Eger - hetilap, 1880
1880-02-19 / 8. szám
XIX. év-íolyam. 8. szám. 1880. február 19-én. Előfizetési dij: Egész évre 5 frt — kr. Félévre. . . 2 , 50 Negyed évre . 1 * 30 r Egy hónapra. — 45 r Egyes szám — 12 EGER Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Hirdetésekért minden 3 hasábozott petit- sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr fizetendő. Előfizetéseket elfogad : a kiadó-hivatal (Jyeenmi uj'omda,) a szerkesztőség (sóház-utcza Mooserféle ház) és Szolcsdwyi Gy. könyvkereskedése (Alapítványi új ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. Hivatalos hirdetésekéit előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt 30 kr. Felelős szerkesztő: IDr. HT'elsiete IPeiencz Főmunkatárs: HLiőrliaczifiy J"ái3.osAz öngyilkosságról. (Vége.) (Dr. Sz. H.) A pálinka mértéktelen élvezete következményeiben borzasztó: megöli a testet, lelket, megtompitja a jóra való fogékonyságot, megrontja a vért, megöli az embert az emberben s oktalan állattá aljasítja le s végeredményeiben a szükségre és öngyiikolásra vezet. Emberírtó hatása aunal iszonyúbb, mert vele az erkölcstelen cselekvények egész sora karöltve jár, mi által az erkölcsi romlásnak egyrészt okává, másrészt eredményévé válik. Egész népek mentek már a pálinka túlságos élvezete folytán erkölcsileg és auyagilag tönkre. Fájdalom, e veszedelmes szenvedély egyre nagyobb és nagyobb mérvben szedi áldozatait, elősegíti a gazdászati és családi élet romlását, tönkre teszi az utódok vérét és szellemét s mint a statistika igazolja, megrövidíti az iszákosak s ezek gyermekeinek élettartamát. Hogy mily összefüggésben van az alcohol mértéktelen élvezete az öngyilkossággal, annak legvilágosabb példáját Fraucziaország nyújtja. Itt ugyanis az alcohol fogyasztása 350 ezer hectoliterröl (1820) 978 ezerre (1869) emelkedett. Ennek megfelelöleg emelkedett az általa előidézett nyomor is. A szesz-okozta elmebetegségek megötszöröződtek. Az alcohol mértéktelen élvezete következtében beállott halálozások és öngyilkosságok pedig a következő emelkedési arányokat tüntetik fel. Számíttatott ugyanis pálinkaívás által előidézett 1850-54. évben átlag évenkint balál 264. öngyilkossá. 227. 1855—59. r Y) n 234. 283. 1860—64. ff W W 303. 390. 1865-69. n rí n 504. 643. Tehát húsz év alatt az e czímen kimutatott halálesetek száma megkétszereződött, az öngyilkosság arányai pedig négyszeresre nőttek fel. Szomorú párhuzamot szolgáltat e tekintetben Oroszország, hol e szenvedély nagy területeken az egész népességet megsemmisítéssel fenyegeti. A prostituí io, mely Caligula óta a keresztény államok közt Francziaországban nyert először állami elismerést és biztosítást, nem kevésbbé fájdalmas sebeket vág az társadalmi összélet testén, nemcsak mert folyton óriási mérvben növeli azon szerencsétlenek számát. kik a nyilvános corruptiónak naponkint feláldoztatnak; nemcsak, mivel igen sokszor ártatlan gyermekek lelkiismeretlen keritök által elcsábbittatva válnak a társadalom e bűnös cloacáinak lakóivá, hanem, mert megmérgeztetnek általa a társadalom véredényei, undok, ragályos bajok szülőokává lesz, melyek sokszor még az ártatlan unokákon is megboszúlják magukat és, fájdalom, nem ritkán öngyilkosságra vezetnek. A statistika szomorú bizonyítékát nyújtja mindennek. Fájlalandó, hogy a modern államnak ez árnyoldalai avval szorosan összeforrtak és protectorálusa alatt napjainkban eliszonyító kiterjedést nyertek, kivált nagy városokban. Helyesen mondja Mohi Robert, hogy „a legutálatosabb dolog, midőn az állam az iparszerü erkölcstelenségből jövedelem-forrást biztosít magának és az engedély-szabadalmakat magának megfizetteti.“ Végre, mit talán legelöl kellett volna felemlíteni, az öngyilkosságok egyik legfőbb oka gyanánt az elmebetegségek is jelen- keznek. Ezek, szorosabb értelemben véve, az illetők akaratán kívül álló, azt uraló, tehát beszámítás alá nem eső okoknak tekinthetők; de, ha megint az elmebetegségek okaira reflectálunk, ismét bizonyos erkölcsi fogyatkozásokra akadunk, melyek e folyton növekvő baj forrását képezik. Kivált az iszákosság és prostitutio, szóval az erkölcsi corrnptio, szerepel itt első sorban, és igy ezek az öugyil- kosságok nemcsak közvetlen, hanem számtalanszor közvetett okaiul is szolgálnak. Újabb i döben, fájdalom, azon szomorú észleletet tették, hogy az elmebajok, mint többnyire a társadalmi viszonyok, anyagi és szellemi befolyások követk ezményei, a civilisatióval terjedvén, annak gyermekeiül tekinthetők. Legtöbbször Európa észak-nyugati, kevesebbszer közép, leggyérebben keleti és déli részein fordulnak elő. E tekintetben a germán, latin és szlávfaj úgy viszony- lanak egymáshoz mint 5, 4, 2. Ha már most visszatekintünk az elmondottakra, melyekben rámutattunk az öngyilkosság okaira —, s ha daczára annak, hogy a culturállamok jog- és rendészeti szabályaik által a tudománynyal karöltve erélyesen működnek ezen társadalmi szerencsétlenség korlátozására, mégis azt tapasztaljuk, hogy az öngyilkosságok nagyobbodó mérvben szaporodnak, azt csak annak világos jeléül vehetjük, hogy azon erkölcsi tényezők ereje, melyek az egyént a szerencsétlenséggel szembe szállani fölbáborítják, folyton csökkenőben vannak. A statistikának e téren kiemelt adatai igazolják, hogy minden ember mennyire kovácsa saját szerencséjének. Leszámítva az elmebetegségekből eredő öngyilkolásokat (körülbelül 33—34 °/0), a többi öngyilkos többnyire maga-okozta szerencsétlenségnek áldozata. Erkölcsi fegyverek alkalmazása a szerencsétlenség ellen való küzdelemben bizonysára gyözedelemre segítette velnaöket; de azok nélkül összeroskadtak szerencsétlenségük súlya alatt. Az erkölcsi törvényről való hiányos fogalom, és az erkölcsi elvek nem ismerése, vagy, mi még roszabb, ignorálása, az erkölcsi élet teljes meglazulását vonja maga után, és ezáltal oly bűnök forrásává válik, melyek az ember legnemesebb részét, a szivet támadják meg, abba eresztvén mély gyökereiket, a nélkül, hogy azokat onnan többé kitépni lehetne. És mindezen bajoknak a hiányos erkölcsi nevelés az oka. Nem annyira az iskólai, mint és leginkább az otthoni, a házi nevelés, mely az erkölcsi fogalomról bár az első, de a későbbi élet folyamát átlengö alapelveket rakja le. Korunk egyoldalú iránya sajnosán itt is befészkelte magát. Az é n t ápolni első sorban, ez az általános jelszó, a szív, a lélek, a jellem fejlesztésére mennél kevesebb gond fordíttaiik. A keresztény vallás-erkölcsi nevelés, melynek alapja a szeretet s mely megtanít az emberiség minden egyes tagjában felebarátot, nempedig elszigetelt atomot, vagy az állam-menachismus egy- egv alkatrészét látni, fájdalom, napjainkban elbanyagoltatik, minek gyászos következménye, hogy bűn üti fel tanyáját az erkölcsi élet legszüziesebb legszeplötlenebb helyein is. A házasságok kötésének ritkulása és a gyalázatos nemi büntettek iszonyt keltő mérvben való elszaporodása elég bizonyítékai e szomorú igazságnsk. Szülök és nevelök, a gyermekeknek ne csak eszét, de szivét s jéllemét is műveljétek ! A nevelés. Nem a filantrópiát csak ajkukon hordó u. n. szabadelvűeknek, hanem a nemzetünk sülyedése fölött kesergő és az istentagadó bölcselet által még meg nem mételyezett családapák és anyáknak szántam e sorokat. — Mintha egy élte virágában elhúnyt öngyilkos sírja felett elmélkedném, kérdem magamtól: ugyan mi oka az öngyilkos
