Eger - hetilap, 1881

1881-04-14 / 15. szám

143

Papp Ignácz, Kuczora Ferencz, Kasszány Imre, Gáhy Ferencz. Kapácsy Dezső, Szombathelyi György, Kovács János, Csoszó Imre, Hengly Mihály, Vécsy Alajos, Baranyay János, Keresztúri János, Bodnár József, Stészel Ferencz, Kormos András, Nagy Bernát, Kraj- csovich Mihály, Csőké Gáspár, Barna István, Alrnásy Félix, Kelemen Antal, Gyulay János, Jósvay Gábor, Szeredi Péter, Zombory Ferencz, Erdélyi János, Zeleznik János, Csőké Bernáth, Papp János, Lieszkovszky Mihály, Horánszky Mátyás, Papp András, Bartha Mihály, Völgyi Lajos, Huszár Menyhért, Korpás János.

Indítvány folytán, a városnegyedek uj rendszeres beosztásával, a polgármester elnöklete alatt egy küldöttség bízatott meg.

, Blumenfeld Flilöp okleveles tanító és magániskola-tulajdonos

segélyért benyújtott kérelmével elutasittatott.

Végül a városnál újólag rendszeresített aljegyzői és alügyészi állás betöltésére határidőül folyó év aprilhó 24-ik napja tűzetett ki.

Hirdetés a fogyasztási adók emeléséről szóló törvény tárgyában.

18448. 8zhoz 1881. A czukor-, kávé- és sörfogyasztás megadóztatásáról szóló 1881. évi IV. t. ez. 6-ik §. a) pontjának 4-ik kikezdésére nézve, minden kételyek és aggályok elhárítása ózdijából, a nagyméltóságú m. kir. pénzügyministerium f. évi márcziushó

29-én 20226. sz. a. kelt intézménye folytán, az itteni f. évi márcziushó 15-én 13822. sz. a. kelt hirdetés kapcsában a következők adatnak tudtúl:

A törvény idézett §-a a) poutjának 4-ik kikezdésére nézve első sorban is az ezen adón aluli kivételhez a törvényben kötött azon feltétel, hogy az adóátalány alól kiveendő czikkek az ezen törvény szerint átalányozott féltől beszereztettek légyen.

Ezen feltétel pedig, mert a törvény életbeléptetése alatt ily átalányozott fél nem létezett, az ezen törvény szerint adóköteles által az 1880. évben beszerzett czikkek re nézve nem is állhat be; de nem teljesíthető ezen feltétel azon czikkekre nézve sem, melyeket azon adóköteles 1881. évi april 1-sö napjától kezdve deczember végéig terjedő időben elárusítani fog, mert nem csak az adóbejelentés a törvény 5. §-a c) pontjai szerint előlegesen teendő, hanem az adóátalány is a törvény 6. §-a ér elmében évi összegben előlegesen lévén megszabandó: sem az adóbejelentés megtétele, sem az adóátaiáuy megszabásakor nem bizonyítható, hogy az 1881. april 1 -étöl deczember végéig megadózandó illetőleg elárusítandó czikkek. átalányozott féltől szereztettek be, és ennélfogva kétségtelen, hogy ezeu czikkekre nézve ki sem igényelhet adó aluli kivételt azon czimen, bogy azokat átalányozott féltől szerezte be.

De az adó-átalány alól a mondott czimen igényelt kivétel a törvény czéljába is ütköznék, mely ezen kivétel engedélyezése által csakis a kétszeres adóztatás meggátlását és az adóteher egyenlő és arányos megosztását kívánta biztosítani ; pedig ha a törvényben határozott- és a mondottak szerint be nem igazolható feltétel ellenére az említett czimen adó alóli kivétel engedélyeztetnék, akkor az illető adóköteles fél az 1881. évre közvetett és közvetlen adómentességet biztosíthatna magának azon esetben, ha elárusítandó czikkeit belföldi gyárakból, zárt városokból, átmeneti raktárakból, vagy oly helyről szerzi be, melyre a törvény hatálya ki uem terjed; mig ellenben azon fél, kitől czikkeit az 1880. évben szerezte be, és ki ezek után az 1881. évben megadózandó volna, nem lehet azon helyzetben, hogy ezen adót a czikkek árában beszerezhesse, és igy az által egyfelül indokolatlan adómentesség, másfelül pedig illetéktelen túlterheltetés, és általában egyenlőtlen adóztatás következnék be, és illusoriussá válnék a törvény azon sarkalatos elve is, hogy az adó terhe, a czikkek árában, a fogyasztókra átruházható legyen.

A mennyiben pedig a törvényileg biztosított adó alóli kivétel teljes megtagadása szintúgy nem volna a törvénynyel összeegyeztethető, mindezek tekintetbe vételével, a törvény 6. §-a a) pontjának alul idézett 4. kikezdése helyesen akként értelmezendő, hogy azon czikkek, melyeket a 8. §-a 1—4 pontjai alatt említett adóköteles az ezen törvény szerint átalány alá eső félnek elárusított vagy kimért, az előbbi adóköteles által fizetendő adóátalány alól kivétetnek ; mely esetben csak azon czikkek képezik az adóátalány alapját, melyeket átalány alá eső féltől, illetőleg a belföldi gyárakból, zárt városokból, átmeneti raktárból vagy oly helyről szerzett be, melyre ezen törvény hatálya ki nem terjed és melyeket adóátalány alá nem eső feleknek elárusitott vagy kimért. A ki ennélfogva az adóátalány alóli kivételt az 1881. évi IV. törvény- I

czikk 3. §. 1. 2. 3. és 4. pontjai alatt, valamint az idézett itteni hirdetésben is megnevezett adóköteles felek közül igénybe venni kívánja, tartozik az első 1881. évi adóztatás czéljára a törvény 5. §-a a) pontja szerint teendő adóbejelentéséhez csatolandó üzleti könyvkivonat által az 1880. évi január 1-én bírt készleteit, továbbá az ezen naptól ugyanazon évi deczember hó végéig beszerzett, esetleg gyárakból vagy más községbeli árutelepekböl vevőinek közvetlenül szállított czikkeket nemök szerint összesítve kimutatni, egyszersmint pedig ezen czikkekböl levonva az 1880. év végével fenmaradt készleteit, az egész 1880. évben elárusitott czikkek mennyiségét szintén nemök szerint sommásan kitüntetni ; úgy nemkülönben tartozik ezen czikkeknek azon mennyiségét, melyre az adó alóli kivételt igénybe venni kívánja, a vásárló adóköteles felek nevei és lakhelyeinek megnevezése, valamint az illetőknek az 1880. évben egyenkint elárusitott czikkek nemei és mennyiségének részletezése mellett, ugyanily üzleti könyvkivonat által beigazolni ; kiköttetvén azonban, hogy a bemutatandó könyvkivonatok helyességének megállapítása, illetőleg az üzleti könyvekkel való összehasonlítása a pénzügyigazgatóság, vagy az adókivetö illetőleg fel- szólamlási bizottságok felhívására megengedendő. A mennyiben pedig az 1880. évi januárbó 1-én és ezen év végén birt készletekre vonatkozó adatok az üzleti könyvekből tüzetesen ki nem tűnnének; ezek esetleg más számítások és adatok alapján is kitün- tethetök; de ezen körülményről a kivonaton határozottan említés teendő mig ellenben oly czikkek az adó alól ki nem vétethetnek, melyekre nézve a követelt részletes adatok üzleti könyvkivonat alakjában nem nyujtatnak.

Az ennek megfelelöleg teendő újabb adóbejelentések, valamint az adóátaiáuy alóli kivétel igénybevétele esetében csatolandó üzleti könyvkivonatok f. évi april hó 12-éig a város hatóságánál, illetőleg a község elüljáróságánál az ugyanott 1 krért kapható bejelentési nyomtatványon benyújtandók.

Az adóátalány alóli kivétel a következő években is hasonló módon lévén érvényesitendö: azok, kik ezen kedvezményt igénybe kívánják veuni, tartoznak üzleti könyveiket akként vezetni, hogy azokból a kívánt adatok s különösen a mindegyik év végével fen- maradandó készletek valamint azon czikkek is ki vetők legyenek, melyeket az adóköteles fél gyárakból, zárt városokból, vagy a törvény érvénye alá nem eső helyekről beszerezve — onnan közvetlenül szállított vevőinek.

Ezen adóátalány alóli kivétel igényének a következő évekre fentartása az 1881. évi később keletkező üzletek és vállalatok által pedig, az első Ízben fizetendő adóátalány m egállapilása után 14 nap alatt egyszer-mindenkorra az adószedésre jogosítottnak szóval vagy Írásban bejelentendő, ennek joga lévén a mindegyik év végével fenmaradó készletekről, valamint idönkint magának arról is meggyőződést szerezni, hogy egyes beszerzett szállítmányok az adó- köteles^ fél illető könyvében tényleg bevételben előfordulnak.

Úgy szintén a pénzügyigazgatóság jogosítva lesz évközben a jegyzéket követelni azon czikkek röl, melyek átalányozott feleknek adatván el, adó alóli kivétel alá esnek.

Különösen figyelmeztetnek az illetők, hogy a netalán már beadott adóbejelentések, ha újakkal pótoltatnak, érvényeseknek tekintetni nem fognak, és az ezekbe esetleg foglalt eltérő adatok hátrányos következményt maguk után nem vonhatnak. Úgy szintén arra is felhivatik az adókötelesek figyelme, hogy a törvény 3. § a szerint adóköteles fél különbség nélkül tartozik adózni és e czélra adóbejelentését megtenni; nemkülönben, hogy ennek elmulasztása a törvény 26 §-a szerint 2 írttól 25 írtig, az üzlet vagy iparvállalatnak adóköteles czikkekkel bejelentés nélkül való folytatása pedig a törvény 27. §-a 1. és 2. pontjai szerint az adó 10-szeres összegétől annak húszszoros összegéig terjedő bírságot von maga után; és végre, hogy az általuk a törvény 11. §-ban meghatározott határidők és részletekben fizetendő adóátalány az 1 és 6 §. értelmében folyó évi aprilishó 1-sö napjától kezdve deczemberhó végéig terjedő időre fog megszabatni.

Budapesten, 1881. aprilishó 2-án.

Politikai heti szemle.

II. Sándor czár gyilkosainak pere — hosszas tárgyalás és sok tanú vallatása után — befejeztetett. A törvényszék e hó 10-én az összes vádlottakat akasztófára ítélte.

Különben a nihilisták folyvást adnak magukról életjelt s már a most uralkodó III. Sándor czárt is halállal fenyegetik. Vakmeröségöket fokozza az, hogy pénzzel bőven rendelkeznek s a kormány titkait ellesni képesek, a mi fökép az által lehetséges,

*