Eger - hetilap, 1881

1881-05-05 / 18. szám

182

egész magyar nemzetre Isten áldásáért esedeznek. Egyházmegyém főbb helyein, külön kiadott rendeletem értelmében, az országos Öröm napján, folyó május hó 10-én, mutattatik be a hálaáldozat. Ellenben az egyházmegye többi plébániájának templomaiban, tekintettel a mezei munkákra, a rá következő vasárnapon, vagyis május hó 15-én ünnepélyes Te Deummal egybekötött szentmise-áldozat mutatandó be az Urnák.“

— Tárkányi Béla, egri kanonok, közelebb Rómába utazott.

— Lászy Vilmos színtársulata által, ma — csütörtökön, máj.

5-én, — adatik: „Orpheus az alvilágban“ vig operette.

— Időjárásunk, mely a nagyhétben s a húsvéti ünnepek alatt igen kedvező volt, april 19-ke óta zordonra fordult. April 29-én a Mátra- s a Bük k-hegységekben két lábnyi hó esett, mely azonban három nap alatt elolvadt. Most meglehetős enyhe idő jár ugyan; de tavaihoz képest a tenyészet nagyon hátra van, mert mig a múlt évben april 17-én fakadt a szőlő s april 24-én már fürtöket is mutatott — a mi oly korán nagy ritkaság, — azalatt most, május 5-én még kifejlett szölölevelet sem látunk, annál ke- vesbbé fürtöket! Azonban vigasztaló az, hogy a gyümölcsfák s az őszi vetések jobb termést Ígérnek, semmint tavai ilyenkor; a szőlő-lugasok is némi életet mutatnak, ellenben az előbbi télen annyira megfagytak, hogy tövig le kellett azokat vágni.

— Folyó hó 21-én Kápolnán, a szabadságharczbau Kápolna síkjain elesett honvédek halála évfordulójának napján, kegyeletes ünnepély fog tartatni, mely után banquette lesz.

— Fó'-gymnasiumunk VIII-ik osztályában, az érettségi vizsgálatok tárgyát nem képező tantárgyból (bölcsészeiből) s a hittanból, a vizsga f. hó 2-án tartatott meg. Mint értesülünk, az érettségi vizsgák e hó utólsó napjaiban lesznek.

— Hymen. Fischer Soma, köz- és váltó ügyvéd, városunknak közbecsülésben álló ifjú polgára m. hó 29-én váltott jegyet Schönberger Mariska kisasszonynyal, dr. Schönberger Soma, törvény- széki orvos, szép és kedves leányával. Üdvözöljük !

— A tavaszi hadgyakorlatokra az 1872. 1874 s 1876-beli tartalékosok vannak behiva s részökre a nagy vásártéren sátortábor építtetett. A gyakorlat fi hó 2-tól számítandó 13 napig tart.

— A behívott tartalékosok sátortáborában ez idén is, mint egyébkor, számos lobogó leng. Szeretett királyunk családi színei mellett képviselve látjuk ott a bajor és osztrák zászlókon kívül nehány példányban a hazai tricolort is. S bárha nemzeti lobogóink egyike sincs valamely főhelyen kitűzve, és a többi zászlókhoz képest is igen szerény számban szerepel, mind a mellett örömmel veszszük tudomásul azt, hogy ott és akkor, a hol és mikor valamely osztrák-magyar hadseregbeli csapat élén egy a törvény szellemét méltányolni tudó egyén áll, az jogos kívánalmainknak kellő elismerést is adni képes és kész.

— Az országos borászati kormánybiztos a budapesti kér. és iparkamara javaslata folytán, a hazánkban borvételekre reflektálni szándékozó külföldi kereskedő czégeknek városunkból Grünbaum Gábor és társai czéget ajánlotta a vidékbeli borügvletek lebonyolítására, borügynökül. A bor. kormánybiztos Grünbaum Gábor és társainak küldött ezen értesítése mellett egyúttal tudatta azon nagyobb külföldi kereskedők jegyzékét, kik borvételek közvetítése tárgyában a borászati kormány biztossághoz fordúltak.

— Személyzeti hírek. Cseh János, szentszéki ülnök s föegyházi sekrestye-igazgató, nyugalmi állapotba helyeztetett. Dobó Ferencz, barsányi káplán, püspök-ladányi s Bukoveczky Sándor, recski káplán. harsányi segédlelkészekké neveztettek ki.

— A tiszaszabályozás ügyében april 30-án a képviselöház társalgó körében értekezlet tartatott, melyben a kormány részéről jelenvoltak Ordódy Pál, közmunka- és közlekedési miniszter s Hie- ronymi Károly államtitkár. Az elnökségre Jókai Mór, jegyzőül Dániel Ernő kéretik fel. B á n h i d y B é 1 a br. következő indítványt tett: „Utasítsa a ház a közlekedési minisztert: hogy a kellő adatok és előmunkálatok nyomán megállapítsa a Tisza és mellékfolyóinak szabályozására vonatkozó műszaki tervek s teendők sorrendjére vonatkozó szabályozási programmot s a műszaki terv költség- vetésével együtt, a tiszavölgyi érdekeltség meghallgatása után, a ház elé terjeszsze; továbbá, hogy az előmunkálatok teljesítése és a kellő adatok beszerzésére megkivántató költség engedélyezése iránt még ezen országgyűlés alatt előterjesztést tegyen; továbbá, hogy a Tiszavölgy administrativ szervezéséről szóló törvényjavaslatot a tiszavölgyi érdekeltség meghallgatása után a ház elé terjeszsze; végre, hogy a halasztást nem tűrő intézkedésekről és a sürgősen esz- közlendö munkálatokról lehető legrövidebb idő alatt kimerítő jelentést s a szükséges költségek engedélyezése iránt előterjesztést tegyen/' Herman Ottó, javaslatot terjesztett be, melyben nemcsak a Tisza áradásaira, hanem az ország egész folyóhálózatára

kiterjedő adatgyűjtést és a veszélyek elhárítására czélzó terv be- követelését kívánja. Széli György Bánhidy Béla b. előadására reflectálva, határozni i javaslatot terjesztett be, a melyszerint a Tisza-szabályozás ügyének megvizsgálására 15 tagú bizottság volna kiküldendö. Bakay Nándor a következő indítványt adta be: A m. országgyűlés tagjai által 1880. évi April 30-án tartott tiszaszabályozási értekezlet mondja ki: 1. Hogy a tiszaszabályo- zásná! uralkodó merev gátrendszert elhibázottnak és fönntarthatlan- nak véli; 2. a gyökeres orvoslást halasztbatlanul sürgetőnek tartja, 8 a rendszer módosítását elkerülhetlennek hiszi; 3. a társulatok jelenlegi szervezetét azonnal megváltoztatandónak ítéli. Mire nézve 4. az értekezlet a kormányt sürgősen megkeresi, hogy ez érdemben, még a jelen ülésszakban törvényjavaslatot terjeszszen a képviselöház elé. Ordódy Pál miniszter hozzájárul báró Bánhidy Béla indítványának elfogadásához, de oly értelemben, hogy ha a sok költségbe kerülő tanulmányozásokra a törvényhozástól nyer felhatalmazást, — kijelenti továbbá, hogy az adatoknak begyűjtése után a kormány tvjavaslatot terjeszt a tvhozás elé, de ezt a jelen országgyűlés idejére nem Ígérheti, — azonban lehetőleg már e jelen országgyűlésnek előterjesztést tesz oly felhatalmazás kieszközlésére, mely a kormánynak módot adjon a legsürgősebb intézkedések megtételére, hogy legalább a jövő ősz és tél folytán emberileg szólva nyugodtan lehessen a következményekre gondolni. Ezután Jókai elnök összegezve a tanácskozás főbb tételeit, kijelenti, hogy az értekezlet Bánhidy Béla bárót felkéri, hogy az ö és Herman Ottó indítványát összefoglalva, tegyen e tárgyban indítványt a képvise- ház közelebbi ülésében.

— Az alföldi árvizek elleni intézkedések kérdéséről Jókai Mór a következőket Írja a „Hon“-ban: „Igen természetesnek találjuk azt a mozzanatot, a mi képviselői körökben pártkülönbség nélkül megindult e napokban, az alföldi árvizek elleni országos segélynyújtás érdekében. Az alföld árviznyomora nem helyi csapás, mint más folyamaink kiöntése ; ha egy évben az alföld termése bármi okból semmivé lesz, abban az esztendőben Magyarország ga bona-exportja megszűnt s ez országos baj. Eddig azt neveztük rossz esztendőnek, a mikor nem volt télen hó, tavaszszal elég eső; most már az is rossz esztendő, a mikor van. Ezen valahogy segíteni kell. De legelőször három kérdéssel kell tisztába jönnünk. Normális állapot és minden évben előkerülendő baj-e ez a mostani árvizcsa- pás? Vagy pedig olyan rendkívüli időjárás következménye, a mi negyedszázadban fordul elő idönkint ? Ennek a kérdésnek a megoldásától függ annak a kiszámítása, hogy megfelel-e a bizonyos évsorban egyszer elszenvedett kár az ennek elforditására befektetendő töke kamatértékének? Azután következik az a kérdés, hogy hasonló árvizkalamitások ellen tudtak-e más országokban teljesen megfelelő módszereket létrehozni ? Lehetett-e Francziaországban a Loiret, a Szajnát, Olaszországban a Pót, Spanyolországban a Tajót úgy megszabályozni, hogy azok rendkívüli időjárás mellett pusztító árvizekkel ne öntsék el lapályaikat? Ettől a kérdéstől függ, hogy „lehetőt“ igérUnk-e közönségünknek, vagy csak a töltéseinket és az adósságainkat emeljük, és a bajt még sem hárítjuk el egész biztossággal ? S ha ez is meg lesz állapítva, s a gyökeres és nagymérvű védekezés keresztülviteléhez az ország késznek látandja magát a legnagyobb áldozathozatalra is, akkor a harmadik kérdés az, hogy ki vegye kezébe ezt az egész nagy műveletet? A némelyek szerint 28, mások szerint 39, sőt 72 vizszabályozó társulat-e? vagy a kormány ? A kettőt egyesíteni lehetetlen lesz. Mert hogy az egyiknél legyen a tervezet, a másiknál az executiva, az egyiké a felelősség, a másiké az eljárás, az képtelenség. Mi egyik kérdésnek sem akarunk eléje vágni; mert nincsenek is adataink, hogy bárminő véleményt megállapíthassunk. Hanem ezeket az adatokat meg kell szereznünk, bármibe kerüljenek is.“

— Felhívás. Az egri izr. társalgó kör tagjai, f. hó 7-én szombaton d. u. 5 órakor tartandó közgyűlésen annálinkább szíveskedjenek teljes számban megjelenni, mivel fölötte fontos ügyek lesznek tárgyalandók. Az elnökség nevében Grünbaum Armin, egyleti jegyző.

— Még a húsvéti ünnepek alkalmával Poppel Ferencz, ügyvéd, a gőzmalom háta mögött a patakszélen vezető keskeny ösvényen haladt hazafelé, de megbotolván, a patakba esett. Már hosszabb ideig volt a vízben, midőn észrevették 8 az áthülés következtében szélhüdés értet az irgalmasok kórházába szállították, hol rövid szenvedés után elhunyt. Temetése közrészvét mellett in. hő 28-áu ment végbe. Béke poraira !

— Rendőri hir. Veisz Ignácz, helyesebben: József, miskolczi születésű keresk. utazó, Goldner G. gazdasági és varrógépgyár szolnoki czégének megbízottjaként adván ki magát városunkban, itt többek részére megrendeléseket vett fel, s a megrendelőktől előleg