Eger - hetilap, 1880
1880-11-25 / 48. szám
XIX. év-folyam. 48. szám. 1880. november 25-én. Előfizetési dij: Egész évre . 5 írt — kr. Félévre. . . 2 „ 50 „ Negyed évre .1 „ 30 r Egy hónapra. — 45 r Egyes szára — 12 , Hirdetésekért minden 3 hasábozott petit- sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- 8orhelyért 15 kr fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetéseket elfogad : a kiadó-hivatal (lyeenmi nyomda,) a szerkesztőség (sóbáz-utcza Mooserféle ház) és Szolcsányi Gy. könyvkereskedése. (Alapítványi új ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt 30 kr.) A jelenkor politikája. A délmagyarországi történeti és régészeti társulat közlönye, a „Történelmi és Régészeti Értesítő“ októberi füzetében „Metternich herczeg hátrahagyott irataiból“ czim alatt egy figyelemre méltó dolgozat jelent meg, melyben az álnevű (Quis? . . . Quid?) iró, mint maga mondja, egyedül a hires államférfiúnak alapelveit, a melyekre a közönségesen politika és diplomatia néven nevezett tudományt kormányzása egész ideje alatt visszavezette s fektette, saját szavai után szándékozik ismertetni ; de e mellett, annak megállapítása végett, hogy Metternich elvei politikájának hatásával s a kifejlett eredményekkel nincsenek összhangzásban, a különböző történeti korszakokban a népek politikáját s az egymással való érintkezésükben követett jogelveket is vizsgálat alá vevén, ezeknek kevés jelzetes vonással oly hü képét rajzolja, hogy érdemesnek tartjuk ezen becses értekezésnek a jelenkori politikára vonatkozó részét szórót szóra közölni. A szerző, miután Európa jelen politikai helyzetéről elmélkedett, azon meggyőződésének ad kifejezést, hogy nehány állam túlnyomó hatalma (vagy szövetsége) nem lehet a biztonság forrása, hanem, igen, a nyugtalanitásé a többi államra nézve. A mai bizonytalan állapot okairól, mely alatt Európa népei oly nehezen lé- lekzenek fel, igy szól: „A szünet nélkül tartó nyugtalanságnak Európa-szerte egyik föoka a sajátságos politikában gyökerezik, a melyet egyes hatalmasak a múlt századokban is gyakoroltak ugyan, mely azonban egyetemesen a 19-ik században inauguráltatott s divik nagyban.“ „Az ó-kori pogányság sülyedése óta, midőn a népek a keresztény egyház tana és parancsainak hódoltak, azok alatt rendezkedtek, soha senki kétségbe nem vonta, hogy a keresztény erkölcstan a politikában is irányadó; a politikusok nem merészkedtek magukat az enyém s tied alaptörvényein tultenni, valamint a hóditás „jogáról“ sem volt szó. — Történt ugyan, hogy egyes tartományok, területek az egyik birodalomtól a másikhoz csatoltattak : de történt azért, hogy az utóbbinak igazság szolgáltassák, vagy az elkövetett igazságtalanság biinbödtessék — nem- pedig pusztán a hóditásvágy kielégítésére. Igaz, gyakran hamis ürügy tolatott előtérbe a szomszéd károsítására; de ekkor is a telhetetlen hóditó legalább színlelte a jogi alapot s nézetet, és igy hódolt az alapelvnek: hogy a hóditás egymaga oly kevéssé ad jog- czimet, mint a tolvajlás és rablás.“ „A legújabb kornak tartatott fenn, hogy ez alapot feldöntse s helyette a hatalmat a jog fölé helyezze s proclaoiálja ; a keresztény erkölcstan a politikából kiküszüböltetett, a hivatkozás reá ma gúnynyal, megvetéssel fogadtatik. A „princípium utilitatis“ ma az irányadó: „a mi nekem használ, az jogos; a mi engem károsít, az igazságtalan; nekem szabad tennem, a mihez hatalmam van, az eredmény, a siker tetteimnek egyedüli mérvesszeje.“ A népközjog mai elve: az állam csakis az egoismus elvét vallhatja, az erkölcsiség, igazság, emberiség magas eszményei az államra nézve nem léteznek. — Eszélyes, nemzeti politikának neveztetik, ha gyengébb államok, mert szerencsétlenségök erősebb szomszéd mellé juttatta őket, akár béke, akár háború idején a hatalmasabb szomszéd által megtámadtatnak, leigáztatnak; — és a gaztett gaz elnevezésének mellőzésére a jogellenes bitorlás „annexiósnak neveztetik. Az erőszakoskodó érdeke adja a jogosultságot és a leg- ujabbkori népjog minden vállalata sikerének ünnepélyes megpecsét- lése : „fait accomplie!“ Csakhogy ily eljárás mellett biztosított béke állapotról szólam — ámítás. A mint a hatalom nincs többé a vallás és erkölcs örök, változbatatlan törvényeihez kötve, a bábom ismét mint az ó-korban normális állapot, mig minden a leghatalmasabbnak lesz alája vetve, s innen az általáos védkötelezettség, a nemzetek tetőtől talpig fegyverzetben,“ és (teszszük mi hozzá), mert a. minden pillanatban kitöréssel fenyegető háború Damokles kardjaként függ Európa népei fölött s lehetetlenné teszi a békés munkát, mely alapja anyagi jólétök felvirágzásának, — a gazdasági válságok, az egyre ijesztőbb mértékben terjedő elszegényedés, az állami s társadalmi rend ellen irányuló elégedetlenség és a mindent felforgató forradalom ... X. A lelánczolt Prométheuszok. Irta II. Kákay Aranyos. (Folytatás és vége.) Samassa József barsmegyei vagyonos családból származik, s bár e család idegen eredetű, de már nagyon rég magyarrá lett, és ma már minden csep vér, mely e család ereiben kereng, magyar. Erős és tartós faj. Az érsek atyja még ma is él*) és az érsek gazdasági ügyeit vezeti. Testileg egészen rugékony, kedélye friss és energiája páratlan. Az érsek életének legnagyobb részét tanársággal töltötte. Sok kedves tanítványa volt, — és már számos derék magyar papot nevelt. De mindegyik közt a legkedvesebb volt a nagytehetségü és minden előnyökkel megáldott Szmrecsányi Pál, a kit, mikor egri érsek lett, titkárául vett maga mellé, s ki azóta is állandóan kedvencze maradt. Az is érdekes, hogy miként lett érsekünk „Cicero pro patria s u a. “ Az ötvenes évek közepén a német latinisták henczegö pöf- feszkedéssel kigunyolták a magyarokat, hogy aző latinságuk a konyhanyelven túl nem terjed. E támadások föllázitották a nemzet önérzetét. És a nemzet föllázadt önérzetének nevében ragadott tollat Samassa József és megírta a röpiratot a bécsi tudósok ellen e czim alatt: „De stultitia quorumdam, qui se Ciceronianos voeant.“ E röpirat leverte a henczegö tudósokat, és bár semmi politika nem volt benne, csak ékes latinság éa szikrázó szellem, az akkori viszonyok között politikai eseménynyé lett, és — a kormány elkobozta. Mégis tudomást vett erről a külföld és kaczagott a bécsi Cicerók fölött. 1869-ben egyhangúlag választatott meg országos képviselővé. Belépvén a parlamentbe, Deák pártjába ment, — és abban, hogy öt Deák Ferencz azonnal bizalmas körébe fogadta, igaz, sok része van Horváth Mihálynak, a ki Samassának közel rokona volt, ámde abban, hogy Deák Ferencz nemcsak megszerette, hanem igazán becsülte is Samassát, az csaknem éppen Horváth Mihály akarata ellen történt. *) Kívánjuk, hogy még sokáig éljen!
