Eger - hetilap, 1881

1881-05-05 / 18. szám

183

czimén jelentékeny összegeket csalt ki. A megcsalatottak részéröl azonban feljelentés tétetett s Veisz letartóztatása iránt a miskolczi rendőrség megkerestetett, ki ide visszaszállittatván a fenyitötörvény- széknek átszolgáltatott.

— Zureich Károly jeles fényképész városunkba érkezett s egyideig itt foglalkozik. Mint szakjában igen jártas egyénre s lapunk ezen számában foglalt hirdetményére felhívjuk a t. közönség figyelmét.

— Kassán közelebb tárgyaltatott a kir. főügyészségnek sajtópere Hedry Bódog ellen, ki az „Abauj-Kassai Közlöny“ nov. 18-ki számában a kolozsvári eset alkalmából „Orgyilkosok“ czim alatt kemény kifejezéseket használt a közös hadsereg tisztikarával szemben. Az esküdtszék a vádlottat egyhangúlag fölmentette.

— Nihilisták Becsben. A bécsi Rothschild és Wodiáner ház, a hitelintézet, az osztrák-magyar bank bécsi hivatala, az Uniobank és a Verkehrsbank névtelen leveleket kaptak, a melyekben tudtukra adatik, hogy a legközelebbi napokban e czégek épületei lőporral a légbe fognak robbantatni; a levél intette 8 hivatalnokokat, hogy irodáikat minél gyorsabban hagyják el, mihelyt a jelző töltés elsül, mert egy órával azután föl fog robbanni a bomba. E levelek vörös tintával voltak aláírva, e szavakkal: „Az innmenti osztrák parasztszövetség végrehajtó bizottsága“. A leveleket a rendőrségnek adták át mely elrendelte, hogy az illető épületeket tüzetesen keresztül kell vizsgálni. A hitelintézet épületében a rendőrség küldöttei találtak a lépcsöház csarnokában két oszlop közé ékelve egy vastag papirba burkolt csomagot, mely robbanó anyaggal töltött üveghengerből állott.

— A külföldi dohánynak engedélyokmány nélkül való behozatala esetében követendő eljárást szabályozza a pénzügyminiszternek folyó évi 16,245. sz. a. kelt rendelete, mely kimondja, hogy ha valamely külföldi dohányszállitmány, mint postai küldemény érkezik meg, az, az illetőnek kihez czimezve van, ki nem adandó, ha engedélyokmány nincs a küldemény mellett, hanem további eljárás végett a legközelebbi vámhivatalhoz küldendő be.

— Az agglegényeket, több ország példájára, nálunk is meg fogják adóztatni. Miután több megye kérvényt intézett a belügyminisztériumhoz, hogy az elterjedett vadházasságok s más erkölcstelenségek ellen intézkedéseket tegyenek, e kérvények vélemény- adás végett az igazságügyi minisztériummal is közöltettek, hol egyik orvosszerül az agglegények külön adóval megterheltetését is indítványozták.

— A magyarosodás érdekében Kemeczky Kálmán a „Miskolcz-“ban egy czikket közöl, melynek átvételére a vidéki lapokat fölkéri. A czikk tartalma a következő: „Sokan vannak a neveiket megmagyarositani szándékozó derék hazafiak között, a kik egykönnyen nem tudnak magoknak kedvök szerinti családneveket választani, vagy ha választottak is, legtöbb esetben nincs elég téve a helyes szóképzés, szószármaztatás, a magyarosság s általában a magyar nyelv szelleme követelményének. Az alább közölt névsorozat a családnevek helyes megválaszthatását s a választás megkönnyítését czélozza, s mintegy útmutatóul kiván szolgálni arra nézve, hogy — a többi közt — minő családneveket válaszszon a névma- gyarositó közönség, hogy a felveendő új nevek ne csak magyar nevek legyenek, de egyszersmind a magyar nyelv és magyarosság szellemének is teljesen megfeleljenek. De van még ez idő szerint egy másik ok is, mely efféle névlajstrom hírlapi közlését kívánatossá, sőt szükségessé teszi. És ez ama körülmény, hogy nem rég nehány képviselőnek indokolatlan protestálása a névmagyarosifásbeli buzgalmat észrevehetőig megkötette. Most már milyen nevet vá- la8zszunk, hogy senki sértődve ne legyen? Hiszen, kérem: Ökrös, Borjas, Kádár, Kovács, Kis, Nagy, vagy Liliomfi csak nem lehet mindenki ! S hátha ezeknek is eszökbe jutna protestálni ? Az a ve- íokiáltás nagyon szépen elmaradhatott volna. Tagadhatatlan, hogy ama felszólalás a névmagyarosítás körül örvendetesen nekimelegedett buzgalmat tetemesen meglohasztotta. Aztán meg a lapok is félbenhagyták a buzdítást. Pedig erre szükség van. Nem elegendő itt a lapok részéről egyszer-másszor hangoztatott jóakaratú ösztökélés, nógatás, hanem sürü időközben pengetni kell a magyarosodásra készítő hazafiság húrját, és koronkint egy-egy lajstrom közlése is kívánatos, helyesen képzett és jó magyaros hangzású nevekből, a minek úgy egyesek, mint a névmagyarosítás közvetítésére alakúit egyesületek és bizottságok is jó hasznát vehetik. A kész névsorozat a következő: Abrikházai, Ekecs, Apáczai, Szölgyén, Gyöthi, Appagi, Csorvás, Figedi, Jászfalusi, Koltai, Beéli, Össi, Adorján, Baragyáni, Petenyei, Orsóczi, Marczibázi, Abosfaludi, Orvosi, Esztári, Tordási, Mácsai, Bogdány, Sejtes, Temenyei, Fal- vavári, Ugrai, Kalota, Bagota, Kadarcsi, Abádi, Lemesi Robogányi, Kajár, Ikrányi, Aranyos, Babóthi, Emekei, Füzeserdei, Boglárka, Tapolymezei, Serges, Magalóczi, Madorlaki, Csipkés, Kamaróczi, Tak- taközi, Örvénd, Rojti, Deregdi, Völgyes, Kakasfalusi, Pusztamezei, Palotás, Iklódi, Süveghi, Sövényes, Ridács, Demendi, Muraközi, Csengő, Zalánczi, Telekesi, Fürtös, Tarkői, Palocsai, Csenkei, Kör- möi, Derengő, Mesgyés, Bartkonyi, Reszege, Sólyagi, Mássai, Öly- vös, Zamoly, Izsép, Balásgáti, Besenyő, Kányalaki, Esztár, Gallyas, Dengelegi, Selymes, Semjén, Gerlai, Imelyi, Lomberki, Örvényes, Szilárd, Libádi, Lándor, Zaránd, Herepei, Konyári, Leszte- méri, Barátka, Nádas, Cserepes, Sóaknai, Vasadi, Gyapoly, Csege, Nyirö, Petegdi, Csermökei, Salgó, Cserneki, Korbovai, Szikláéi, Beretkö, Csanálos, Barthósi, Talajos, Bodorospataki, Erdöcskei, Héthársi, Kerekréti, Markotai. Ádámföldi, Pitykés, Mikelápi, Cser- nóbázi, Lankás, Vörösalmai, Kenézi, Váraljai, Mezöfalvi, Pusztatanyai, Apafái, Csökmöi, Eörsi, Komádi, Komlós, Peszerei, Sonkolyos, Szalacs, Bakacs, Almamezei, Imándlaki, Kálmás. Feketetöi, Ug- róczi, Kügyi, Bagamér, Derencs, Kondoros, Peterdi, Zsombéki, Borstelki, Gálosházi, Lessfalvi, Márkaszéki, Vértes, Rábczavölgyi, Budámén, Sörényi, Barakonyi, Bánhalmai, Maróthi, Nyárszegi, Konyár, Pöszméte, Körösszeghi, Pettyezi, Kadarka, Akolháti, Szászberki, Alpári, Olcsai, Agazathegyi, Gálosházai, Csuklyás, Magyarföldi.“

— A kereskedelmi és közokta tási minisztériumok közt folyt tanácskozások eredménye gyanánt egy szakoktatási bizottság jött létre, melyre vonatkozó szabályzat pontjai a következők : 1. §. A házi ipar, valamint az iparoktatás szervezése, fejlesztése és felügyelete körüli teendőkre nézve, mint a vallás- és közoktatásügyi s a földmivelés , ipar- és kereskedelemügyi m. k. minisztériumok tanácsadó közege, Budapesten állandó bizottság ala- kittatik. E bizottság egy elnökből, 8 tagból és egy jegyzőből áll, kik a vallás- és a közoktatási-, valamint a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszterek által egyetértöleg egy év tartamára neveztetnek ki. 2. §. A bizottságban az elnökön kivül a vallás- és közoktatásügyi minisztérium 2, a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium 2, a budapesti kereskedelmi és ipar- kamara 1, az országos magyar iparegyesület 1, a magyar ált. iparegylet 1, a központi házi iparegylet 1 tag által képviseltetik. A most nevezett testületek 1 — 1 képviselője hármas kijelölés alapján neveztetik ki. Az elnöknek jogában áll szükség esetében a bizottságon kivül álló szakértőket a bizottság egyes üléseire meghívni. 3 §. A szak- bizottság feladata a házi ipar és az ipari oktatás állását és szükségleteit éber szemmel kisérni, az oktatás rendszeres gyakorlására felügyelni és előmozdítása érdekében előterjesztéseket és javaslatokat tenni. Nevezetesen véleményt adni a) a házi ipar és ipari oktatás felügyeletének országos szervezése ügyében ; b) a felügyelettel megbízandó közegek utasítása ügyében; c) a már létező ipari tanműhelyek fentartása, új tanműhelyek létesitése s az államsegély engedélyezése kérdésében; d) a tanműhelyekben a gyakorlati és elméleti oktatás rendjének megállapítása tárgyában; e) az elméleti iskolák mellett szervezett gyakorlati iparoktatás kérdéseiben; f) azon házilag űzhető iparágakról, melyek egyes vidékeken a nép körében meghonosithatók; g) az ipar-muzeumok kérdéseiben; h) az ipari kiállítások tekintetében; i) egyes iparágak, pl. vászon-, posztó-, ötvös- stb. iparnak, mint házi iparnak rendszeresítése tekintetében szükséges intézkedésekre nézve ; k) a fegyenczipárrá nézve. 4. §. A bizottságnak a 2. §-ban körvonalozott teendőit részint teljes ülésben, részint mint szükebb bizottság végzi. Teljes ülésben tárgyalandók mindazon ügyek, melyek fontosabb elvi, szervezési vagy végrehajtási intézkedésekkel egybekötvék. Teljes ülésekre a bizottság összes tagjai a napirend közlése mellett meghívandók. Minden egyéb ügyek a szükebb bizottság által tárgyaltatnak, mely az elnökből, a 2. §-ban megnevezett két minisztérium képviselőiből és a jegyzőből áll. Ezen szükebb bizottság a mondottakon kivül hivatva van még az oktatásügyi, valamint a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. k. minisztériumok között az érintkezést a házi ipar és az ipari oktatás kérdéseiben szóbeli tárgyalások által megkönnyíteni, tudomást szerezni az egyes minisztériumok részéről tett intézkedésekről; eszmecsere tárgyává tenni a tervezett intézkedéseket és az illető miniszterek felszólítására véleményt adni. 5. §. Az állandó szakbizottság havonkint rendszerint egyszer tart teljes ülést. A határozatképességhez a 2 minisztérium 1—1 képviselőjének és a testületek képviselői közül legalább kettőnek jelenléte szükséges. 6. §. A bizottság tárgyalásairól a jegyzőkönyvek 2 példányban álli- tandók ki s mindkét miniszternek bemutandók.

— Egy érdekes füzet jelent meg Bécsben német nyelven. Benne Singer lovag a fejedelmi jegyesek élettörténetét vázolja s csinos képekkel illustrálja. Egy példány ára 20 kr. A tiszta jövedelem jótékony czélra, ésugyan szegény házasulandók fölsegélésére van szánva.