Eger - hetilap, 1881
1881-03-24 / 12. szám
XX. ér-íolyara. 12. szám. 1881. marczius 24-éu. Előfizetési dij: Egész évre . 5 írt — kr. Félévre. . . 2 „ 50 „ Negyed évre .1 „ 30 , Egy hónapra. — 45 , Egyes szám — 12 r Hirdetésekért minden 3 hasábozott petit- sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetésiéi 30, nyilttérben egy petit- sorhelyórt lő kr fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyeeumi nyomda), a szerkesztőség (speeziális-utcza, Hanák-liáz) és Szolcsdnyi Gy. könyvkereskedése, (alapítványi új ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt 30 kr.) Felhívás előfizetésre. Lapunk 20-ik évfolyamának 2-ik negyede közeledvén: tisztelettel kérjük azon t. ügybarátainkat, kiknek előfizetése e hó végén lejár, hogy a megrendelést idejekorán megújítani s lapunkat körükben a lehetőleg terjeszteni szíveskedjenek. Előfizetési dU : Egész évre . . . 5 frt — kr. Félévre . . . 2 „ 50 ,. Évnegyedre . . . 1 „ 30 „ Egy hóra . . . — „ 45 „ T. gyűjtőinknek minden 5 előfizető után egy tisztelet- példánynyal szolgálunk. A kiadó-hivatal. Az 1880-ik évi népszámlálás főeredményei. (xy.) Méltán szorul el szivünk, midőn az országos statisti- kai hivatal által, a legutóbbi népszámlálás alkalmából, közlütt számadatokat olvassuk, mert mély sajnálattal kell megdönthetien tényadatok alapján meggyőződnünk arról, hogy hazánk lakossága, más civilisált államokkal szemben, rendkívül szerény mérvben növekedik. És ez nagy baj! Mert egyrészt tény az, hogy valamely állam hatalma a népesség számától függ, és mi e hatalmi tényezőt igen csekély mérvben növeljük, — másrészt pedig azon körülményből, hogy egészséges viszonyok között minden állam népessége kedvezően gyarapszik, azt vagyunk kénytelenek hazánkra nézve következtetni, hogy utóbbi időkben nálunk a társadalmi, közgazdasági, s politikai viszonyok kedvezőtlenekké váltak. Ám hadd beszéljenek a számok. A legutóbbi népszámlálás szerint összeiratott: Magyarország és Erdélyben . 13.697.999 ember. Fiume területén. . . . 21.263 „ Horvát-Szlavóniában . . . 1.191.845 „ a határőrvidéken . . . 697.516 A magyar azt. korona tartományainak népessége ehhez képest . 1870-ben volt .... Többlet 1880-ban 15.608.723 15.417.327 191.396 „ és igy az egész növekvés 1. 25%, vagy 0. 11. % átlag évenkint. S mig 1857-től 70-ig a szaporodás átlagos évi többlete 0. 99 °/o, tehát majdnem 1. %-kot, 1870-töl napjainkig pedig csak 0. 11 %-kot tett, világos, hogy népességünk növekvése az utolsó évtizedben a megelőzőnek csak 9-ed részét tette. De még szomorúbb ezen eredmény, ha a népesség növekvési viszonyát hazánk egyes vidékei szerint tekintjük, a mennyiben országunk csak három vidéke mutat népszaporulatot, ellenben 4 vidéken a népesség egyenesen megfogyott. Ugyanis növekedett a népesség a Duna bal partján a „ jobb r> v a Duna-Tisza közén . Fogyott: a Tisza jobb partján . 4.38 a „ bal „ 3.54 a Maro8-Tisza mentén 1.81 Erdélyben . . . 3.24 1.21 %-kal 6.05 „ 9.49 „ E viszony az egyes vidékek között egyébiránt már az 1876- ik évben, az országos statistikai hivatal által kibocsátott s a népesedést illető közleményében nyert hasonló kimutatást, csakhogy az óta 4 hosszú év mult el, a nélkül, hogy az óhajtott javulás beállott volna. Elég ok aggodalmakra. E kedvezőtlen körülmények dac/.ára fenmarad reánk nézve mégis némi vigasztalás, t. i. hogy nem a magyar faj az, mely kevesbedik, sőt, hogy a magyar más civilisált nyugati népek irányában is igen kedvező százalékokban növekszik. Más elemek, kivált az oláhok és szerbek, fogytak meg rendkívül újabb időben számban. Mit ismét a statistika adatai tesznek kétségtelenné. Mivel az 1881-iki számlálás adatai még csak föeredmények- ben tüntetvék ki, azokban részletekre nem hivatkozhatunk; de mivel, mint említők, az egyes vidékeket illető eredményeikben teljesen összevágnak az 1876-ik évig észlelt népesedési adatokkal, ez utóbbiakat teljes sikerrel és joggal használhatjuk fel az elmondottak begyözésére. Ugyanis Magyarország jelenlegi 64 megyéjéből (a 65-ik Krassó — legközelebb Szörénynyel egyesittetvén) van 27 olyan, melyben a magyar elem bir absolut többséggel, és ezen 27 megyéből 19-nek népessége növekedett, 8-é pedig csökkent. És e csökkenés leginkább ott észlelhető, hol a magyarok az oláhokkal vegyest laknak pl. Szatbmár (55.6 % magyar és 37.0 % oláh) v. Bihar megyében (50 % m. és 48 % oláh.) És e szaporodás már 1876-ban igen jelentékeny volt az 1870-iki népességi állaghoz viszonyítva. így pl. Szolnok m. (98.8 % magy.) 2.51 %. — Csongrád m. (99.5 % m.) 5.63 %. — Győr m. (98.7 % ra.) 5.87 %. — Fehér m. (80. 2 % m.) 8.12 %-kal növekedett népességb en. Ugyanezt igazolta az 1881 -ki népszámlálás, amennyiben éppen ott. hol a magyarság fészke található, a Duna-Tisza közén legnagyobb (9.49 %) a népnövekvés százaléka. Ezt bizonyítja az oláhok által többségben lakott Erdély is, a mennyiben Fogaras megyén kívül, csak a magyarok lakta Csik megye (90. % magy.) és Udvarhely m. (98.4 % m.) mutatnak szaporodási többletet, éspedig az előbbi 5.51, az utóbbi 3.05 %-kal, a többi erdélyi megyében a népesség mind megfogyott, mint általában megfogytak népességben azon megyék, melyeknek lakosságát szerbek vagy oláhok képezik, úgy hogy az általok lakott 13 megyéből, csak 2, u. m. Fogaras és a volt Szörény megye bir szaporodással, a többiben éspedig némelyikben pl. Arad megyében 7 % — Szilágy 6 %-nyi, tehát roppant mérvű népfogyás észlelhető. A tótok lakta 9 megye mind kedvező 2—7 %-nyi népnövekvéssel birt 1876-ig, s úgy látszik a legújabb időkig. A németek jelenleg csak Mosonymegyében bírnak absolut többséggel és e megye szaporulata 1876-ban 6.19 %-kot tett. Azon többi 12 megye közül, melyekben egy nemzetiség sem bir ált. többséggel, csak azok bírnak szép szaporulattal, melyekben a magyar elem fordul elő tekintélyes számban pl. Pozsony megye (a lakosság 39 % magyar, szap. 5. 88 %) Soprony (44. % m., szap. 8. 43 %) Bács (42. % m., szap. 1.46 %) stb. A magyar elemet nem kell féltenünk, mert az számilagos növekvéssel bir, éspedig elég kedvező mérvekben. Azonban, habár ebből saját fajunkra nézve kedvező vigasztalást meríthetünk is, mégsem nyomhatjuk el megdöbbenésünket az egész ország általános népességének csekély mérvű szaporodása miatt, mely mellett hazánk népessége csak 600 év múlva kétszeresednék meg, holott más müveit népek e processust 80—100 év alatt végezik el. Méltán kérdjük tehát, mi az oka ezen csekély szaporodásnak, miért van az, hogy mig 1870-ig népünk évenkint átlag 0.99 % — attól kezdve csak 0.11 %-kal növekedett? Oly kérdések azok. me-
