Eger - hetilap, 1881
1881-05-19 / 20. szám
204 Az országos tenyészállatvásár eredménye. A hazai állattenyésztés előmozdítása czéljából b. Kemény Gábor földmivelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter május hó 7-én, 8-án és 9-én Budapesten díjazással összekötött tenyészállatvásárt rendezett. A vásár iránt meglehetős nagy volt az érdeklődés, vevő azonban aránylag kevés jelentkezett. — Szarvasmarhát 34 kiállító 249 darabot állított ki. Magyar fajból volt 41 darab; berni, kuh- landi, pinzgaui, algaui, mariahilfi 84 darab; más nyugati (nem magyar) fajták összesen 115 drb. — Juhot 24 kiállító 386 darabot állított ki. A díjazás eredményét a következőkben közöljük: I. Magyar faj marhákra dijakat nyertek : I. dij 100 drb 10 frankos arany: gróf Csekonics Endre 22. sz. hat éves bikája. II. dij 40 drb 10 frankos arany: Vojiics Simon 17. számú négy éves bikája. III. dij 20 drb 10 frankos arany: b. Sennyey Lajos 1. sz. öt éves bikája. Bika-borjuk díjazása. I. dij 10 drb 10 frankos arany, nyerte: Schönborn gróf 31. sz. 2 éves bikája. II. dij 5 drb 10 frankos arany, nyerte : Vojnics Simon 15. sz. 2 éves bikája. Tehenek díjazása. I. dij 50 drb 10 frankos arany: Sennyey Lajos 7 éves 3. számú tehene. II. dij 20 drb 10 frankos arany: Steinfeld Ignácz 7 éves 30. számú tehene. III. dij 10 drb 10 frankos arany: Csekonics Endre 21. sz. 11 éves tehene. II. Nyugöti fajtákra dijakat nyertek. II. dij 40 drb 10 frankos arany: Albrecht főherczeg 71. sz. bikája allgaui. ITT dij 20 drb 10 frankos arany: gr. Keglevich István mariabob 127. sz. bikája. Bika-borjuk díjazása. I. dij 10 drb 10 frankos arany, nyerte: Schönborn Ervin gr. 84. sz. berni bikája. Tehenek díjazása. I. dij 50 drb 10 frankos arany: Albrecht főherczeg 72. sz. allgaui üszője. II. dij 20 drb 10 frankos arany, nyerte : Vass Lipót 97. sz. berni tehene. III. dij 10 drb 10 frankos arany, nyerte: Schönborn 80. sz. allgaui tehene. Egyéb nyugoti fajták. I. dij 30 drb arany, nyerte : Albrecht főherczeg béllyei uradalmából 142. sz. Schorthorn bikája. II. dij 20 drb ar., Cséry Lajos hollandi 215, sz. tehene. Elismerő oklevelet nyerlek a bábolnai és kisbéri ménesuradalmak (Hors des concours), b. Podmaniczky Géza, Cséry Lajos, Stern Ign., Matkovits László és Korbuly Béla. A kiállított juhok után dijat nyertek. M er i uó faj. 25 aranyat: gr. Hunyady Imre. 10 aranyat: Czilchert Béla. Fésűs gyapjus faj. 25 aranyat: Jaross Károly. 10 aranyat: Skublits Sándor. Angyol hús juh. 25 aranyat: Schütt és Ahrens, Stettinböl. Egyéb fajok. 25 ar. Sandtner Gusztáv Cotswold Rambouilleért. 5 ar. Podmaniczky Géza, southdown Merinóért. (Gazd. Mérn.) Politikai heti szemle. A t u n i s i kérdés áll most előtérben a politikai láthatáron. A franczia kormány, mialatt csapatai Tunis fővárosa felé nyomulnak, a tunisi bey elé tiz czikkböl álló szerződési tervezetet terjesztett, melynek egyik pontja azt tartalmazza, hogy a szerződés végrehajtása fölött Tunisban egy franczia ministerresidens fog székelni. A bey e szerződést, hir szerint, e hó 12-én aláirta. A szerződés lényegesb pontjai a következők: A tengerparton és a határ mentében mindazokat a helyeket franczia csapatok szálljak meg, melyeket a hadügyi kormány, a rend és biztonság fenntartása érdekében meg fog jelölni ; Francziaország biztosítékot nyújt a bey személyének, országának és dynasztiájának biztonságára nézve; Francziaország tiszteletben fogja tartani a Tunis és a többi hatalmak közt ez idő szerint fennálló szerződéseket; a bey kötelezi magát, hogy jövőben nemzetközi szerződést Francziaország előzetes beleegyezése nélkül nem fog kötni; franczia diplomatiai ügynökök vállalják el kifelé a tunisi érdékek megvédését; a tunisi pénzügyeket Francziaország fogja egyetértésben a tunisi kormánynyal szabályozni. Egy másik egyezmény segélyével megállapítják a hadi sarcz összegét és behajtásának módját, mely a meg nem hódolt törzseket terheli 8 melyért a tunisi kormány kezeskedik. A tunisi kormány kötelezi magát, hogy megtiltja a lőszer behozását a tengerparton, mert ez folytonos veszélyt képez Algériára nézve. A franczia belügyminister Barthélemy-Saint-Hilaire, május 9-kén köriratot bocsátott ki. Ebben constatálja, hogy a Tunissal szemben követett politika Algéria biztonságának absolut kötelezett- ségéu alapszik és megemlékezik a folytonos határsértésekröl, melyek a türelmet végkép kimerítették. Algéria és Tunis közt a határ sohasem volt megállapítva rendesen; ez iránt még mindig tájékozatlanság uralkodik, a melynek egyszer véget kell vetni ; az expe- ditio első czélja a határ teljes és végleges rendezése. Puszta óvatosság kényszerit bennünket, hogy őrködjünk azon sugalmazok fölött, kik a beyt környezik; szövetségest kell bírnunk a bey személyében, a kivel loyalis módon megegyezhetünk, ki a kölcsönös jóakarattól áthatva, idegen ellenséges felbizgatásra nem hallgat. Mi 40 év óta megmutattuk, hogy mindannyiszor, a hányszor kényszerítve voltunk követelni praeponderans állásunk elismerését, ez országban lelkiismeretesen tiszteletben tartottuk a többi nemzetek jogait. A tunisi kormánynak Francziaországra vonatkozó intézkedései egyszerre olyan okok miatt szenvedtek változást, a melyekbe hatolni nagyon is kényes volna; a Tunisban létező valamennyi franczia vállalkozás ellen, szívós rossz akarattal, merész háborút viseltek. Tunis nem függ a portától, csak vallási tekintetben létezik némi kapocs köztük; a beyek mindenkor mint független uralkodók cselekedtek; Törökország maga elismerte azt, a midőn a XVIII. század óta minden alkalommal visszautasította a felelősséget a kalózok kegyetlen garázdálkodásaiért. E szerint nem is lehet csodálkozni azon, hogy Francziaország, ha egyszerű Valinak tekintené a beyt, azt kérdézhetné a portától: miért engedte, hogy Francziaország irányában olyan magaviseletét tanúsítson, a minőt tanúsított, és miért nem tett semmit, hogy e tarthatatlan helyzetnek véget vessen? Az olasz s az angol lapok nagyobb része élénken kikel a franczia kormánynak a tunisi kérdésben követett magatartása ellen. Németországban épen nem mennek Bismarck tetszése szerint az ügyek. E hó 16-án a birodalmi gyűlés 147 szavazattal 132 ellenébeu második olvasásban is fentartá azon határozatát, hogy a birodalmi gyűlés minden évben október havában összeüljön. Bötticher kijelenté, hogy a szövetségtanács nem hagyhatja helyben ezt a határozatot. A négyéves törvényhozási időszakot 155 szavazattal 127 ellenében elfogadták. A végszavazás alkalmával majdnem egyhangúlag elvetették a kétéves költségvetési és a négyéves törvényhozási időszakról szóló törvényjavaslatot és elfogadták azt a határozati javaslatot, hogy a birodalmi költségvetés az egyes államok költségvetései előtt állíttassák össze. Olaszországban kormányválság állott be. Cairoli mi- nisteriuma lemondott s a király Sella pártvezért bizta meg az uj ministerium megalakításával. Törökország most folytatja az alkudozásokat a berlin, szerződést aláirt hatalmakkal, azon föltételek és módozatok iránti melyek mellett a Görögországnak szánt terület át fog adatni. Bulgáriában, miután a fejedelem az ottani rozzant állapotok miatt le akar köszönni, a higgadtabb elemek kezdenek felülkerekedni. Kérve kérik a fejedelmet, hogy ne hagyja el Bulgáriát. Oroszországban több helyütt zavargások fordultak elő. Bakuban a keresztények a mohamedánokat, Kievben pedig s több más helyen a zsidókat fegyverrel támadták meg; több sebesülésen kívül halálesetekről is Írnak. Konstantin nagyherczeg nem kapott engedélyt a czártól, hogy külföldre mehessen. A nagyherczeg állítólag Odesszába megy lakni. Azt a hirt, hogy Konstantinovics Miklós nagyherczeg összekötte-
