Eger - hetilap, 1880
1880-08-05 / 32. szám
250 gott józan politikájára vezet: — feleljen rá kormányunk és parlamentünk. Tőlünk függ egyesegyedül: hogy fogják-e tudni biztosítani hazánk számára e józan politikát, respective e nemzet hitelét, létét, — avagy, mitől Isten óvjon, igazolni engedik első czikkünk vezér sorát: „Soha ennél szerencsétlenebb nemzetet, mint ez a — magyar nemzet“ ! Z>r. Fenyve»xy Ferencz. Eger város 1880. évi aug. 1-én tartott képviselői ülésében következő ügyek tárgyaltattak. A folyó év julius 4-ki ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után olvastatott Hevesmegye közigazgatási bizottságának folyó évi 171/XIX. számú határozata Seres Gusztáv és Zsiga Sándor volt községi tanítók özvegyeik nyugdíjaztatásukra vonatkozólag. — Miután az 1875. évi 32. t. ez. végrehajtása tárgyában kiadott 1879. évi 35111.sz.ja. m. k. vallás és közoktatásügyi miniszteri utasítás értelmében, a nyugdíjra jogosult tanítók özvegyei férjük legutolsó tize tésének, mindenko r egy harmadát nyerik évi nyugdíjul: Seres Gusztáv fizetése pedig a kérvényhez csatolt dijlevél szerint 350 frt és 6 köböl kétszer búza volt, miből az özvegyet a beigazolt 15 évi szolgálat után ennek ‘/ä-da, vagyis 169 frt 662/3 kr. és 2 köböl kétszer búza; — Zsiga Sándor özvegyét pedig a m. kir. vallás és közoktatási minisztérium 34116/79. számú rendelete szerint az országos nyugdíj tanítói alapból részére utalványozott 84 frt évi segélydíjon felül még 82 frt 602/3 kr. és 2 köböl kétszeres búza illeti meg: utasittatik a városi tanács, hogy Seres Gusztávné és Zsiga Sándornénak járó fenti illetőségeiket a felhívott utasítás 11. pontja értelmében a községi közköltségvetésbe vegye fel, és Seres Gusz- távnénak 1880. junius 1-től, Zsiga Sándornénak pedig 1880. mart. 16-tól az elmúlt hónapokra egyszerre, a következőkre pedig évne- gyedes részletekben tegye folyóvá. — A megye bizottságának azon határozata, mely szerint az 1880-ik évi közmunka erőből 600 kézi napszámot átenged; azzal adatik ki a m. r. kapitánynak, hogy azt a „Vécsey“ völgyi út javítására használja fel , s leszolgáltatására szigorúan”Telügyeljen. — Az egri színház egyesülete s részvénytársulat kérelme, telek ajándékozás, vagy megfelelő segélyezés iránt, Tavasy Antal polgármester elnöklete alatt: Babies István, Kubik Endre, Szederkényi Nándor és Zalár József tagokból álló bizottságnak azzal adatik ki, miként arra nézve, vájjon hol lehetne e czélra alkalmas telket kijelölni, mielőbb véleményt adjon. — A szépészeti bizottság jelentése a „czigápyyiarton“ leégett házakra vonatkozólag, mely szerint a) ezen partra felvezető, mindkét oldal-út, kocsi közlekedésre kiszélesítendő, b) a part déli oldalán lévő szeglet ház kiszögellő deszka kerítése elbányandó, c) a leégett 361. 362. és az elhagyott 363. számú házak beltelkei a város által meg- vá8árlandók, a tulajdonosok pedig, egy a város által kijelölendő helyre letelepitendök, elfogadtatott, s végrehajtás végett a városi tanácsnak kiadatott; míg ellenben a vélemény azon része, hogy a város belterületének felmérése és lejtmérezése elrendeltessék, ez idö- szerint, a város szorúlt pénzügyi helyzete miatt, elfogadható nem volt. — A községi iskolaszék jelentése az 187 9/80 iskola* év Il-ik felében lefolyt vizsgák eredményéről, tudomásúl vétetett. — A bér- és társas-kocsikra vonatkozó szabályrendelet elfogadtatott, s jóváhagyás végett a megye bizottságához felterjesztetni rendeltetett. — A dolog- és menházi jóváhagyott alapszabály kihirdettetett, s használat és alkalmazkodás végett a rendőrfőkapitánynak kiadatott. — Özvegy Borbás Mátyásné, Nagy Imre és Majoros István tüzkáro- súltak részére város szerte leendő könyör-adomány gyűjtés rendeltetett. Eger város képviselő testületének újabb felirata a zászló-sértés ügyében. Nagyméltóságú m. kir. miniszter Elnök úr! Folyó év julius hó 4-én tartott üléséből 3429 sz. a. intézte méltóságodhoz a városunkban elkövetett zászlósértés ügyében alázatos felterjesztését tisztelettel alólirott képviselő-testület. Felterjesztésünk tárgyilagos. Őszintén nyilatkozik abból a valódi indok. Távol volt tőlünk akár a politikai hatásvadászat keresése, vagy annak kicsinyes felhasználása. Távol volt osztály vagy re ndeíleni tüntetési szándék, vagy tény; ilyesmi kérdéses felterjesztésünkben egyáltalában nem nyilatkozik, s az ellenkezőnek ráfo- gása sokkal kirívóbb, hogy sem az ellen tiltakozni csak szükséges is volna. A mit tettünk az nem egyéb, mint hazánk állami fenségét érintő és sértő ügyben a legfőbb és legszentebb hazafiúi köte- I lesség érzés odázhatlan parancsszavának kifejezése. Nem mesterkélt vagy számított feltevéseken alapszik tehát felterjesztésünk. Alúlirott képviselő-testület és városi közönség egyhangú súlyos sérelmi érzetének volt törvényszerű kifejezője akkoron, midőn az idő kellő sorozatával már megérlelődvén, törvényes tolmácsolását tovább is odázni sem czélszerü, sem helyes nem volt. Mert meg kell jegyeznünk, hogy nemzeti zászlónk panaszlott sértése nem a pillauat hevének vagy esetlegességek véletlen össze játszásának eredménye. Ez egy combinált, tervszerű eljárás folyománya; 1879. okt. 4-én történt első Ízben a jelenet zászlónk sértő kifejezések közötti leparancsolása, mint az elő adva van, oly ünnepély alkalmával melyre polgári társaság is hivatalos volt, 8 a jelenet merészsége inkább megdöbbenté a közönséget, hogy sem annak hitelt adni lett volna hajlandó. Ezért hallgatott a közönség, újabb jelenségekre várt. De ki előtt lehetne kétség többé, hogy ez igen is jól meggondolt tény, midőn reá hónapokra, a júniusi fegyvergyakorlatoknál, az octob. 4-én combinált zászlósértö eljárás újabb kifejezést nyert; midőn a régi gyakorlat ellenére a magyar zászló újabban letilta- tik ugyanazon parancsnokié úr által, letiltatik ismét az osztrák és bajor zászlók mellől, itt hazánkban, és hazafias önfeláldozás vérével annyiszor áztatott földjén Egernek. A megdöbbenést itt már a méltó harag s megbotránkozás érzete követte, s Eger polgárai elégszer bebizonyították már, hogy hazafias ügyekért lelkesülni 8 tenni tudnak, hogy sem újabb ily- szerü bizonyítékokra tért engedni ezúttal czélszerü lett volna, annál is inkább, mert a törvényes tér elhagyásával, és szenvedélyekre utalt ügy ártatlanokat érinthetett volna, a mi sem nem méltányos, sem nem igazságos. De az sem czélszerü és helyes azután, hogy a közönség sérelmi panasza melyet törvényes útra terelt, esetleg mesterséges elodázásban eléghessék ki, s a törvényes tér választása, sérelme kielégítésére, inkább compromittálónak tűnjék fel. Közönségünk e tér választása után, a mint maga lemondott az egyéni vagy más úloni eljárásról, úgy azzal nem azonosítja magát, ha más helyről, merül is fel az. Alólirott képviselő-testület senkit nem kért fel, sem meg nem bízott panaszos ügye elintézésével; egyenesen törvényes kormányához fordúlt, ettől várta, s várja ennek elintézését, s igy egyesek egyéni eljárását vagy véleményét, a mint nem kereste, úgy illetéktelennek jelenti ki ezen egyéni véleménynek az igazság rovására szándékolt s tervezett érvényesítési törekvését. Midőn tehát ezt el nem fogadjuk, eddigi felterjesztésünket, igazságunk érzetében s tudatában nem csak fentartjuk, hanem tiltakozunk az ellen is, hogy téoyeinket bárki, akár rossz akarat kifolyásának, akár tervezett ferdítésnek nyilváníthassa, úgy azt bármely irányban mesterséges politikai eszközzé devalválja. Midőn ezeket mély tisztelettel előre bocsátani van szerencsénk, újabban ismételjük méltóságod előtt kérelmünket, hogy hivatkozott felterjesztésünket sürgős elintézés alá venni méltóztassék. Ösztönöz erre különösen az időközben felmerült jelenség, mely minden oldalról kínoz, s inkább izgató természetű közönségünkre, mely bizalmát a törvényes eljárás kimenetelébe helyezte, s ezen bizalmában már is megrendittetnek érzi magát. Nem titkolhatjuk el, sőt kötelességünk feltárni, hogy közönségünk izgatottabb, s törvényes bonyolításában compromittáltnak tartja magát azon tény folytán, hogy a megnevezett s a zászló sértés ügyében felelős parancsnokló alezredes Seeman Alajos úr, hosszabb idei távoliét után újabban functióiba belépve s azt elfoglalva városunkban, mint parancsnokló főtiszt, éles tölténynyel fegyverzett katonai fedezetet, illetőleg készenlétet tart fel, ezzel mintegy kivételes állapotot idézett elő, mely polgárságunk körében kiváló izgalmat s nyugtalanságot okozott. Közönségünk ügye elintézése helyett ezt látván, méltán sértő kihívásnak tekinti, melyet ügye jogos érzetében, nem érdemelt meg, s ez fokozza izgatottságát, melylyel, szemben aztán, ily körülmények között, törvényes felelősséget alig vállalhatunk. Valamint városunk közönsége alúlirott képviselő testület eljárásába helyezte sérelme tárgyában bizalmát, úgy tisztelettel alólirott képviselő-testület, mint a közönség tolmácsa és szószólója, nmltságod kezébe helyezé azt, s várja közönségünk az igazságszolgáltatást, melyet sürgősen várni, s reményleni az ügy komolysága s annak igazság tudata és érzése feljogosítja,