Eger - hetilap, 1880
1880-09-16 / 38. szám
300 A phylloxera reudkivüli szaporodását és elterjedését még azon körülmény is elősegíti, hogy télre a növény legmélyebbre nyúló gyökereire vonúl vissza, s így a fagy, ónos eső stb. nem árthat neki úgy, mint más a föld szine fölött tenyésző rovarnak. — A phylloxera akképen okozza a bajt, hogy szipjának rendkívül finom seriéit beszúrja a szölögyökér csövecskéibe, melyekkel az táplálkozik, s így képtelenné teszi a tápláló nedv fölszivására, minek következtében a szölötö csakhamar sorvadozni kezd. A baj már a második, vagy harmadik évben külsőleg is észlelhető. A töke fejlődése satnyább, a levelek a szokottnál kisebbek s már korán, különösen a szélről sárgúlni kezdenek. A megtámadott tökéről aztán körben terjed a baj; mi onnan van, hogy a szomszédos tőkék gyökéréi minden irányban elnyúlván, sok helyütt összeérnek, s így a parányi állat a föld alatt kényelmesen átvándorolhat a szomszéd tökére, s innen megint a másikra s így tovább ; miből aztán az a kerek folt támad. Ha az ily gyanús, sárguló töke gyökereit ,különösen hajszálgyökereit, megvizsgáljuk, rögtön tisztába jöhetünk a fölött, vájjon épek-e, vagy nem ? Az ép gyökerek szine barna, vastagságuk egyenletes, ha pedig meg vannak támadva, felduzzadnak s olyformán néznek ki, mint a pinczében meginduló zöldség hajtásai. Az ilyen gyökereken aztán nem lesz nehéz, nagyitó üveg segélyével, azokat az apró, tojássárga pontokat is felfedezni, melyek a phylloxera jelenlétét kétségtelenné teszik. * * * Végül a tudós értekező az egyes hazai borvidékek becséről szólva, azon meggyőződésének adott kifejezést, hogy a legbecsesebb s a legnagyobb áldozatok árán is fentartandó borvidékek azok, melyek vörös bort termenek; mert tulajdonságainál fogva ez van hivatva arra, hogy a világforgalomban szerepeljen. — Ezután áttért azon kérdésre: mi egriek, a fenyegető veszélylyel szemben, mily eljárást kövessünk? Azon feltevésből indúlván ki, hogy Eger szőlőhegyei phylloxera-mentesek, a baj távoltartására, mint egyetlen biztos módot, ajánlotta: a legszigorúbb elzárkózást kifelé s a forgalomnak teljes beszüntetését nemcsak a szölövesszökkel, hanem mindennel, mi szőlővel érintkezésben állott. E szigorú zár fölött pedig magok e város polgárai gyakorolják a felügyeletet, kik legjobb védői lesznek saját érdekeiknek. Álljanak össze, tanácskozzanak, határozzanak s ne bízzák magokat az Írott rendeletekre, melyeknek végrehajtása, mint ezt a tapasztalásból tudjuk, a legtöbb esetben a csőszre szokott maradni; ebben pedig nincs köszönet. — Minthogy pedig senki sem biztosíthatja Eger városát arról, hogy, a mikor hazánkban már mintegy 30 helyen pusztít a vész, nem fog-e ez előbb vagy utóbb az ö területére is behurczoltatni, tanácsosnak véli, ezen eshetőségre is elökészülni, hogy a vészszel daczolhassunk. E végből ajánlotta a szölömüvelési kísérleteket, melyeknek egyébként is hasznát vehetjük. Ilyenek a kadarka, ezen kitűnő 8 specialis magyar fajnak magról való szaporítása, az ekképen nyert növények természetének megfigyelése, a kadarkának zöld-ojtatása amerikai szölögyökerekre stb. Az értekező nagy figyelemmel s élvezettel hallgatott előadását azzal zárta be, hogy szolgálátát és tanácsát, a közügyekért való önzetlen buzgolkodását jellemző készséggel, továbbra is felajánlotta. Alig szükséges mondanunk, hogy Herman Ottó úr ezen városunk iránt tanúsított nagyra becsülendő figyelmét és készségét, hogy külföldi tapasztalati útjáról visszatérvén, először is bennünket szerencséltetett, hogy a hazánk bortermelő vidékeire nézve annyira fontos ügy mai állásáról nekünk felvilágosítást adjon s bennünket saját érdekünk megóvására buzdítson, a hallgatóság részéről is lelkes éljenekhen nyilvánúló elismerésre talált. HUSPUZEIS. * Török-Szt.-Miklósnak szept. 8-án fényes napja volt. E napon szenteltetett fel s adatott át sz. Vincze leányainak a Pánthy Endre egri apat-kanonok ur ö nsga által 60000 írt. költséggel felépített s pazarul felszerelt leánynevelö intézet, nagy ünnepélyességgel és leírhatatlan lelkesedéssel. Az ünnepélyt megelőzőleg a városi képviselő testület a jelen volt nagylelkű alapitót testületileg üdvözölte és tolmácsolta előtte háláját azon nagyszerű áldozatáért, melyet közvetlenül ugyan a városnak, de közvetve a hazai művelődésnek, napjainkban páratlan bőkezűséggel, hozott. A felavatást maga Pánthy Endre ö nsga teljesítette fényes egyházi segédlettel. Az emlékezetes ünnepélyt, melyen Egerből Zsendovics József kanonok s egyházmegyei tanfelügyelő ur ö nsga és Burik István joglyceumi tanár úr is résztvettek, kedélyes lakoma zárta be, melyen szebnél szebb pohárköszöntökben éltették a város ünnepelt jótevőjét. * A miniszter köszöneté. Pánthy Endre monostori apát, egri egyhásmegyei kanonok ur ö nsga a Török Szent-Miklóson felállított 3 tanteremből és 6 osztályból álló s már f. évi szept. hóban megkezdett tanév folyamán megnyílt leányiskola építésére sajátjából 35,000 frtot, ezen iskolánál az oktatás vezetésével megbízott paulai szent Vinczéröl nevezett irgalmas nővérek díjazására pedig az egri egyházmegyei alapítványi pénztárba 22.000 frtnyi összeget befizetvén, a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter a nemeslelkü tanügybarátnak eme hazafias áldozatkészségéért elismerését és köszönetét fejezte ki. — Hymen. Okolicsányi Lajos földbirtokos f. b. 11-én vezette oltárhoz özv. Altorjay Fanny úrnő szép és szellemes leányát, Altorjay Ilona kisasszonyt. Az esketési szertartást Csekó Gábor kaáli plébános ur, a ház régi barátja, végezte, ki ezt megelőzőleg az ifjú jegyesekhez szép alkalmi beszédet intézett. A nyo- szolyóasszonyi tisztet Altorjay Lászlóné úrnő Nagy-Utról teljesítette; násznagyok Altorjai László és dr. Szolcsányi Hugó voltak; nyoszo- lyó leányokként szerepeltek Marsó Jolánka és Mariska kisasszonyok, vőfélyekként pedig Markovics Lajos és Altorjay Sándor. A templomból a díszes nászközönség az örömanya lakására ment, hol őszinte magyar vendégszeretettel találkozott. A lakoma alatt mondott fel- köszöntőkben dr. Szolcsányi Hugó az ifjú párt, dr. Danilovits Pál az örömanyát, Csekó Gábor a vőlegény édes anyját, Okolicsányiné Róza úrnőt éltette. Ezután kedélyes tánczmulatság következett, melynek csak a beköszöntött hajnal vetett véget. Állandó boldogságot kívánunk e nemes frigyhez! — * Herman Ottó ur f. hó 11-én a délutáni vonaton érkezett városunkba, hol, a pályafönél, Szederkényi Nándor, Vavrik Endre és Kapácsi Dezső urak fogadták s Vavrik úrhoz szállott. Szederkényi ur vendégszerető házánál ismerős körben végzett kedélyes ebéd után, az egri szölösz. és borász, egylet buzgó elnöke s több igazgatós, tag társaságában nyomban megkezdette körútját szőlőhegyeinken oly végből, hogy azon szőlőket, melyekről tudva van, vagy bejelentetett, hogy azokban külföldi szölövesszök vannak elültetve, pontos vizsgálat alá vesse, mit, azóta is fáradhatatlan buzgalommal teljesített, és pedig a legkedvezőbb eredménynyel; mert phylloxerára sehol sem talált. — Hétfőn este, a szinelöadás után, előkelő polgárságunk egy részének körében vacsorázott szeretett vendégünk Herman Ottó. Körülötte láttuk az örök ifjú Németh Albert orsz. gy. képviselőt, továbbá Szederkényi Nándor képviselőnket, Tavasy Antal polgár- mestert, Zalár József megyei főjegyzőt, Öllé László és Kászonyi Antal törvényszéki bírákat, Kapácsy Dezső árvaszéki jegyzőt, Szabó Ignácz fögyrn. tanárt, Vavrik Endrét, Horváth József és Petrovich Bertalan ügyvédeket stb. A vacsora derült hangúlatban folyt le, a jó kedvhez rossz czigányok húzták a hazafias nótákat s vigadás közben, more patrio, csakhamar megeredt a toasztozás. Az első pokárköszöntöt Németh Albert képviselő úr mondotta, meleg szavakkal emlékezvén meg Egerről, ahol ö legotthonosabban találja magát; utána Szederkényi Nándor Herman Ottóra, Zalár József szintén az ünnepelt vendégre, majd Tavasy Antal Szederkényire és Szabó Ignácz humoros köszöntőjével Németh Albertre ürítették poharaikat. Az utóbbi elmés felköszöntöjében sok oly németet kívánt hazánknak, mint Németh. Közben Németh Albert a szomszéd asztalnál vacsoráié feltűnő szépségű indusnöt, Zezzit angolúl éltette a vigadók nevében, s utoljára Hermann Otto az egriek vendég szeretetét melegen köszönte meg, egy pár szóval kitért a zászlósértésre is s végül a polgármestert és egrieket éltette. * A cognacfőzés a Neukomféle gépen, miután e ezég egyik tagja Verseczröl városunkba érkezett, m. kedden vette kezdetét Skopecz János úr pinezéjében. Az eredményről eddig csak annyit mondhatunk, hogy 10 szeszfokú 1878-iki tört bor, melylyel először
