Eger - hetilap, 1880

1880-01-01 / 1. szám

4 gyarország“ szerint pedig Tisza miniszterelnök önmagát is combi- natióba vonta 8 pénzügyminisztersége csak napok kérdése. Hogy mi történik ez esetben a belügymiuiszteriommal, mely szintén Tisza úr kezében van, arról még nem határoztak. De akár ki lesz a pénzügyminiszter, annyi már bizonyos, hogy kölcsön-törvényjavas- lattal fog az országgyűlésen beköszöntem, miután az ország szá­mos helyén beállott Ínség miatt az adóvégrehajtásokat be kellett szüntetni s a pénztári bevételek e miatt fölötte megcsökkentek. A kölcsön-törvényjavaslat 50 millióról fog szólani. — Szomorú köz­gazdászat! viszonyaink s a mindinkább nagyobb s nagyobb mér­veket öltö ínség mellett, bizonyára, a kisbirtokosok földhi­telintézetének botrányos Ugye az, mely a közvéleményt most kiválólag foglalkoztatja. A megindított vizsgálat oly részlete­ket boz napvilágra, melyek a legsötétebb színben tüntetik fel társa­dalmunk romlottságát — kezdve a nagyokon le a köznapi embe­rekig. Ez ügy elég fontos arra, hogy róla legközelebbi számunkban külön czikkben szóljunk. Az osztrák-magyar-német legtjö,bb kedvezményt biztosi tó kereskedelmi szerződés megkötése közvetlen kilátásbau áll. Mégis! mondhatjuk rá. Mint Scutariból jelentik, az albánok lázongásai kizáró­lag a török csapatok ellen irányulnak. Muktár basának igen néhéz helyzete van; attól tart, hogy katonái, kik már évek óta nem kaptak zsoldot, az albánokhoz fognak csatlakozni. Konstantinápolyban új válság tört ki, melynek oko­zója egy Achrned Tevfik nevű ulema, ki a Korán határozott tilalma ellenére a keresztyén (értsd protenstans) bibliát török nyelvre bátorkodott fordítani, a miért aztán a kegyes ulemát collegái ha­lálra ítélték. Ez alkalmat szolgáltatott az angol követnek, ki a konstantinápolyi dolgok mostani menetével különben sincs megelé­gedve, hogy a dologba avatkozzék s igen erélyes módon a halálra Ítélt Achmed szabadon bocsájtalását követelje. Az angol követ fel­lépése úgy a fényes portán, mint a népben nagy izgatottságot oko­zott. Nagytömegek gyűltek a nagykövetségi palota elé, de a ren­dőrség meggátolta a zavargásokat; az ulemák és hodzsák pedig a szultán elnöklete alatt tanácskozást tartottak s 3 órai vita után határozotképeu kijelentették, hogy a vádlott életét eljátszotta ugyan, de a mohamedánok feje megkegyelmezhet neki. S igy is fog tör­ténni; mert újabb hir szerint Achmed Tevfik kegyelmet kap, de Kis-Ázsiába száműzetik. Sokan úgy vélekednek, hogy a dologban nemis az elfogott s elitéit ulema ügye szerepel, hanem sokkal fon­tosabb politikai érdekek késztették az angol követet a fellépésre. Egy másik hir szerint a szultán Midhatot, a török reformert, An­golország barátját s a muszkák esküdt ellenségét, a damaskusi kormányzóságtól felmenti s Konstantinápolyba hivjn Az uj franczia kormány végre megalakult. A cabinet elnöke Freycinet, ki egyszersmind átvette Waddingtontól a külügyi tárczát is. A közmunkaügy Varroy senator, a pénzügy Magnin, a hadügy Farre tábornok, az igazságügy Carot ur kezébe jut. A Waddington-cabinetböl Lepére, Ferry, Jauréguiberry, Tirard és Cocbéry megtarták előbbi tárczáikat. Az uj kormányban minden köztársasági pártárnyalat képviselve van, éspedig a balközép két, a baloldal négy, az union republicaine részéröl három miniszter szerepel. Ez utóbbiak közt van Freycinet ur is. Waddington azért vált. meg a cabinettöl, mivel követelték tőle, hogy többféle válto­zásokat eszközöljön minisztériumában. Léon Say nem akart marad­ni Waddington nélkül. Grévy azért határozott oly hirtelen, hogy mennélelöbb véget vessen a perczröl-perczre növekvő izgatottság­nak. Párisban örömmel fogadták az uj kormány kineveztetésé- röl szóló hirt. Az Oroszországban életbe léptetni szándékolt alkotmá­nyos reformokról szóló hírekkel szemben a „Standard“ angol lap megbízható oldalról a felöl értesül, hogy a czár semmi szin alatt nem hajlandó a forradalmároknak engedményeket tenni s el van határozva a harcz legerélyesebb folytatására. A haditörvényszékeket naponkint uj utasításokkal látják el birodalomszerte és a czár el­rendelte, hogy minden népesebb városban állandó bitófákat állítsa­nak fel, nehogy a büntető eljárás s a halálitéletek végrehajtása bár­mi csekély haladékot is szenvedjen. Pétervárihirek szerint kétségtelen, hogy Novikov ne­veztetik ki kanczellárnak s e szerint Gorcsakoff a czim megtartá­sával vissza lépne ugyan; de tanácsa ezentúl is irányadó fog ma­radni. Novikov kanczellárságától nem sokat várnak. Gyökeres rend­szerváltozásról szó sincs. Az afghán háborúban, mely, az angol hadsereg veszé­lyes helyzete miatt, nagy aggodalmat keltett Londonban, kedvező fordulat állott be. Roberts tábornok decz. 23-án, tehát még Gough tábornok csapatainak megérkezése előtt, megverte az ellenséget, mi­re ez szétoszlott. Az afghánok decz. 23 án reggel 6 órakor három oldalról támadtak. Mihelyt Roberts tábornok az ellenség szándékai­val tisztába jött, rögtön támadólag lépett fel, lovasságát és tüzér­ségét szárnyvédelemre rendelvén ki. Az ellenség csakhamar visszave­retett s üldözőbe vétetett. Az afghánok Kabulba s onnan hazájokba menekültek. Az angolok teljes sikert arattak. Az ellenség vezérei megszöktek. Az angolok közül öten (?) elestek és 33-an megsebe­sültek, mig az afghánok vesztesége igen jelentékenynek mondható. Roberts tábornok decz. 24. vagy 25-én megszállotta újra Kabult. T Jl. IS C Z A karácson és vizkereszt Olaszországban. Az egyik czél, melyet az egyház az ünnepek által elérni tö­rekszik : a nép erkölcseinek megneuiesítése, a mennyiben egyrészt a lélek kibontakozik a földi élet nyomasztó gondjaiból, és másrészt megkönnyebbülve emelkedik fel végczéljához. Kiválólag áll ez a karácson ünnepkörére. Alig van ugyanis öröm­nap, melyen a család inkább félretenné nehéz gondjait mint épen ekkor, ezért nevezi Petőfi is a karácsont a család ünnepének, sőt több, alig van időpont, midőn a nép vallásos érzelme melegeb­ben és általánosabban nyilatkoznék mint épen ekkor, úgy, hogy ez ünnepen könnyen tanulmányozhatod a népek jellemét, hit- és erkölcsi életét. így például házias ez ünnep megülése a komoly angolnál, kedélyesen vidám a németnél, pezsgőn vidor a francziánál, lélek­hezszóló és barátságos a magyarnál. Egyáltalán minden nemzetnél benső és naiv; nem hiába hirdeté e napon az angyal hogy kará­cson öröme minden népé leszen. Legélénkebb azonban ez örömnap az olasznál, és ezt a jelen­séget nemcsak annak kell tulajdonítanod, hogy e nemzet gyúlékony, kitörő; nem csak annak, hogy az Appeninek kertjében a tél nem fagyasztja el a közélet vidorságát, hanem főleg anuak, hogy e népnek hitélete, — beszéljen bárki bármit — sokkal elevenebb mint más nemzeté. Egykor Nápolyból karácsonkor kint a szabadban nyíló rózsá­kat küldöttem haza; most itthon jégvirágos ablakaim mellett emlé­kezem és irok önöknek az olasz karácsom ünnepek örömeiről. Az olasznál nincs ugyan meg a karácsonfa, nincs az ajándé­kok oly bősége mint nálunk, nem lévén neki természete a pazar bőkezűség; hanem annál inkább nyilatkozik ez alkalommal művészi geniusa; ábrák, képek, szobrok, zene, ének, sonetto szám nélkül teremnek ez alkalommal a kereskedők kirakataiban, az irodalom­ban 8 a műtermekben. Alig találnál családot, hol a gyermekeknek kis Betlehemük ne volna; sőt magukban a templomokban is felta­lálhatod azt; ott látod az oltáron a kisded Jézus szobrát; ott lep­nek meg — kivált a ferenczi szerzeteseknél — a nagyszerű Betle­hemek életnagyságu alakjaikkal, hol az olasz szellem egész lelemé­nyessége tündökiik. így például Rómában az Ara Coeli templomá­ban valóban egész művészettel van kivivé a Betlehem; fent a megnyílt égnek angyali karával; lent a szent családnak szobrai; a távlatban pedig Betlehem pálmás vidéke és városa látható. Annál inkább megilletödöl pedig e képlet szemléletén, ha arra emlékszel, hogy épen itt az Ara Coeli helyén állíttatott Augustus császár a tiburi jósnö szavára oltárt a megszületett megváltó Istennek e föl- irással: „Ara primogeniti Dei.“ Annál jobban meghat e tableau szemlélete, ha hallod a kisde­deket e Betlehem előtt gögicsélö ajakkal szavalni a kisded Jézus köszöntőjét. Oly csókolni való volt egy-egy villogó szemű kis szó­nok, amint ott pattogtatta az olasz szót; néha ugyan megesett az is, hogy egy-egy szendébb lányka elpirult a reá irányzott tekinte­tektől, és hirtelen torkán akadt a szó ; azzal szemére fogta kis ka­csóit; hiába volt minden biztatás — a jó kedv siralomra fordult. De akár mint esett meg az első föllépés sikere, annyi bizonyos, hogy ezek a kedves kis aranyszáju szent Jánoskák naiv missiója nem egyet megrendít azon öregek közül, kik hitüket elvesztették. — Ne csodáljátok az Ara Coeli templomának e gyermekded jele­neteit : hiszen szent Ferencz temploma az, kinek buzgalma szintén ily naiv volt a kisded Jézushoz. Assisi alázatos szerzetesének nagy szellemét láthatod itt; de láthatod, látnod kell az olasz művészet, irodalom és közszellemben is. A kereszténység nagysága az alá­zat kicsiny alakjában szokott megjelenni, mint ahogy a világmeg­váltója, az Istenember, nem szégyenlett mint siró gyermek meg­jelenni. A karácson ünnepe azonban — par excelence — legélénkebb

Next

/
Thumbnails
Contents