Eger - hetilap, 1880

1880-09-16 / 38. szám

301 tétetett kísérlet, igen tiszta zamatos cognacot adott, melynek ér­téke hectoliterkint 60 frtra tehető. Az ár azonban a cognac óságá­val arányban gyorsan emelkedik. Addig is, míg azon helyzetben leszünk, hogy a helybeli kísérletek eredményét közölhetjük, szol­gáljanak tájékozásul Neukom úr következő feljegyzései: Egy hectoliter 60°/0-ú (tehát jó minőségű) cognac előállítására szükségeltetik : 923 liter 6V2 szeszfokú bor 857 „ 7 „ „ 800 „ 7V2 * 750 „ 8 706 „ 8V2 667 „ 9 632 „ 91/2 n n 600 „ 10 — Eger város központi választmánya által közhírré tétetik, hogy miután az 1874. évi 33-ik t. ez. 48-ik §-a szerint a felszóla­lások felett (észrevételek nem adatván be) az 1881-ik évre kiigazí­tandó névjegyzéket illetőleg a központi választmány határozott, s azok tárgyalását be is fejezte, a hivatkozott törvény 49-ik §-ához képest a központi választmánynak a felszólalásokra vonatkozó ha­tározatai folyó év September 20-tól 30-áig lesznek a városi főjegy­ző hivatalos helyiségében közszemlése kitéve; ennélfogva az ér­dekeltek az elöl felhívott t. ez. 50-ik §-ához képest figyelmeztetnek, miként azok, kiknek felszólalása felett a központi választmány határozott, annak közszemlére történt kitételét követő 10 nap alatt, azok pedig, kiknek a 49-ik §-ban elősorolt határozatok kéz­besítettek, a kézbesítéstől számitandó 10 nap alatt a m. kir. kúriához intézendő felebbezésöket a központi választmány elnökéhez czimezve Írásban benyújthatják. Egerben, 1880. év sept. 1-én tartott központi választmányi ülésből. Jegyzettet Dusárdy József központi vál. jegyző. * A helybeli uj casinó f. hó 15-én tartott választmányi ülésén a helybeli cs. és kir. tisztikarnak egy a casino elnökéhez intézett, Seemann alezredes úr által látamozott levele olvastatott fel, mely­ben az elnökséget arról értesíti, hogy az egyletből kilép. — Az uj casino volt az a hely, hol eddig a tisztikar a polgársággal, mond­hatni, szivességgel érintkezett, s a melyhez úgy az egyik, mint a másik részről kellemes emlékek fűződnek; lehetetlen tehát nem saj­nálnunk a tiszti kar ezen elhatározását, melyet az egri zászló-ügy egyik kellemetlen kifolyásának vagyunk hajlandók tekinteni, mely ügy, fájdalom, Eger város képviselőtestületének sürgetése, s több törvényhatóság, úgy legközelebb a főváros által nyilvánított közo- hajtás daczára, a kormány hanyagsága, vagy tehetetlensége miatt, most is a közös hadügyminisztérium elintézetlen actáinak porában hever. * Az egri rom. kath. iskolaszék működésének három évi időszaka múlt augusztus havában lejárván, mint értesülünk, az ele­mi iskolák igazgató-plébánosa, ki egyszersmind az iskolaszék egy­házi elnöke, a nmélt. magyar püspöki kar által megállapított ren­delet értelmében, megtette az intézkedést, hogy az iskolaszéki választások mennél előbb megejtessenek. — A kát. legényegylet alakulása 20. évfordulóját f. hó 8-án szi- nielöadással és tánczmulatsággal ünnepelte meg. Az egyleti épület tág udvara, melynek hátsó részében az ízlésesen összeállított színpad foglalt helyet, a szorongásig megtelt közönséggel, nagyobbrészt az iparos családok köréből. Az előadott színdarab korán elhunyt szín­műírónk Tóth Ede „A toloncz“ ez. pályanyertes müve volt, mely­nek megrázó drámai erővel irt, majd élénk népies jeleneteit a szor­galmas műkedvelők ügyesen, s mi leginkább dicsérendő, összevágó- Jag játszották le. A női szereplők közül leginkább kiváltak: Erdős Hermin k. a., ki az Angyal Liszka szerepét átérzett melegséggel játszotta és a szebbnél szebb dalokat tiszta, csengő hangon csino­san énekelte, továbbá Rácz Teréz k. a., ki Kontra Fridolinnak há- zsárt08 nejét, Krizsát, nagy tetszés mellett személyesítette. Bőven aratták még a tapsokat a zsidólányok személyesitöi: Dluhopolszky Etelka, Simár Jozefa és Dluhopolszky Románná k. a.-ok is, nem­különben Buday Emilia k. a., ki az Ördög Sára nehéz szerepét fi­gyelemre méltó törekvéssel alakította. A férfi szereplők közül leg­több tetszést arattak: Hübs János a Mrawcsák, Rieger Béla a Kont­ra, Kiinga Gyula a Miklós és Pick József a Lörincz, zsidógavallér szerepében. A tánczmulatság 8 órakor vette kezdeteiét s fokozódó kedvvel reggeli három óráig tartott. — Az ellenőrzési szemle, az Eger városában tartózkodó kö­zös hadseregbeli tartalékosokra vonatkozólag f. hó 24-én és 26-an a generális laktanyában tartatik meg. A megjelenés reggeli 8 órára van kitűzve. * Az egri szőlőszeti és borászati egylet, legközelebb megnyi­tandó irodájában, a borvételek közvetítése czéljából, megbatá­rozott díjak mellett alkalmazandó két, a borüzletben jártas ügy­nököt keres. Ennélfogva felhívja azokat, kik e minőségben al­kalmaztatni kívánnak, hogy, e hirdetés közzétételétől számítva, 8 nap alatt az egyleti elnökségnél jelentkezzenek, hol a föltételekről bővebb értesülést fognak nyerni. Az egri szölösz. és borász, egy­let igazgatóságának megbízásából: dr. Fekete Ferencz egyl. titkár.-f- Színház. Habár Bokor József úr egy gyönge orthographiával, de annál erősebb hangon irt levébeu ránk parancsolt, hogy az ö társulatának se iját, se fiját kritizálni ne merjük, s azzal fenyege- tödzik, hogy szerény mivoltunkat a színpadon a paródia martyrjává fogja tenni, mi e fenyegetés, valamint általában Bokor ur pöffesz- kedése fölött, miután nekünk nehány derült perczet okozott, napi rendre térünk, s hirlapirói tisztünkhöz képest tovobbá is folytatjuk rövid kritikánkat a lefolyt színházi előadásokról. Pén­teken a Terpsichore-ballettársulat tartotta bucsúelöadását, mely egyszersmind a prima ballerina: signora Biancbinak jutalomjátéka volt. Az ez alkalammal előadott két ballettben, különösen „Az álarczosbálban“, a társulat minden tagja, főleg signora Bianchi és signor Tignani, újra bemutatták elismert Ugyességöket; a legnehe­zebb tánczalakzatokat könnyedén s összevágóan oldották meg, s művészileg lejtették az „Alarczosbál“ nehéz ensemble-jait. Megelő­zőleg ez estén Szigetinek „A becsületszó“ ez. két felvonásos jeles vígjátéka került színre, ez úttal egybevágó, kifogástalan játékkal. Különösen kimagaslottak a szereplők közül Perenczy a Bérezi és Papp Laura k. a. a Róza szerepében. Papp Laura k. a. szép tehetségét ez alkalommal kiváló sikerrel érvényesítette; a szeretet­reméltó Róza szerepét annyi gonddal, élénkséggel és természetes naivsággal alakította, hogy nemcsak a közönséget bájolta el, ha­nem szereplötársait is kedvre bu/.ditotta. A gyér közönség nem is fukarkodott a tapssal s a kitünően sikerült játék elismeréséül a 2. felv. végén az összes szereplőket kihívta. Közben ifj. Bokorné és Bokor egy duettel, „Az oroszlán ébredése“ ez. operettből, szintén tapsokra ragadták a közönséget. — Vasárnap jótékony ezélú előadás volt, építendő színházunk alaptőkéjének gyarapítására. Ezen ismét csak gyéren látogatott előadást „0 nem féltékeny“ ez. rövid s minden izében tréfás vígjáték vezette be. Az előadás sike­rének oroszlánrésze ezúttal is Papp Laura k. a. dlette, kinek méltó versenytársa lett volna Ferenczy, ha álpáthoszával a természetesség rovására vissza nem él. Bokor igen kedélyes bácsi volt. A műsor hátralevő részét énekdarabok s egy stíleden tréfa, „Butaffy ur kéj­utazása“ töltötte be. Az ének-egyveleg kiválóbb pontjait Bokornak és a népszínház fiatal tagjának Veres Sándornak nagy tetszés mellett előadott dalai képezték; az utóbbi a „Cornevilli harangok“ még mindig divatos, mert kedves keringöjét és pár népdalt éne­kelt. Nagy terjedelmű, tiszta, csengő hangjának megbecsülhetetlen hasznára vált a Budapesten nyert iskoláztatás. Gyönyörű énekét a közönség vi h aro s tapssal tüntette ki. Bokor a ,,Bűvös vadász“ egy hatásos áriáját énekelte, mint már nála megszoktuk, most is bravourral és érzéssel. Mindkét est határozottan szerencsés volt s nagyobb közönségre lett volna érdemes. Hétfőn oly tarka-barka műsorral lepte Bokor nr a közönséget, hogy nemcsak a műsorról lehetne legalább egy füzetre terjedő bírálatot öszszeirni, hanem a vendégszereplök nemzetiségéről és hetedhétországra szóló epithetonjairól is. Mint rendesen, úgy most is egy vígjátékkal nyi­tották meg az előadást, a „Már alszik“ ez. eleven, s eltekintve si- kamlósabb helyeitől, kedves kis franczia vígjátékkal. A szereplők: Ferenezy, Papp Laura, sőt még Dobocsányi is teljes erejűkből arra törekedtek, hogy a csattanós végű vígjátékot élvezhetővé tegyék. Ha Bokor, Almay Mariska és Veres élénk tetszésnyilvánításokkal kisért éneikről szólnánk, csak ismétlésekbe bocsátkoznánk, s azért csak a „soha nem látott, világhírű csodákról“ emlékszünk meg rö­viden. Nincs szándékunkban a „kitűnő művészek“ mutatványait méltatni; mert sem az akrobaták, sem gymnasták, sem pedig a jon- gleurök ludományából nem szereztünk elméleti ismereteket, csak azért veszszük toliunk hegyére e feleziezomázott világ-bálványokat, mert Thalia papjaival karöltve jelennek meg a világot jelentő desz­kákon, melyeket a régi jó időkben valamelyik ábrándos versifica- tor és pár jólelkü hazafi a magyar nemzetiség és művészet szent oltárának neveztek. No, ti örök emlékű halottak, csinál a ti szent oltárotokból Bokor ur még állatsereglet számára ketreczet is! Nem akarjuk mi elitélni azokat a csodamüvészeket; hanem tiltakozunk az ellen, mintha már csak az ilyféle productiókkal lehetne az egri közönséget a színházba édesgetni, és azt tanácsoljuk Bokor urnák, hogy hagyja meg „rendki vüli európai hirü“ vendégeit a sörcsarnokok pipaflistös athmospbaerájában s ne hurczolja fel őket arra a hely­re, honnan a megelőző pillanatokban a költészet ihletett szavait hangoztatták. Bizony-bizony, még megérjük, hogy összetett kézzel rimánkodjuk vissza a szinikerületeket! Felelős szerkesztő: ZDr. ZETelsete HTerenciz;.

Next

/
Thumbnails
Contents