Eger - hetilap, 1881
1881-04-14 / 15. szám
142 Hús-mizériáink. (xy.) E becses lapok egy tavali számában élénken vázolva láuuk azon mizériákat, melyek a húsfogyasztó közönséget, a hús árulásával kapzsi módon való visszaélésből érik. És azóta e baj nem javult. Mert napjainkban is hús dolgában szánalmas helyzetben vagyunk ; mivel nemcsak hogy a hús piaczi ára más városokkal szemben szerfelett magas, nemcsak hogy a rendelt hús súlya mérték tekintetében is gyakran kifogásolható, hanem ehhez még a hús minőségére nézve is rósz, többnyire élvezhetetlen. Azért itt az ideje, hogy a közönség jogos érdeke e téren is kellő kifejezést, védelmet és kellő érvényesülést nyerjen ; itt az ideje. hogy komolyan gondolkozzunk e baj orvoslása módjairól. A javulást nem várhatjuk hatósági intézkedésektől, annak az érdeklettek részéről kell impulsust nyernie, és kétségtelen az, hogy összetartás által, az e tekintetben általánosan emelt panasz röktön szűnni fog. A hatóság beavatkozása a hús árát és minőségét illetőleg nem tekinthető sem jogosnak, sem czélravezetönek, de ipartörvényünk ide vágó szakaszai szerint nem is történhetik. Mert a hús ára, mint bármely más czikké, a forgalomban képződik, s arra a hatóság be nem folyhat. Összes intézkedési befolyása egészségrendöri szempontból szárrnazhatik; nehogy egészségtelen, romlott hús jöjjön forgalomba, és legfeljebb azon panaszok orvoslására szoritkozhatik, melyek egyesek feljelentése alapján a hús hiányos méréséből állanak elő. Az, hogy a mészárosok a kicsinybeni árak kifüggesztésére köteleztetnek, épp úgy nem segit a husfogyasztó közönség baján, mint a törvénynek amaz intézkedése, hogy egy mészáros üzletét, csak a bejelentéstől számított 3 hó múlva szüntetheti meg. így hatósági intézkedésektől mit sem várhatván, más utat kell keresnünk e baj elhárítására, ez pedig csak a húsfogyasztó közönség közvetlen beavatkozása lehet. Városunk polgárságának igen tekintélyes része úgyszólván naponkint szorul hús miatt a mészárszékekre. Már e körülmény maga Iehetségesiti e baj orvoslását, mert az érdekelteket csak ösz- szetartásra hivja fel, mi által a panasz tárgya magától meg fog szűnni. Két mód van, melylyel e kellemetlen bajt elháríthatjuk magunktól ; mind a két mód ugyanazon alapra t. i. az érdeklettek összetartására vonható vissza, s csak a kivitel tekintetében létezik különbség köztük. Ha ugyanis csak 120—150 család karolja fel saját érdekében ez ügyet, s mintegy húsfogyasztási társaságot alkot, igen könnyen eléri czélját, vagyis olcsó és jó húst fog fogyaszthatni. És pedig vagy úgy, hogy a családok meghatalmazottaik által szerződésre lépnének egy mészárossal, milyen a verseny mai napjaiban bizonyára találkozni fog, ki egyezkedés utján bizonyos eleve megállapított mérsékelt árért köteleztetnék a szerződött feleknek jó húst kiszolgáltatni. A mennyiben pl. a résztvevő tagok egyik-másika a küldött hús minőségével megelégedve nem volna, azt a mészáros más jó minőségűvel kicserélni köteleztetnék, a súly hiánya pedig pénzbirságokkal illettethetnék stb. Vagy pedig az érdeklettek maguk szerelnének fel egy mészárszéket, mi nem sok költséggel járna, és egy jóra való, kifogástalan jellemű mészáros mesterrel, esetleg segéddel lépnének összeköttetésbe, ki a megállapított feltételek (esetleg biztosíték tétele) mellett a felszerelt mészárszéket átvenné. Az érdeklelt családok mindegyike előleget adna az illetőnek a hús-anyag beszerzésére, mi egyszer mindenkorra alig tenne 2—3 irtot. Az illető mészáros aztán megvevén a leölendö szarvas marhát, a kimérésnél a hús kilog- rammoukinti ára, annak súlya és értéke szerint megállapittatnék. Egyúttal egyszer-mindenkorra meghatároztatnék azon összeg is, mi a mészárosnak fáradsága dijául fizetendő lenne, mi alig tenne 1 kgr. hús után 3 — 4 krt. A társaság pedig maga kebeléből nehány egyént megbízna a mészárossal való érintkezésre, ellenőrzésre s egyéb viszonyok megbeszélésére. Ezen javaslatok elseje egyszerűbb és kényelmesebb, mert ellenőrzést nem igényel. — Az utóbbi bár kissé complicáltabb, mert felvigyázatra és ellenőrzésre szorul, azonban a hús árát annál alacsonyabbá teszi, és még azon practicus haszonnal is jár, hogy azon mészáros borjuk és esetleg juhok leöletésére, és azok húsának ugyanoly módoui elárusitására lenne kötelezhető, és a közönség majdnem két font húst kapna azon áron, melyet ma egy font után fizetni kénytelen. Valóban bámulatos, hogy miként történhetik meg az, miszerint akkor, midőn egy 30—40 kilogramm súlyú borjú ára 6—10 fornt, mégis egy kgram borjúhús 40—50 krba kerül. — De mint mindennek, a borjú hús árulásának is a maga titkai megvannak. Ugyanis a borjúhús árulása asszonyok kezébe van letéve; ezek pedig többnyire pénzzel nem rendelkezvén, uzsorásokhoz fordulnak, kik roppant kamatra adnak e szegény asszonyoknak pénzt kölcsön, hogy a borjút megvehessék. s a mint a húst a vevőknek kimérik, az uzsorás, ki mindig közelükben tartózkodik, röktön felveszi a kikölcsönzött összeget kamataival együtt. Ne ejtsük el ez ügyet, hanem karoljuk fel, mint közös érdeket és erős kitartás mellett czélunkat elérhetjük. Városi ügyek. 1881. april 10-én Egervárosa részéről tartott képv. ülésben következő ügyek tárgyaltattak. A folyó év márczius 20-ikijkönyv hitelesítése után olvastatott Hevesmegye alispánjának folyó évi 3071. számú átirata, melyben az 1871-ik évi 18-ik t. ez. 47-ik §-a alapján, a kilépett városi képviselő testületi választott tagok helyének választás utján leendő betöltésére határnapul folyó év aprilhó tizennyolezadikát (18) tűzi ki, az 53-ik és az 55-ik §-ban jelzett alispáni teendők teljesítésére al- ispáni helyettesül Ftilöp József megyebizottsági tagot kiküldi, s egyszersmind az igazgató választmányba két tagnak leendő megválasztását elrendeli. Az alispáni átirat tudomásul vétetvén, a választásra kitűzött határidőnek közzétételével a városi tanács megbiza- tott 8 az igazoló választmányba Eisentnann János, Petravich Bertalan rendes — Fekete Károly és Kániiz Lipót pedig pót-tagnak megválasztattak, mely körülményről az alispán értesitendö. Ennek kapcsán inditványoztatott, miként tekintettel azon körülményre, hogy úgy a választó k, valamint a legtöbb adót fizetők névjegyzéke a törvény értelmében összeállítva s ennek folytán a batáridő (april 18.) a választásra kitűzve van; a választó-kerületek felosztása s választási elnökök megválasztása iránt a községi törvény 37. illetőleg 49-ik §-a értelmében intézkedés tétessék. Indítvány folytán, tekintettel a községi törv. 37-ik §-ára, a kilépett városi képviselők választására nézve a választó-kerületek következő beosztás szerint alakíttattak meg : I. választó-kerület a város első negyed 1. házszámtól 182 számig, választ 4 képviselőt, választási elnök: Petravich Bertalan, helyettes : Schwarz Herman. II. vál. k. a város II. negyed 183 házszámtól 360 számig, választ 5-öt, választási eluők : Vavrik Endre, hely. Gyubek Lajos. III. v. k. a városi III. negyed 361 számtól 541 számig, választ 4-et; vál. elnök Grónay Sándor, h. Sir Gábor. IV. v. k. a város 4-ik negyed 542 számtól 715. számig, választ 4-et, vál. el. Danilovits Pál, h. Devera János. V. v. k. a hatvan 1-sö negyed. 1. számtól 344. számig, választ 4-et, választási elnök Almásy Felix, h. Petravich Antal. VI. v. k. a hatvan II. negyed 345 sztól 668. számig, választ 4-et, vál. ein. Kubik Endre, h. Visontai Ignácz. VII. v. k. a hatvan III-ik negyed 669. sztól 940. számig, választ 4-et, v. ein. Tavasy Antal, h. Polonkay Endre. VIII. v. k. a hatvan 4-ik negyed 941 sztól 1264 számig, választ 4-et, vál. ein. Belánszky Mór, h. Sir Gyula. IX. v. k. a felnémeti negyed, választ 4-et, választási elnök Babócsay Sándor, h. Gömöri Márton. X. v. k. ezifra-sáneznegyed, választ 4-et, vál. ein. Kapácsy Dezső, b. Nagy Bernát. XI. v. k. a makiári 1-sö negyed 1. házszámtól 319. számig, választ 5-öt, vál. ein. Eisenmann János, h. Stészel Ferencz. XII. v. k. a makiári II. negyed 820 sztól 541 számig, választ 4-et, vál, ela. Mednyánszky Sándor, h. e. Dálnoki János. Ezen felosztás, illetőleg megalakítás, városszerte szokott módon közzététetni, a választók névjegyzéke pedig a választási elnököknek kiadatni határoztatik, oly utasítással, hogy a megtörténő választás után eljárásuk eredményéről az 1871: 18-ik t. ez. 51-ik §-boz képest e testületnek jelentést tegyenek. Miről Tavasy Antal polgármester, a kihirdetés eszközlése, a választási elnökök pedig további eljárás végett végzésileg érte- sitendök. Olvastatott azon választott képviselők névsora, kik a 6 évet már betöltötték, és igy a községi törvény 43-ik §-a értelmében a képviselő testületből kilépnek; a névsor következő: Sir Gyula, Baranyai Sándor, Matékovics Mór, Polereczky Gyula, Payer János, Urbán Károly, ifj. Gröber Ferencz, Braun József, Sulcz József, Balogh János, Pálinkás István, Gömöri Márton, Petravich Ferencz,
