Eger - hetilap, 1880
1880-10-14 / 42. szám
XIX. ér-folyam. 42. szám. 1880. október 14-én. Előfizetési dij: Egész évre . 5 frt — kr. Félévre. . . 2 „ 50 „ Negyed évre .1 „ 30 * Egy hónapra. — 45 „ Egyes szám — 12 , EGER Hirdetésekért minden 3 hasábozott petit- sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lycenml nyomda,) a szerkesztőség (sóház-utcza Mooserféle ház) és Szolcsányi Gy. könyvkereskedése. Alapítványi új ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt 30 kr.) Az 1881. évi állam-költségvétés. (Sz.). A magyar képviselöbáznak f. hó 4-én tartott ülésében gróf Szapári Gyula m. kir. pénzügyminister bemutatta a jövő évi költségvetést. Ha e költségvetés egyes tételeit elfogulatlan vizsgálatunk tárgyává tesz8zük, azon meggyőződésre jutunk, hogy Magyarország pénzügyi helyzete talán még soha sem volt oly kedvezőtlen mint most; mi pedig annál aggasztóbb, mivel a Kelet lángba borulni készül, és mi oly eseményeknek küszöbén állunk, melyek mérhetetlen anyagi áldozatokat fognak az országtól követelni. Kérdés tehát: vájjon képesek leszünk-e az áldozatokat meghozni ? Erezte a helyzet súlyát a költségvetést beterjesztő minister is, és exposéjában nem egyszer adott kifejezést ebbeli érzelmeinek, midőn pl. igy szólt: „A jelen előterjesztés kedvező nem lehet,“ vagy „a helyzet komoly, de azért nem tartom oly aggasztónak, hogy ebből erős akarattal (! ?) kibontakozni ne lehetne.“ A minister úr sovány biztatásának megfelelt a ház hangulata is. Csendes és komoly volt az, sötét és aggályteljes felhők látszottak a képviselők arezain ülni; maga a kormánypárt is némán, minden zajosabb, vagy lelkesültebb felkiáltás nélkül, minővel ily alkalommal az előterjesztő ministert bátorítani szokta, hallgatta végig azt. Nem lehet czélunk az egész igen terjedelmes exposét taglal- li, azért itt annak csak főbb mozzanataira kívánunk szorítkozni. A minister! előterjesztés szerint Magyarország bevétele 1881-re 264.414,715 fttal, kiadása 287.180,096 fttal van elöirá- jyozva, s igy a pénzügyi év 22.765,381 ft. hiány nyal záródnék >e, mihez ha még a delegatiók által megszavazandó 2 millió ftnyi öbbletet is adjuk, a deficit ezen exposé szerint is majdnem 25 nillio ftra rúg. Ily tényekkel szemben nem meríthetni vigaszt a pénzügymi- lister sok önbizalmat eláruló azon kijelentéséből, hogy az 1869. ív óta lezajlott 11 év alatt az állam rendes bevételei 160 millió tról 220 millió ftra emelkedtek, s hogy úgy az adók, mint az ille- ékek és jövedékek jövedelme, a lottót kivéve, nagyobb lett. Ezt sak akkor tekinthetnök szerencsés eseménynek, ha a jövedelemi öbblet természetesen, (az adóalap szaporítása, az adóképesség nö- elése, az inproductiv kiadások kevesbbitése stb.) nem pedig mes- erségesen, t. i. az adók felcsigázása s sok új, az anyagi elöhala- ast igen bénító adónemek behozatala által éretett volna el. De em vehető szerencsésnek azért sem, mert a bevételekkel szemben, kiadások ugyanazon idő alatt sokkal nagyobb százalékokban, riási mérvben növekedtek. Az sem változtat a költségvetés szomorú eredményein, ha a linister a pósta- és távirda-Ugyet a földmivelés-, ipar- és keresk.- íinisterium resortjából czélszerübben a közmunka- és közlekedési, z államjószágokat a pénzügyministeriumból a földmivelési minisírhez osztja be. Az ekképen és némely a pénzügyministerium ke- elése alatt álló igazgatóságoknak más felosztása által elérendő 0 ezer ftnyi megtakarítás, bár magában véve dicséretre méltó irekvés, csekélység ott, hol 25 millió ftnyi hiányról van a szó. És e nagy hiány a p énzügyi év végével valószínűleg még nagyobb lesz. Az előirányzott 25 milliót csak akkor nem múlna felül, ha az előre megállapított bevételek tényleg be is fognának folyni. Azonban a zárszámadások rendszerint az ellenkezőt bizonyítják, és mig a kiadások igen gyakran, mondhatnék mindig, az előirányzatoknál nagyobbakká lesznek, ezzel ellentétben a bevételek igen gyakran megcsökkennek. — Hogy pedig a hiány a jövő év ben is az előirányzottnál magasabbra fog rúgni, fájdalom, igen valószínűnek fogjuk találni, kivált ha a bevételeket közelebbről és behatóbban vizsgálat alá veszszük ; mivel fedezetnek több oly tétel van feltüntetve, m e 1 y e k vagy igen bizonytalanok, vagy egyáltalán nem tekinthetők jövedelemnek. Avagy jövedelemnek tekintsük-e az államra nézve azon bevételeket, melyek az állami vagyon eladásából elöállanak? Igaz, hogy egyik évben jövedelmet, de azután örökre veszeteséget képeznek azok. — Pedig a pénzügyminister úr e czélra óhajtja az állami jószágokat értékesíteni, s 4 osztályba sorozza azokat u. m. 1) államerdök, 2) italmérési jog, 3) a telepitvényesek által fizetendő váltság, 4) az állam mezőgazdasági birtokai. Az államerdöket közgazdasági szempontból eladni nem ajánlja, valamint azon jószág-testeket sem, melyeket az erdők kezelésétől elválasztani nem lehet. De el ér t é kés i t e n dö n e k véli az i ta I m é r és i j o got, mely 10y2 millió ftrtot képvisel, és melyet, a minister szerint, „szívesen megvesznek a községek.“ Helyesen jegyzi erre meg az „E—8“ :„A tapasztalat azt mutatj a, hogy biz’ az mások kezébe kerül, kik aztán rettenetesen gazdálkodnak a n éppel.“ A gazda sági birtokokból 5 millió ft. értéküt szándékozik ezen év alatt eladni, a bevételek ezen tétele alatt annyi lévén előirányozva. Kérdés vájjon képes lesz-e annyi birtokot egy év alatt értékesíteni? Kétkedünk benne; mert az 1879-iki előirányzatban kitett 2 millió ft értékű állam-jószágokon sem tudott még túladni. Az ingatlanok nak most alig van értéke, potom áron pedig az államnak azokon túladni nem szabad. Van ezeken kívül a pénzügyministeri exposénak még több nagyon is kifogásolható bevételi tétele, melyek egyenesen az adósság-csin ál ás jellegével s igy az államkölcsön természetével bírnak, s kamataikkal egyetemben jövőre államháztartásunk terheit ugyancsak szaporítani fogják. Ilyen pl. azon 5.607,540. ft, mely összeg a földteherraentesitési kötvények törlesztésére kibocsátandó papir-járadék-kötvények eladásából fog beszereztetni, ilyen azon 2 millió frt is, mely az állambirtokába jött tisza-vi- déki vasúti elsőbbségi kötvények eladásából állanak elő. Szóval, ha ezen és a költségvetésben előforduló többi kétséges bevételeket egybeveszszük, nem mondunk nagyot, ha azt állítjuk, hogy az ez idei deficit 35—40 millió ftra fog emelkedni, melylyel államadóságainknak már is majdnem minden állam- jövedelmet felemésztő roppant számát szaporítanunk fog kelleni. Habár a deficit fedezésére a m inister javaslatokkal lép elő
