Eger - hetilap, 1881
1881-05-19 / 20. szám
205 tésben állott a nihilistákkal, megczáfotják. E hir alaptalannak bizonyult a magejtett vizsgáld alkalmával; de az igaz, hogy a nagy- herc/.eg rossz neveltetésének számos jele mutatkozik. Az orosz hivatalos lap külön kiadása május 11-én kelt császári manifestumot közöl, a melyben a czár megemlékezik elhalt atyja uralkodásáról és az általa életbe léptetett reformokról. A manifestum, miután II. Sándor czár alávaló meggyilkolását fölemlítette, e szavakkal végzi;: „Isten szava azt parancsolá nekünk, hogy ámbár mély gyászszal eltelve, de bízva az isteni gondviselésben és az uralkodói hatalom erejében, bátran lépjünk az uralkodói trónra, hogy azt a nemzet javára szilárdítsuk és minden támadás ellen sikeresen megvédjük. A midőn e fenséges, szolgálatnak szenteljük magunkat, felhívjuk összes hű alattvalóinkat, hogy híven és őszintén szolgálják az uralkodót és az államot, hogy irtsák ki a gyalázatos forradalmi mozgalmat, mely Oroszországot szégyennel halmozza el, hogy egészséges alapra fektessék a gyermekek nevelését és az erkölcsiségben való hitet, és pusztítsák el mindazt, a mi az igazság és a becsület érzésével ellenkezik, hogy ekként minden irányban megvessék a rend és az igazságosság alapját.“ Országgyűlés. A képviselöházban május il-én Péchy Tamás elnök jelentést tett azon küldöttség eljárásáról, melyet a ház Rudolf koronaörökös ő fenségének Stefánia föherczegasszonynyal történt egybekelése alkalmából Bécsbe küldött. A küldöttség Bécsben megjelenvén, a főrendiház hasonló küldöttségével együttesen járt el és ö felségeik a belga király és belga királynő előtt elnökei által, a fenséges mátkapár előtt pedig együttesen fejezte ki az országgyűlés szerencsekivánatait és jelenvolt a f. hó 10 én tartott esküvő alkalmával is. A jelentést a ház tudomásul vette. Ordódy Pál közmunka- és közlekedési miniszter két törvényjavaslatot nyújtott be: a szatmár-nagybányai vicinális vasútról és az arad-csanádi helyi érdekű vasútról. Mind a két törvényjavaslat a közlekedési és pénzügyi bizottságokhoz utasittatik. Tisza Kálmán miniszterelnök benyújtotta az aranyrentéröl szóló szentesített törvényczikket, mely kihirdettetik. Krajcsik Ferencz előadó a mentelmi bizottság két jelentését nyújtja be Szalay Imre és Teleky Domokos gr. mentelmi ügyében, melyek annak idején napirendre fognak tűzetni. Szalay Imre tudvalevőleg a ház elnökéhez intézett levelében előterjesztette, hogy a budapesti esküdtszék sajtóiigyi vizsgáló birája egy állítólag ellene indítandó sajtóperben önmaga elleni tanuzásra, hivta őt fel. A mentelmi bizottság ez ügyet vizsgálat alá vevén, tekintettel arra, hogy az esküdtszéki hünvizsgáló bírói idézésre mindenki személy- különbség nélkül megjelenni tartozik s e szabály alól az országgyűlés tagjai csak annyiban képeznek kivételt, a mennyiben mint vádlottak lennének megidézendök: abban állapodott meg, hogy Szalay Imre panasza a képviselői mentelmi jog kérdésének sub- stratumát nem képezhetvén, a ház e tekintetbeni határozatának szüksége fenn nem forog. Teleky Domokos gr. párbaj vétségében való részességgel lévén vádolva, a mentelmi bizottság mentelmi jogát felfiiggesztendönek véleményezi. Ezután tárgyalás alá vétetett a hazai iparnak adandó állami kedvezményekről szóló törvényjavaslat. Láng Lajos előadó : T. ház ! (Halljuk 1) Midőn a jelen törvény- javaslatot a pénzügyi bizottság megbízásából előadni szerencsém van, az a körülmény, hogy e törvényjavaslatot a közvélemény osztatlan helyesléssel fogadta, s azon másik körülmény, hogy a háznak a rövid időhöz képest még igen sok fontos teendője van, kétszeres kötelességemmé teszi, hogy előadásomat a lehetőleg rövidre vonjam. (Halljuk!) Sok érv hozatik fel hazánkban az ipar fejlesztésének szüksége iránt, sok jó és sok olyan, melyet én részemről nem oszthatok. De mindnyájuk közt van egy, mely nézetem szerint nem részesül kellő figyelemben, s ez az, hogy az ipar fejlesztése magának a mezőgazdaságnak, és a földbirtokos osztálynak is igen nagyérdekében áll. Tudjuk, hogy a földbirtokos osztálynak államilag legfontosabb része, a középbirtokos osztály, fokozott igényeinél fogva nem képes szükségleteit egyedül a föld jövedelmeiből fedezni. Az a tér, hol a felszaporodott középbirtokos családok tagjai tehetségeiknek érvényt tudnának szerezni, az ipar volna. Ezzel szemben azonban nagy előítéletek állanak, melyeket legyőzni igen nehéz, s hogy ezen előítéleteknek való hódolás ne kényszeritsen továbbra és annyi embert nélkülözésre, szükséges volna oly életpályákat nyitnunk, minél nagyobb számmal, melyek azoknak, kik az előítéleteken győzni tudnak, tisztességes életmódot és anyagi függetlenséget nyújtanak. Kemény Gábor b. miniszter, Láng Lajos előadó és mások beszédei után a ház a törvényjavaslatot általánosságban elfogadta. A részletes tárgyalás folyamán az 1. §., a beadott módosításokkal szemben, változatlanul elfogadtatott. Végül Apponyi Albert gróf intézett interpellate a földművelés-, ipar- és kereskedelmi miniszterhez a német kereskedelmi szerződés tárgyában. A képviselöház másnap végig tárgyalta a hazai iparnak nyújtandó állami kedvezményekről szóló törvényjavaslatot. Azután felvette az igazságügyi bizottság javaslatát a perrendtartási novellára hozott főrendiházi határozat tárgyában. Tele8zky István előadó előterjeszti az igazságügyi bizottság véleményét, mely szerint a bizottság indítványozza, hogy a ház a főrendiház határozatához ne járuljon, hanem a bizottság szövegezése szerint letárgyalt törvényjavaslathoz ragaszkodván, azt újabb tárgyalásra a főrendiházhoz küldje. Ajánlja előadó ez indítvány elfogadását azon okból, mert perrendtartásunknak annyi sok hiánya vau, hogy azokon okvetlen segíteni kell. Ennek bizonyítása végett hivatkozik a gyakorlati életre: a semmiségi panaszoknak czélsze- rütlen használatára; fölhozta még azt is, hogy e javaslat egyik nagy érdeme, hogy a polgárosított Határőrvidéket is perrendtartásunk körébe vonja. — Vidlicskay, Hodossy és Csatár a főrendiház határozatát pártolták. Elnök szavazásra tévén fel a kérdést, a ház nagy többséggel elfogadta a bizottság javaslatát. A képviselöháznak e hó 13-án tartott ülésében Szalay Imre és gróf Teleki Domokos mentelmi joga felfüggeszte- tett; azután pedig a nemzeti muzeum ügyében kiküldött bizottság jelentése tárgyaltatott. Végre Ordódy közlekedési miniszter az erdélyi mezöségi vasút tárgyában hozzá intézett interpellatióra kedvező választ adott, mely tudomásul vétetett, oly értelemben, hogy az itgy egyelőre függőben maradjon. A képviselöház ehó 14-én tárgyalta Fiume kérvényét, az ottani ideiglenes állapot megszüntetése tárgyában. Vécsey Tamás előadó a következőképen terjeszti elő a kér- vényi bizottság határozati javaslatát: Fiume mind az 1807: IV., mind az 1868 : XXX. t. ez. 66. §-a által közvetlenül Magyarországhoz tartozó területnek lévén elismerve, annak idején dolgozzék ki s nyújtson be a kormány oly törvényhozási előterjesztést, mely az iránt tartalmazzon javaslatokat, hogy a magyar közjog alapján megszüntessék Fiúméban a kivételes és ideiglenes állapot, továbbá, hogy meghaíároztassék Fiume és kerületének viszonya a törvény- hozáshoz és kormányzathoz, tekintettel az ö autonómiájára, végül, hogy mielébb megszüntessék mindaz, a mi Fiúménak magyar köz- jogilag elismert autonómiájával összeférhetetlen. Csernátony Lajos: T. képviselöház! Minthogy a t. ház még nem ismeri a feliratot, melyet Fiume hozzá intézett, kérem a kérvényt felolvastatni. Beöthy Algernon jegyző (olvassa.) Madarász József ennek ellenében a következő határozati javaslatot ajánlja elfogadásra : „Őszinte rokonszenvvel fogadja Magyarország képviselöbáza, Fiume városa képviselő testületének kérvényét, melyben oly nyíltan és oly melegen fejezi ki hűségét és tántorithatlan rakaszkodását a magyar államhoz és annak alkotmányához. A kérvény tartalmát megfontolván, mivel mind az 1807. évi 4-ik törvény, mind az 1868. évi 30. törvény 66. szakasza világosan rendeli, hogy Fiume városa kikötője és kerülete közvetlenül Magyarországhoz tartozik, — és mivel az 1868: 30. törvény 66. §-ának azon rendelete, hogy Fiúménak külön autonómiájára és erre vonatkozó törvényhozási és kormányzati viszonyaira nézve megállapodás eszközöltessék, máig sincs foganatosítva, és Fiúméra nézve máig is egy ideiglenes kivételes állapot súlya nehezedik; meggyőződvén a kérvénynek mind méltányos, mind jogos voltáról: áttétetvén az a kormányhoz a miniszterelnök által, felhívja a képviselöház a kormányt, hogy: 1. a legközelebb választandó országgyűlés elébe terjeszszen törvényjavaslatot, melyben ismételten, de mint önálló külön törvénybe czikkelyeztessék be az, hogy Fiume városa kikötője és kerületével közvetlenül Magyarországhoz tartozik. (Helyeslés balfelöl.) 2. Ugyanakkor nyújtson be oly törvényhozási előterjesztést, mely az iránt tartalmazzon javaslatot, hogy a magyar közjog alapján meghaíároztassék Fiume és kerületének viszonya a törvényhozáshoz és kormányzathoz, tekintettel az ö autonómiájára és meg- szüntettessék Fiúméban a kivételes és ideiglenes állapot. (Helyeslés balfelöl.) 3. Addig is intézkedjék, hogy Fiúméban mielőbb meszüntes- sék mindaz, a mi Fiúménak magyar közjogilag elismert és biztosított autonómiájával összeférhetlen. (Elénk helyeslés balfelöl.)
