Eger - hetilap, 1880
1880-11-11 / 46. szám
362 nem ismerő egyén által, — engedélyezze, hogy az Eger-patak szabályozási tervének keresztülvitele nevezett főmérnök közvetlen felügyelete alatt létesittethessék, illő dijaztatásáról e testület fogván gondoskodni. 2-or Az egri érseki uradalomhoz tartozó belsömalomi zúgónak, a miniszteri leiratban foglalt módon való átalakítását illetőleg: az érsek ö nméltósága küldöttségileg felkérendő, hogy ezen átalakítást a város megterheltetése nélkül eszközöltetni méltóztas- sék. 3-or A szabályozás alkalmával levágandó területek és épületek kárpótlásának megállapítása egyezség utján czéloztatván, annak megkísérlésével a városi tanács bizatik meg. 4 er Határozatilag ki- mondatik, hogy az összes szrbályozási munkálatok, a házi kezel- lés egészen mellöztetvén, vállalat utján létesitessenek. Olvastatott Egerváros 1881-ik évi közköltségvetése, mely szerint az évi jövedelem 29,667 frt 53 kr, a szükséglet pedig 84,550 frt 85 krban van előirányozva— és így pótadó czimén az 1881-ik évre kivetendő lesz 54,882 frt 82 kr, elfogadtatott, s helybenhagyás végett az 1871. évi 18-ik t. ez. í 16-ik §-ához képest Hevesmegye bizottságához felterjesztetni rendeltetett. A fogyasztási adóra vonatkozó szerződés, mely szerint az évi fogyasztási adó összeg az 1881-ik év elejétől kezdve éven- kint 23,514 frt 50 krban van megállapítva, a pénzügyigazgatóság által helyben hagyva megküldetett. A kisorsolt megyebizottsági t ag o k helyeinek választás utján való betöltésére határidőül f. évi novemberhó 28-ik napja tűzetett ki. Választási elnökökül megválasztattak: az I. választó kerületben, mely áll: a város 1. makiári 1. és 2. negyedekből: Eisenmann János ; a II. választókerületben mely áll: a város 2. hatvani 1. és 2. negyedekből: Kubik Endre; a III. választó kerületben mely áll: a város 8. továbbá a felnémeti és Czifra-sáncz negyedekből: Petrovich Bertalan; a IV. választókerületben, mely áll: a város 4-ik, hatvani 3. és 4-ik negyedekből: Tavasy Antal. Az országos magyar képző művészeti társulat felhívása folytán: Eger városa az országos magyar képzőművészeti társulat tagjai sorába lépett, az 1881-ik évtől számítandó három évre, évenkint fizetendő 10 frt kötelezettség mellett. A bér- és társaskocsikra vonatkozó szabályzat a megyebizottság által helyben hagyva leküldetvén, kihirdettetetí, s alkalmazkodás, illetőleg végrehajtás végett a rendőrfőkapitánynak kiadatni határoztatott. 5294/880. Nagyméltóságu m. kir. belügyminiszter ur! Mai napon tartott képviselőtestületi közgyűlésünkben olvastatott fel Nagyméltóságodnak f. é. október hó 9 én 4310./elnöki sz. a. Hevesmegye alispánjához intézett, s onnan tudomás és további eljárás végett hozzánk áttett leirata, melyben — f. é. junius hó 4-én tartott közgyűlésünkből a magyar nemzeti zászlónak Seemann alezredes általi feltűnő mellőzése és sértő eltávolítása tárgyában, 3429. sz. a. Nagyméltóságodhoz intézett fölterjesztésünkre válaszolni mél- tóztatik. Mi midőn ez ügyben — hazafiui és polgári kötelességünkhöz híven — fölszólaltunk, s annak megvizsgáltatását Nagyméltóságodnál kérelmeztük, azzal kecsegtettük magunkat, hogy az ügynek vegyes természetéhez képest, szintén vegyes, t. i. polgári és katonai küldöttség általi megvizsgáltatása fog elrendeltetni. — Ily vizsgálat — bármilyen leendett is annak eredménye — reánk s az egész városra megnyugtatólag hatott volna. De a polgári hatóság teljes mellőzésével s oly titokszerü módon megejtett vizsgálat — bármily jó véleményt tápláljunk is különben annak komolysága felöl — ily megnyugtató érzelmet nem képesbennünk s a közvéleményben fölkelteni; még pedig annál kevésbbé, mert — mint Nagyméltóságod leiratából következtethetni véljük — az, épen panaszunk első és főpontját hagyta figyelmen kívül, t. i. azt, hogy nemzeti zászlónk a tavaszi fegyvergyakorlatok alkalmával fölállított hadisátraknál — az egész város szeme láttára és megbot- ránykoztatására, s az addigi szokás ellenére — oly k i h i- vólag-tüntetö módon mellöztetett, s mert az általunk ezen nyilvános és ezélzatos tény megvilágítására fölhozott azon sajnos esetre vonatkozó panasz is, melynek múlt évi október hó 4—5-éu volt tanúja a tiszti-kert, — miután a nemzeti zászlónak azon helyről való eltávolitása eltagadhatlan tény, e tény magyarázata szempontjából is, szintén csak ily vegyes küldöttség vizsgálata utján intéztethetett volna el kielégítő eredménynyel, azaz: a kedélyek megnyugtatására, — s ha ily uton-módon kiderül, hogy „Seemann — alezredes cselekvénye, csak a valódi tényállásnak elferdítése, és a történteknek hamis előadása és túlzása folytán magyaráztatott olyaténképen, mintha ö a nemzeti zászlót becsmérelni akarta volna —“ ez eljárás bizonyára még a legtöprengöbb pessimismust is elnémította volna. így azonban miután szemközt azokkal, kiket megnyugtatnunk kellene, csak oly vizsgálat eredményére hivatkozhatunk, melynek egyoldalúságát vetik ellenünk — a Nagyméltóságod által s általunk is óhajtott eredményt, hogy a közvélemény megnyugtatva legyen, elérnünk nem sikerül. Engedje meg Nagyméltóságod tiszteletteljesen kijelentenünk, hogy ily helyzetben Nagyméltóságod leiratát megnyugtató tudomásul mi sem vehetjük. Egyszersmind van szerencsénk jelenteni, hogy ez ügyben f. é. szeptemberhó 30-án már az országgyűlés képviselöházához folyamodtunk, s most — akkor benyújtott kérvényünknek az ügy azótai fejleményéhez képest való kiegészítése, s azon eredménynek elérése czéljából, hogy az ügy, vegyes küldöttség általi vizsgálat tárgyává tétessék, s hogy hasonló ügyek ben mindig ily eljárás követ- tessék és hogy a nemzeti zászló sértői ellen szigorú büntetés szabassék, — a mélyen tisztelt kepviselöházhoz uj kérvényt iutéztünk. Kelt Egerváros képviselőtestületének 1880-iki nov. hó 4-én tartott közgyűléséből. Tavasy Antal mk. polgármester. 5294/880 szám. Mélyen tisztelt képviselőházi A nemzeti zászlónak városunkban Seemann alezredes általi lenéző mellőzése és megsértése miatt elégtételért esedező kérvényünket f. évi septemberhó 30-án tartott képviselőtestületi gyűlésünkből 5078/80 sz. a. terjesztettük föl a mélyen tisztelt képviselöház elé. Akkor még a vizsgálat eredménye nem volt előttünk tudva, s épen a vizsgálat megtartása és eredményének köztudomásra hozatalában való késedelem képezte panaszunk egyik főpontját. Azóta az ügy kifejlődéshez jutott, t. i. a m. kir. belügy ministerium a megejtett katonai vizsgálat eredményéről f. évi október hó 9-én 4310/elnöki sz. a. leiratilag értesité Heves megye alispánját, ki a leiratot tudomás és további eljárás végett hozzánk tevén át, miután azt m egnyug- tató tudomásul nem vehettük, e tárgyban föliratot intéztünk am. kir. belügyministeriumhoz, s mert ez ügyet, hivatolt kérvényünkben már a mélyen tisztelt képviselöház elé vittük, és mivel az egyoldalú vizsgálat eredményével megelégedve nem lehetünk: am. kir. belügyminisztériumnak ez ügyben kelt leiratát •/• alatt, 8 ennek folytán fölterjesztésünket •//• alatt csatolva, mély tisztelettel esedezünk a mélyen tisztelt képviselőház előtt, hogy, ez ügynek vegyes természetét tekintve, és tekintve azt, hogy a kedélyek megnyugtatása, csak ily módon érhető el — uj, vegyes, t. i. polgári és katonai küldöttség általi vizsgálatot s hasonló esetekben mindig ily eljárás követését elrendelni, és a nemzeti zászlónak az 1848. XXI. t. cz.-b en érintett alkalmakkor és helyeken mellözöi 8 bár mily esetekben annak megsértői é 8 becsmérlői ellen szigorú büntetést szabni, illetőleg: a kormányt ily é r tele m b e n i eljárásra és ily irányú törvényjavaslat beterjesztésére utasítani m é 1 t ózta s b é k. Kelt Egerváros képviselőtestületének 1880. évi novemberhó 4-én tartott közgyűléséből. Tavasy Antal m. k. polgármester. Politikai hetiszemle. A hét legfontosabb belpolitikai eseményét br. Simonyi Lajosnak, az egyesült ellenzék egyik legtiszteltebb vezérférfiának a nagyszalontai választókhoz intézett lemondó levele képezi. Elejétől végig a magával számot vetett lélek őszinte vallomásait olvashatjuk ki ezen emlékiratszerü levélből, melynek megdönthetetlen érvei egyrészről súlyos vádakként nehezednek a mai kormányra és annak többségére, másrészről pedig érzékeny sebeket ütnek a fejét vesztett egyesült ellenzéken. Hü tükre ez a levél az 1867. évtől a mai napig terjedő meddő politikai küzdelmeknek, s mig a múltban semmi vigasztalót nem talál, addig a jövőt sötétnek, borúsnak festi. Taglalja az 1867- iki kiegyezést, melyet Simonyi nem talál olyannak, melyen a nemzet szellemi és anyagi jólétét fejlesztenie és növelni nem lehetett volna, csakhogy az 1877-iki kiegyezés széthányta azon alapot, melyre épeteni: kötelességében állott. Nagyon súlyos vád ez, és Simonyi bebizonyítja. Szemére hányja a kormánynak a rossz vámszerzö-
