa megszereztük ama tényezőt, mely „utat nyit a népesség szaporodásának, függetlenné tesz az időjárás szeszélyeitől, szervessé teszi az egész gazdasági processust és a javak forgalmát, tökéletesbíti és emeli a mezőgazdaságot, erösbíti a nép öntudatát; holott a kizárólag mezőgazdasággal foglalkozó népek többnyire alárendelt, gyarmati viszonyba jutnak ily magasabb fejlettségű államokkal szemben.“ (Dr. W. B.). — Teendőink e téren többfélék lévén, azoknak legalább főbbjeire kívánunk itt tekintettel lenni. Az első, úgyszólván a legsürgősebb szükség, az ipar-törvény revideálása, s annak oly módoni átalakítása, hogy inkább kevesebb, de jó, mint sok és rósz iparost adjon a hazának. Az idegenkedést a hazai ipartól többnyire iparosaink igen nagy részének megbizbatlansága okozta. Bár újabb időben bekezdik látni, hogy jó munka nemcsak a külföldön készül, a külföldnek maj- molása alább száll, s bizonyos nemzetiesb irány kezd nagyobb mérvben lábra kapni; mindamellett tény az, hogy hazai iparosaink igen nagy része olyan, kikről elmondhatni, hogy nem értik iparukat. E bajon csak úgy segíthetni, ha csupán azoknak engedtetik meg a jövőben bizonyos ipar üzése, kik abban való jártasságukat kétségtelen módon beigazolták; erre pedig legalkalmasabb mód a szakemberek által már ajánlott vi zsga letételét megkívánni, melynél a szakértő ipar ágbeli mestereken kiviil, nem érdeklett hozzáértők is, mint vizsgáló tagok szerepelnének. Ily intézkedés egyrészt nem sértené az iparűzés szabadságát, de másrészt erösbítené és megszilárdítaná a hazai ipar állását és az ipart szükséglö közönség bizalmát a honi ipar iránt. Gondoskodni kell továbbá oly intézmények létesítéséről, melyek az önkormányzat körén belül az ipar előmozdítására törekedjenek. — Az eltörlött czéhek e tekintetbeni jótékony hatása félre nem ismerhető, csakhogy eszközeik nem voltak elégségesek, s a meglevők alkalmazása nem volt helyes, miért is a czéhrendszer általában megszüntettetett, sa szabad társasulás eszméje meghonosittatott. Mivel azonban ily társasulások alakítása teljesen az érdeklettekre bízatott, a nélkül, hogy az ily egyesületek az önkormányzati működési körnek megfelelő jogokkal felruház- tattak volna: hazai iparosaink nem sietnek ipar-egyesületeket alkotni, s így a czéhek megszűnése után alig akad meg itt-ott egy ipartársulat; e körülmény nem kevéssé hozzájárul ahhoz, hogy az ipar nálunk napjainkban is szervezetlen állapotban létezik, és hogy erőteljes fejlődése oly annyira meg van bénitva. Iparunknak jelenlegi szervezetlen állapotban való meghagyása egyenes visszaesés lenne; miért is kívánatos a törvény által engedélyezett ipartársulatokat szoros abban meghatározni és megállapítani; kell, hogy e társulatok az ipar-törvény határain belül önkormányzati közegekké váljanak, hogy ne csupán békéltetési joggal bírjanak a mesterek és segédek között kitört viszálkodások eseteiben, hanem, hogy cselekvöleg és elömozditólag is hathassanak az ipar felvirágoztatása érdekében. Vannak ezeken kivül még számos teendők az ipar érdekében, melyeknek első sorban a kormánytól kell kiindulniok; nevezetesen a munkaerő szaporítása, a tőkeszükségletnek kielégítése, az adómentesség tágabb körű alkalmazása, az ipartanitás meghonosítása, az iparczikkek kelendőségének előmozdítása stb. Ezekről azonban közelebb szólunk. (Folyt, köv.) V árosi iigjek. Eger városa részéről 1881. Január 16-án tartott képviselői ülésben következő ügyek tárgyaltattak. A múlt év deczember 19-iki jegyzőkönyv hitelesítése után, olvastatott Kubik Endre városi képviselő s t. mérnök jelentése a felügyelete alatt eszközlött pataktisztitás eredményéről; — mely jelentésében egyszersmind a t. mérnöki állásáról lemond, s tekintettel azon körülményre, hogy a mérnöki teendők napról-napra szaporodnak, a mérnöki állás betöltését véleményezi. Tekintve, hogy a bemutatott mérnöki jelentés szerint a pataktísztitási munkálatokra — beszámítva a felügyeletet és munkát is — összesen 425 frt 20 kr adatott ki; mig ellenben a tisztítás alkalmával kikerült anyagok értéke 467 frt 80 kr és igy azonkívül, hogy a meder feneke 35 centiméterrel alább szállíttatott, és a vízfolyás megkönuyi- tetett, a nyert anyagok értékéből még 42 frt 60 kr haszon mutatkozik; ennélfogva a jelentés ezen része tudomásul vétetik s Kubik Endre t. mérnök a további számadás alól felmentetik. A jelentés másik ágát illetőleg: miután köztudomású az, hogy a mérnöki teendők folyton szaporodnak, de más részről is a szépészeti szabályok végrehajthatása tekintetéből, feltétlenül szükséges, az úgy is rendszeresített városi mérnöki állás betöltése; ennélfogva egy 5 tagból álló küldöttség bizatott meg véleményadással arra nézve, vájjon ezen állás betöltése mi módon volna legczélszerübben eszközölhető. Végül tekintettel azon körülményre, hogy Kubik Endre városi képviselő mint tiszteletbeli mérnök a város érdekében már 1879-ik év October havától kezdve folytonosan, kitartóan, s fáradhatatlanul működik, de mert tiszteletbeli mérnökké történt megválasztatása alkalmával határozatilag kimondatott, hogy a munka arányához képest esetről esetre fog dijaztatni, fennemiitett küldöttség azzal is megbizatik, hogy ezen dijaztatásra vonatkozólag véleményt adjon; elfogadtatván ez úttal Kubik Endre t. mérnöki állásáróli lemondása. Elnöki előterjesztés folytán, tekintettel azon körülményre, hogy a Generális-kaszárnya az esetre, ha lakható állapotba tétetik, a vegyes katonai s polgári bizottság megállapodása szerint, fiók laktanyának elfogadtatni fog; Kubik Endre városi képviselő elnöklete alatt: Gyubek Lajos, Kudlik Ignácz, Kempelen Béla s Petrovich Ferencz tagokból álló küldöttség bizatott meg, hogy kérdéses kaszárnyánál szükséglendö építkezésekről, a meglevő tervezet alapján költségvetést készítsen, s lehető rövid idő alatt a testületnek mutassa be. Ugyancsak elnöki előterjesztés folytán, a népszámlálás költsége 726 forintban megállapittatott s folyóvá tétetett, (az eredményt lásd alább.) A községi iskolák alapvagyonát képező húsos boltokra kivetett házbér-adó elengedése iránt a pénzügyministeriumhoz felirat fel- terjesztése határoztatott. Lörinczffy János városi közgyám az 1872-ik évi julius 1-töl 1877-ik év végéig terjedő gyámi számadásaira nézve az 1877. XX-ik t. ez. 300-ik §-a értelmében a szokott óvások fentartasa mellett a további számadás terhe alól felmentetik. Végül Érsek ö nagyméltóságának, a szegények részére adományozott 150 méter tűzifáért, úgy Ludanyi Antal egri kanonok ö nagyságának szinte a szegények között kiosztandó 100 frt adományáért, a szenvedő emberiség nevében köszönet szavaztatott. Eger városában 1880. deozember 31-én létezett népességi állapot szerint megejtett népszámlálás eredménye. (A katonai laktanyákban lévő katonai létszám kivételével.) Város negyed férfi nő összesen Város I. 894 846 1740 Város II. 1297 1373 2670 Város III. 617 662 1279 Város IV. 628 655 1283 Hatvan I. 901 1014 1915 Hatvau II. 912 1001 1913 Hatvan III. 871 1001 1872 Hatvan IV. 830 879 1709 Felnémeti 710 772 1482 Czifra-Sáncz 740 822 1562 Makiár I. 888 982 1870 Makiár II. 696 750 1446 Összesen : 9984 10757 20741 E szerint a női létszám 773-mal több, mint a férfi.
