Eger - hetilap, 1880
1880-02-05 / 6. szám
43 vassy Antal polgármester elnöklete alatt Csiky Sándort, Fülöp József és Horváth József tagokból álló küldöttség megbizatott, bogy az érsek ö nagyméltósága arczképének elkészítése, s a város nagytermében leendő elhelyezése iránt az 1878-ik évben hozott közgyűlési határozat mielőbbi végrehajtásáról intézkedjenek, s a közgyűlésnek jelentést tegyenek. A sorsjáték-bizottság jelentése, melyszerint e vállalatból eddigelé tisztán megtakarított összeg 40,392 frt 49 kr. áll a város rendelkezésére. Örvendetes tudomásiil vétetett, s egyszersmind a végszámadás megtételére jelentést tevő bizottságnak, saját előterjesztése folytan 6 heti idő engedélyeztetett. — Fülöp József mint néhai Panakoszta Sándor végrendeleti végrehajtójának előterjesztése folytán, nevezett által a város éji világítása czéljából a városnak hagyományozott ház átvétele- s gondozásával a városi tanács megbizatott, s egyszersmind azon tekintetből, hogy végren- delkezönek igazán nemes gondolkozása a késő kor által is emlékezetben tartassák, illetőleg neve az utókornak megörökítve legyen s másoknak is utánzásra méltó például szolgáljon, elhatároztatott: hogy a hagyatéki ház falába egy sziléziai gránitból készítendő emléktábla „Néhai Panakoszta Sándor városi képviselő hagyománya Eger város utczái világítására“ felirattal alkalmaztassák. — A megye bizottságának az Eger patak szabályozása ügyében hozott határozata, tekintettel azon körülményre, hogy ezen határozat az érdekelt felekkel a városi tanács által már közöltetett, egyszerűen tudomásúl vétetik. — Végül Plank Kálmán házi pénztárnok a szabályszerűen felülvizsgált és helyesnek talált 1878-ik évi házi pénztári számadás terhe alól, a szokott óvások fentartása mellett, az 1871-ik évi 18-ik t. ez. 129. §-ához képest felmentetett. Hevesmegye f. évi jatt. 12-én tartott évnegyede» közgyűlésének az Egerpatak szabályozása ügyében hozott határozata. Egerváros képviselő testületének az Egerpatak szabályozása tárgyában 1879. oct. 4-én 4888 sz. a. hozott határozatának 1-sö (a bukó-gát elkészítése), 2-ik (a czifra hídnak egy második nyílással való ellátása), 3-ik (az érseki belső-malomi zugó felszerkezetének eltávolítása), 4 ik (a 3-ik pt. alatti zúgó kiszélesítése 14 méterre), 9-ik (a patak kiszélesítése a Plank Kálmánféle háztól a minoriták istállójáig, a kocsi-bejárás fentartásával), Il ik (a patak szabályozása az u. n. lötyögö-zúgónál levő káptalani kerttől be az érsekkertig), 12-ik (az érsekkertben a kisebb beszögelések levágása, a meder kiszélesítése 12 méterre s az ott levő híd 12 méter nyílással felépítése), 13-ik (a városi alsó-malomi színzúgó leszállítása 1 méterre! s kiszélesítése 14 méterre), és 14-ik pontja (a káptalani zúgó rekesztábláinak leszállítása fél méterrel, a zúgón alóli anyamedernek a malomárok lefolyásáig. 12 méter fenekszélesség- és a zúgónak 14 méterrel való kibővítése) helybenhagyatik. A 7. pont tudomásúl vétetik.*) A 10. pontra nézve megjegyeztetik, hogy az egri ízr. iskola ügyében hozott 352. sz. határozatot a hitközség felebbezvén, az iratok a m. k. közmunka és közlekedési miniszterhez azzal terjesztetnek fel, hogy ezen építmény a patakszabályozás szempontjából is eltávolitandó. Az 5. pont azzal hagyatik helyben, hogy a Schwarz Istvánféle gőzmalomnál a patak medrében levő sarkantyú eltávolitandó. A 6. pont oda módosittatik, hogy a patak medre akként szabályozandó, hogy a káptalani sörház épületnek csak felső sarka vágattassék el, a mint az a beadott póttervezetben jelezve van, és az ezen épület alsó részének padkáján levő sarkantyút képező gömbölyű sarok-épitmény eltávolitandó és az átellenes parton levő kiugrás a város által egy hajlott vonalú kőfallal megoltalmazandó. A 8. pont (a generális- hídfői a minoriták hídjáig a patak mentében elvonúló gyalog-járda a patak (12 m.) szélességéhez hozzá veendő) azzal hagyatik jóvá, hogy a járdák levágatása következtében fenállásukban veszélyeztetett épületek kellő partvédek által biztosítandók, úgy, hogy Eger városa a járdák mentén levő. a levágatás által érintett házak tulajdonosainak meghallgatása mellett, a netalán bekövetkezhető károk megelőzésére szükséges építkezések tervét elkészíteni és jóváhagyás végett a törvényhatóságnak bemutatni tartozik. A 15. pontnak azon része, hogy a bukógát mentén egy kocsi-átjáró készíttessék, a generalis-bídnál egy 12 méter nyílású felbíd, a minorita-híd helyére egy köalapon nyugvó 12 méter nyílású vashíd emeltessék, jóvá hagyatik; ellenben a barátok hídja, minthogy annak nyílása 11.70 méter, tehát a szabályszerű 12 métert megközelíti, magassága is az ár lefolyására elégséges, annak esetleges kibővítése az izr. hitközség terhére esnék és az izr. felekezeti iskola-épület eltávolítása esetén feladatának teljesen megfelel, a jelen állapotban fentar- tatik; azonban itt a patak jobb partja, a törvényszéki helyiség mentén, kellő köpart-véddel ellátandó és a terv szerint a város, vagy ha az iskola-épület fenmaradna, az izraelita hitközség által kiépítendő. Országgyűlési tudósítás. A képviselöház jan. 28. és 29-iki ülésein a bpesti zavargások fölötti vita második része állott a napirenden. Az első nap hőse Apponyi Albert gr. volt, ki erőteljes beszédben dörögte Tisza fülébe a rosszalást az útezai zavargások alatt történtekért. E beszéd a mily tetszést aratott az ellenzék soraiban, ép’ oly kínos hatást keltett a kormánypártban. Utána Baross Gábornak jutotta szomorú feladat, hogy Apponyit ellensúlyozza. Beszéde nem volt egyéb polémiánál vastag személyeskedésekkel. A katonaság requi- rálására a honvédelmi államtitkárt competensnek nyilvánitá (!), Apponyit pedig fenhéjázónak, elbizakodottnak nevezte stb., s végül a szőnyegen forgó tárgy felett a napirendre térést indítványozta. Ez ülésnek volt egy mulatságos jelenete is. Istóczy beszélt a corruptio okairól s azért a zsidókat tette felelössekké. „Minden piszkos ügy hátterében — úgymond — mint Mephisto, egy zsidó áll.“ Hivatkozott Németországra, hol a zsidóellenes mozgalom már megindúlt, s egy szövetséget ajánlott a zsidók ellen, melynek alapszabályait fel is akarta olvasni, az elnök azonban ebben megakadályozta. Utoljára Tisza szólt. Beszédének éle Apponyi ellen volt irányozva. Kijelenté, hogy már nem ragaszkodik miniszteri székéhez s pár nap múlva felveti a bizalmi kérdést. — A jan. 29-iki ülésben döntetett el a bpesti zavargások ügyében az ellenzék részéről felvetett azon kérdés: vájjon a ház rosszalja-e a kormány’ eljárását vagy nem? Mocsáry védelmezte ez ügyben a parlamenti bíróság eszméjét s erős polémiába bocsátkozott Barossal és a miniszterelnökkel. Utána Apponyi gr. beszélt, ki reflectálva a miniszterelnöknek az előbbi napon mondott beszédére, szemére vetette neki azon személyeskedést, gyanúsításokat s ráfogásokat, melyekkel az ellenzéki szónokokat illeti. Baross is szólt, de most több higgadtsággal; mire először Mocsáry, aztán Apponyi határozati javaslata tűzetett ki szavazásra. A többség mindkettőt elvetette s Baross javaslatát (a napi rendre térést) fogadta el. Ezután az 1880. évi hiány fedezésére kibocsájtandó 14 millió aranyjáradékról szóló tvjavaslat került szőnyegre, mely — a pénzügyminiszter felszólalása után, ki hosszú betegsége után, ma először jelent meg a házban — elfogadtatott. — A jan. 30-ki ülésben az inségíigy állott napirenden két törvényjavaslattal; az első az Ínségesek javára felveendő államkölcsön-, a második a megszorúlt gazdák közt kiosztandó veteménymag-kölcsönröl szólt. Az ügyhöz többen szóltak. Irányi azt a helyes megjegyzést tette, hogy az ínségesek, miután az adót nem bírják fizetni, a törvény értelmében nem gyakorolhatják választói jogaikat, mi nagy igazságtalanság, melyen no- vellaris törvény útján kellene segíteni. Tisza méltányolta a felszólalást, de elégnek tartja, ha a törvényhozás a jelen esetre reso- lutiót hoz, melyet a kormány végre fog hajtani. Politikai heti szemle. A szabadelvű párt köréhen oly dolgok történnek, melyek arra mutatnak, hogy e párt uralmának s vele együtt a Tisza-kormány napjai meg vanuak számlálva. A párt — mint a „P. N.“ írja — két részre szakadt; az egyik töredék a végsőig akarja tartani a jelen kormányt, míg a többiek azt tanácsolják Tisza Kálmánnak, hogy önkényt hagyja el miniszterelnöki székét. A „M—g“ szerint a szabadetvü pártban még egy harmadik töredék is alakúit, mely Tiszát csak azon feltétel alatt hajlandó tovább is támogatni, ha végre rá szánja magát, hogy programmot adjon. — Nem csekély zavart idézett elő a pártban Grünwáld Bélának a jaD. 27-iki ülésben előterjesztett indítványa, mely a közigazgatás terén gyökeres reformok életbe léptetését kívánja. Az indítvány annyira meglepte a pártot, hogy nem volt képes felette határozni. Tisza K. arra nézve megjegyezte, hogy a közigazgatásnak államivá tételében nem látja biztosítékát annak, hogy az indítványban elősorolt bajok orvosolhatók legyenek, s különben is azokon rögtön segíteni úgy sem lehetne ; továbbá kijelenté, hogy, meggyőződése szerint, az indítványban foglaltakat csakis az absolutismus lenne képes megvalósítani, * *) 1. az „Eger“ m. évi 41. számát.
