Eger - hetilap, 1881

1881-04-07 / 14. szám

131 tatos egyházmegyei alapítványok egri intézetébe leendő átadásával újabban egyleti jegyző bízatott meg, kinek az ülésben a mondott összeg általadatott. Politikai heti szemle. Nagy fontosságú események részint bekövetkeztek, részint ké­szülőben vannak. Románia, az ottani törvényhozás határozata folytán, már nem többé fejedelemség, hanem királyság. Ezen változás nincs ugyan még a hatalmak által elismerve, de az elismerés aligha fog megtagadtatni ; sőt valószínű, hogy kéz alatt már rég beleegyezett nehány nagyhatalom ezen változásba. Annyi azonban bizonyos, hogy az 1818. évi aacheni congressuson a nagyhatalmak fentartottak ma­guknak a jogot, miszerint az esetre, ha valamely kisebbszerü ural­kodó a „király“ czimet akarná fölvenni, ezt beleegyezésük nélkül érvényesen nem teheti ; ennélfogva szükséges lesz, Románia részé­ről határozott lépéseket tenni a hatalmaknál aziránt, hogy ezen ál­lamnak a királyi tiszteletjogokkal biró államok sorába emelései is­merjék el. Angliában sensatiót keltett azon tény, hogy Most szerkesztőt marcz. 30-án elfogták, nyomdáját bezárták, s „Freiheit“ cziniü lapjának további megjelenését lehetetlenné tették. A nevezett lap helyeselte a muszka czár meggyilkoltatását s általában a ni­hilisták eljárását. A „Daily News“ kárhoztatja az angol kormány eljárását, hogy panaszos jelentkezése nélkül fogatta el a socialista „Freiheit“ szerkesztőjét. A „D. N.“ határozottan azt állítja, hogy az orosz kor­mány nem követelte Most megbüntetését, de lehetségesnek tartja, hogy a német nagykövet felszólalt ebből a czélból. Mindamellett azt hiszi az említett lap, hogy az angol kormány kétséges expedienshez folyamodott, midőn akár saját jóakaratából, akár kül­földi hatalom ösztönzésére, indított pört. A „Daily News“ számos esetet sorol föl ezután annak bebizonyítása végett, hogy angol kor­mány ilyen actiója eddig még mindenkor kudarczot vallott. Meg­említi, hogy miképen járt Palmerston a képviselöházban a gyil­kosság czéljából való összeesküvésről szóló (javaslattal: az olyan porokét sem szereti az angol nép, a miuöket Pelter ellen 1803- ban és Bernard ellen 1858-ban indítottak meg, mert nem sze­reti, hogy idegen hatalom kívánságára kezdjen mozogni az angol bíróság gépezete. A törvényszékek nyitva állanak. Minden békés orosz vagy német ember talál orvoslatot, ha ö felsége területén lakik és sértést lát a „Freiheit“ ajánlásaiban. De az angol végre­hajtó hatalomnak ezután semlegesnek kell maradnia ily kérdéssel szemben. Az írek erősen mozognak és nagy nyugtalanságban tartják az angol kormányt. Clocherban, Írországban, april 2-án összeütkö­zés történt a nép és a rendőrség között; ez utóbbi lőtt s a népből 3 ember elesett, 32 pedig megsebesült. Oroszországban az elfogatások folynak. Közelebb a czárnak egyik apródját fogták el, kit azzal gyanúsítanak, hogy a nihilisták által II. Sándornak küldött halálitéletet ö csempészte a czár szobájába. Konstantin nagyherczeget is gyanúsítják, hogy ö intézi a nihilisták mozgalmait. Hogy ezek mily merészen járnak el, abból is kitűnik, hogy Szent-Pétervárott egy bandát szerveztek, melynek tagjai a czárért gyászoló nőknek gyászfátyolát letépegetik. Ily körülmények közt épen nem csodálhatni, hogy az uj czár, midőn a muszka nép nagy részénél a dynasticus érzületet enyészö- félben látja lenni, a len y elekre veti szemét. Közelebb egy varsói küldöttséget fogadott s azóta azon hir terjed, hogy az uj czár je­lentékeny engedményeket akar tenni a lengyeleknek. Németországban a birodalmi gyűlésen Windthorst az iránt tett indítványt, hogy az uralkodók gyilkosai ellen a kor­mány a ktilállamok kormányaival összhangzó eljárás követésére szerződjék. Az indítvány az összes szavazatokkal 3 ellenében el­fogadtatott. A török-görög határkérdésben a porta ja­vaslatait az érdekelt hatalmak, Anglia és Görögország kivételével elfogadták s igy remélhetni, hogy ezen bonyolult ügy végre is békés megoldást ér. Egy uj politikai kérdés is kezd a láthatáron föl­merülni : ez a tuniszi kérdés. A franczia csapatokat Algériában, közel a tuniszi határhoz, 3000 tuniszi összeesküvő fegyveres, kik a határon átlopóztak. megtámadta. Ezen összeütközés folytán hire terjed, hogy a franczia kormány az esetre, ha hasonló támadások akadályozása iránt a jövőre nézve kellő biztosítékokat nem nyújt Tunis, ezt meg fogja szállani. Az angol lapok e terv ellen erősen felszólalnak, arra hivatkozva, hogy Tunis a török szultán suzeraini- tása alatt áll 8 igy megszállása a Törökországgal való szakítást jelentené. Országgyűlés. A képviselöház marcz. 28 i ülésében kibirdettettek a horvát kiegyezésről s a Spanyolországgal kötött keresk. szerződés­ről szóló szentesitett t. czíkkek. Azután a polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslat általánosságban elfogadtatott s a részletes tár­gyalás is megkezdetett, mely másnap folytattatott. A 3 0-án tartott ülésben az említett részletes tárgyalás befe­jeztetvén, a végrehajtási eljárásról szóló törvényjavaslat vétetett fel; ugyanez a következő napon is tárgyaltatott. A felsöházban marcz. 30-án kihirdettettek az említett t. czikkek. Azután változatlanul elfogadtatott a görög-keleti egyház alapítványait tárgyazó törvénylavaslat. A képviselöház april 1-én tárgyalta s elfogadta a szegedi kir. biztosság meghosszabbításáról s a fővárosi közmunkatanácsnak a sorsolási kölcsönből adott előlegek kamatmentességéröl szóló tör­vényjavaslatokat. Másnap, april 2-án. megkezdetett a katasterre vo­natkozó törvényjavaslat tárgyalása s több kérvény intéztetett el; előbb azonban felszólalt Tisza Kálmán ministerelnök. Tisza Kálmán előadja, hogy a kormány nézete és intentiói szerint mik lennének a legközelebbi teendők és miként kellene azu­tán az ünnepi szokásos szünidőt meghatározni. A kormány óhajtá­sa az, hogy a most napirenden levő, a kataszterügyre vonatkozó két törvényjavaslat és a perrendtartásnak a jogügyi bizottsághoz visz- szautasitott szakaszai mindenesetre még letárgyaltassanak, főleg azért, hogy a főrendiházhoz átküldetvén, azután a főrendiház fog- lalkozhassék ezekkel. Kívánatosnak tartja ezenkívül azt, hogy azon hat rendbeli apróbb tvjavaslat, melyek iránt a jelentést tegnap tette meg a pénzügyi bizottság, a mennyire lehetséges, még letárgyal- tatnának. A mi a húsvéti szünidőt illeti, az ünnep előtti utolsó ér­demleges ülés pénteken volna megtartandó, a szünet utáni első ülés pedig husvét utáni keddhez egy hétre volna kitűzendő. — Helfy kérdésére nézve, hogy meddig fog ez ülésszak tartani, ma kötele­zőiig nyilatkozni, avagy csak biztosan tájékoztatólag szólani. nem lehet. Van több törvényjavaslat, pl. a házassági és a középtanodai törvényjavaslat, melyeknek tárgyalása kisebb, vagy nagyobb mér­tékben óhajtandó s vannak olyanok, melyeket ez ülésszak alatt ok­vetlenül bevégezni kell; ilyen a pest-zimonyi vasút építésének ügye, a Németországgal való kereskedelmi viszonyok iránti intézkedés. Midőn tehát három ilyen okvetlenül elintézendő tárgy is előttünk van, ez ülésszak vége iránt most nem lehet nyilatkozni. Elnök kimondja, hogy a ház jövő pénteken túl ülést nem fog tartani husvét utáni hétfőig. A képviselöház april 4-i ülésében befejeztetett a katas- teri törvényjavaslatok fölötti részleges vita s tárgyalás alá vétetett a vizmentesitett területek 15 évi adómentességének meghosszabbítá­sáról szóló törvényjavaslat. Mindezeket a ház lényegest) módosítá­sok nélkül elfogadta. Szemelvények *) Kiss József költeményeiből. Ágota kisasszony. (Genre.) f áblabiró volt az édes apja ; Kicsi telkét, házát rája hagyta ; S mióta az örökébe lépett, Folytatja az ősi mesterséget: Van egy pőre — azt miveli nagyba’: Éppen úgy mint hajdan édes apja! *) Ismételve felhívjuk t. közönségünk figyelmét Kiss József költőnek i legközelebb megjelenendő müveire. Ezek közül nehányat, szerző engedelmével, mutatványul közlünk. Az „Ágota kisasszon y“, melyet Lewinszky bécsi udvari szinész f. évi február 10-én Budapesten német fordításban sensatio- nalis hatással szavalt el, 1878-ban a „Kisfaludy-társaságban“ olvastatott fel Győrv Vilmos által. A „Kincses Lázár lánya" czimii ballada pedig, melvet máskor közlünk, székfoglaló volt a „Petőfi-társaságban." • *

Next

/
Thumbnails
Contents