Eger - hetilap, 1880
1880-12-09 / 50. szám
395 Kövesdröl az orvossal egyetemben a helyszínén megjelent, a hullát fel nem bonczoltatta, és így a halál nemét megállapítani, semmi körülmények között nem lehetett. Én, ki Egerfarmoson születtem és ott laktam 34 évig, ismerem ott a körülményeket és viszonyokat; de mivel most a legközelebb Egerfarmoson voltam és ezen ügyet körülményesen ott megtudtam, minden bizonynyal el merem mondani, hogy azon hulla fel- bonczolása igen, de igen szükséges lett volna, — mert igy nem lehet tudni, hogy a felbonczolatlanul eltemetett hullával együtt nem egy nagy bűn vau-e a sírba rejtve, a mit csak egy erélyes nyomozás deríthetett volna ki. Az igazság érdekében kérem jelen soraimnak becses lapjában tért engedni. Eger, 1880. deczember hö 6 ikán. Tisztelettel Subich Gyula. Politikai hetiszemle. Az élvezeti adókról szóló törvényjavaslatot a képviselöház pénzügyi bizottsága nyakra-főre tárgyalja; úgy Iáiszik, hogy a kormány, daczára a tömegesen történő felszólalásoknak, keresztül kivánja hajtani ezt a szerencsétlen adóemelést a patlamentben hűségesen és rendíthetetlenül szavazó hívei által, pedig a pénzügyi bizottság sürtt rostáján csak nagy nehezen tudta uereszttilrázni. A múlt héten a fővárosi sajtó több ízben constatáita, hogy gr. Sza- páry pénzügyminiszter állását kötötte ezen törvényjavaslathoz, s talán innen magyarázható a pénzügyi bizottság nehány kormánypárti tagjának véleményváltoztatása megelőző rosszaié kijelentéseikkel szemben. — Az országgyűlés részleteiben is letárgyalta már a költségvetést s a szombati ülésben az államköltségvetési törvényjavaslat volt napirenden, mely alkalommal a mérsékelt ellenzék Ernuszt Kelemen, a függetlenségi párt pedig Mocsáry Lajos által fölvettették a bizalmi kérdést. A kormánypárt részéről Jókai Mór szólt a tárgyhoz szikrázó szellemességgel s költői licentiákkal, de beszéde, valamint máskor, úgy most is a dilettáns politikust satyrizálta a költőben. Természetes, hogy Jókai felszólalása nem maradt ellenvetések és czáfo'atok nélkül, különösen Ugrón Gábor pogányúl elbánt vele; de még természetesebb, hogy a kormánypárti gárda szivvel- lélekkel megszavazta a bizalmat. Érdekes ülései voltak az osztrák reichsrathnak is a múlt héten. A pénzügyminiszter előterjesztette exposéját, melyben a mérlegelések szintén deficitre ütöttek ki. Sokkal érdekesebb azonban a pénzügyminiszter előterjesztésénél a nyelv-kérdés, mely Wurmbrandt indítványa folytáu újból szőnyegre van hozva s remélhetőleg a legerősebb mérkőzésre fogja híni a reichsrathnak nem német elemeit Wurmbrandtékka! szemben, kik azt akarják kivinni indítványukkal, hogy a német nyelv Ausztriában állami nyelvnek nyilvánítassék. Legkevésbbé sem időszerű pedig a reichsrath osztrák képviselőinek ezen törekvése most, midőn a cseh képviselők saját clubbjokban a leghevesebben támadják mega kormányt azért, mert a csehek követeléseit igeu csekély7 mértékben veszi figyelembe. A támadások fő éle a cseh nemzetiségű Prazák miniszter ellen van irányozva, a ki befolyását a cabinetben nem igen érvényesíti — a csehek javára. A franczia senatusban és kamarában a külügyi viták voltak napirenden a múlt héten; mindkét törvényhozó testületben erősen volt hangsúlyozva mind a képviselők, mind a kormány részéről a tartózkodó és független állás elfoglalása a megengedhető határig a külső eseményekkel szemben. — A bonapartisták megoszlása után a „Figaró“ az elhúnyt Napoleon Lajosnak emlékiratát tette közzé, melyben a herczeg a forradalmi egyenlöségi eszmét határozottan ignorálja s a harmadik császárság feladatának tartotta a közigazgatás decentralizálását, a testületi szervezést és ennek képviseítetését a kamarákban. Azon bonapartisták, kik e program- mat elfogadták, Napoleon Jeromossal szakítottak. Angolországban egymást érik a meetingek, melyeken a conservativek és liberálisok legkitűnőbb államférfiai mérkőznek egymással, mint Salisbury és Granville lordok. Salisbury legutolsó beszédében kijelentette, hogy e liberális kormány a berlini szerződés intentióival egészen ellenkezőleg cselekedett. De nem pusztán a conservativek éles támadásaival gyűlt meg az angol kormány baja, még nagyobb fejtörést okoz neki a mindinkább elmérgesedő [ ir agrármozgalom, melynek gyógyszereit hiába keresi, kutatja. Pe- i dig a forrongok napról napra vakmerőbben lépnek föl, úton s útfélen lelövik az olyan bérlőket, a kik bérleti kötelezettségeknek eleget tesznek s nem veszik figyelembe a liga határozatait. A Granville lordnak egy nyilatkozatán mulat legnjabban az egész continens festék-fogyasztó sajtója; e nyilatkozat szerint a flotta demonstratio „ideálisán“ folytattatni fog, s bizony úgy is lesz, mert cas- telnuovói táviratok szerint a flotta már elindult Dulcigno elöl s az egyes hatalmasságok hajói szerteszét vitorláztak. Rosszra enged azonban következtetni azon bir, hogy az olasz pánczélos fregattá „Maria Pia“ Athén előtt a Pyrreus kikötőben fog horgonyozni s hogy odamegyen az orosz hajóhad is. A görög kamara decz. 4-ikén tartott ülésében a hadsereg rendkívüli szükségletének födözése czéljából kért 44 milliónyi bitéi kérdést tárgyalta. Ez alkalommal Komondurosz miniszterelnök igen meglepő és czéizatos nyilatkozatokat tett, melyekből határozottan arra lehet következtetni, hogy a görög kormány a végsőre is kész, csakhogy kicsikarhassa Törökországtól Janinát az európai diplomatiának ezen uj achillesi sarkát. Szotiropulusz miniszter a a többek közt fölemlítette, hogy a kormány 80 ezer főnyi rendes csapatokat tart zászlók alatt és valószínűleg a nemzetőrséget is be fogja hívni. Ennek az állapotnak az a szegény kecskepásztor nép is meg fogja sinleni a következményeit. T IE3 C Z Poétának. jSftvO csak dalolj szegény költő! Tj/Van még miről dallani; ^ Ha neked már nem volnának — Örömei vannak — másnak, És — világfájdalmai! Mert hát a te mesterséged ügy is az volt s az marad : Nem magadnak énekelned; A világnak adni lelked' — S meglesz : — a kenyérdarab! Kit földre húz, porba nyűgöz Kincsek terhe s léhaság, — Azért vagy itt, segíts rajta: Dicső nevét foglald dalba! S Ö a csillagokba hág! Kit köriildong udvaronczok, Herék raja, a nagyot, — El ne feledd őt megzengni; A hízelgés, bők mind semmi, Ha daloddal nem vagy ott! Kinek lelkét, — ha van lelke! — Zsarnok önkény tüzeli, — A siralmas, gyáva jajszón Tulharsogva, messze hangzón Hála-hymnust zengj neki! Ha kiről a férfi-jellem Fényköntese leszakad: Légy nagylelkű ! nagynak nevezd, Szőj rá dalból glória-mezt . . . Csodatévő lesz szavad! Aztán, ha úgy — béget a nyáj, Vagy gágognak a libák, — Azaz, forr a közvélemény : Ott légy száddal az elején! Szemesnek áll a világ! Harczi hősök? — van babérjok! — Honszeretet ? — érdem ez ?! Ártatlanok jaja, könye? Aki sírja, hát törölje! Dalnokuk csak nem leszesz?! *
