Eger - hetilap, 1880
1880-08-05 / 32. szám
251 Közönségünk felhangzó panasza s mélyen érzett sérelme csak súlyosbodik e helyzet által. Kötelességünk ezt nmltságod előtt ismételten feltárni, s kérni, hogy f. é. julius hó 4-én tartott ülésünkből kelt felterjesztésünk nyomán igazságot és elégtételt nyújtani sürgősen méltóztassék. Egerben, 1880. év auguszt. 1-én tartott képviselő-testületi ülésünkből. Politikai heti szemle. Két esemény tartja jelenleg izgalomban a kedélyeket: Anglia afghanistani veresége és a keleti bonyodalom. Angliában Gladstone részére nem akarnak a babérok megteremni. Az ir haszonbérleti bilt bár keresztül vitte, de magának vele egyúttal sok ellenséget szerzett. Az irlandi home ruler-ek nincsenek vele megelégedve, másrészt a whig ösnemesek is a tulajdonjogba való szentségtelen beavatkozásnak tekintik azt, s a kor- mánypártbóli kilépéssel fenyegetőznek. — Három minisztere otthagyta Gladstone-t, a választásoknál is csapás éri csapás után. A belügyi miniszter megbukott, a skót korona ügyész szintén elvesztette eddigi kerületét, Dodson miniszter pedig megfosztatott a képviselőségtől, mert ellene választási vesztegetések constatáltattak. Még rosszabb hirek érkeznek Afghanistanból. Eyub khán, ki Abdu- rahmant emirnek elismerni megtagadta, Kandahar közelében 12,000 ember és 36 ágyúból álló haderejével s állítólag orosz segítséggel megtámadta Burrows tábornok 3000 főnyi csapatát és azt majdnem teljesen megsemmisítette, több mint 2000 emberre teszik veszteségét. Azon hir, hogy Burrows tábornok is elesett volna újabban meg- czáfoltatott. A sereg romjai a czitadellába menekültek, mely bár élelmi készletekkel hosszabb időre van ellátva, de állítólag vízszegény, mi könnyen végzetessé válhatik a. bekerített angolokra. — Felszabadítására Pbayre tábornok küldetett, de mivel csak kevés haderő felett rendelkezik, a segéd csapatokat kell bevárnia, más hirek szerint, Eyub khán ellen már is szerencsésen harczolt, és Eyubot minden ponton visszaverte, de e hir megerősítésre szőrül. — Gladstone a táviratok szerint meghűlés folytán lázbeteg. Keleten az ügyek mindinkább bonyolódnak. A porta erélyes hangon irt körjegyzékben értesítette a hatalmakat, hogy a berlini propozitiókat a görögök részére való terület átengedést illetőleg el nem fogadhatja, mert legfontosabb stratégiai pontjaitól elesnék, minők Meczov, Jauina, Larissa. Gladstone újabb időben engedékenyebb a porta iránt, — a tervezett flotta demonstratio is egyelőre elodáztatik, lehet, hogy egészen elmarad. Montenegró és az albánok között a verekedések napirenden vannak jul. hó 28-án is a montenegróiak becsületes vereséget kaptak. Szerbia hadgyakorlatok hangzatos czégére alatt mozgósít. Görögország már csata készenáll, Bulgária fegyverkezik, szóval kelet egy puskaporral telt hordóhoz hasonlít, melynek csak kis szikra kell, hogy fellobanjon, és a nagy garral hirdetett európai békét, daczára a diplomáczia biztosításának, romjai alá temesse. T A 13 C 2 A víziszonyról. Előadta Tiszafüreden, a casino termében Men ez er Ignácz orvostndor. Bocsánatot kérek, hogy ezen előadásra vállalkoztam, 1-ször mert tárgya nem vonzó; 2-szor mert gyakorlatlan vagyok az előadásban. Az elsőre nézve türelmet, a másikra nézve pedig elnézést kérek. Viszont Ígérem részemről, hogy nem leszek hosszadalmas, tehát türelmöket és elnézésüket csak rövid időre fogom igénybe venni. A tárgyat azért választottam, mert hire jár, hogy sok kutya megveszett, tehát időszerűnek találtam. A társadalom nagy érdeklődéssel viseltetik az orvosok és az orvosi tudomány iránt. Ez igen természetes. Van sokféle tudomány pl. jogtudomány, szára- s mértani tudomány sat., de nem minden embernek van pere, hogy ügyvédet, és nem minden embernek van terjedelmes birtoka vagy gyártelepe, hogy mérnököt vehessen igénybe, de minden ember egyszer másszor rá szorul az orvosra; még az olyan ember is, mint E. J., ki az ablakom előtt akárhányszor eldanolta, hogy nem kell doctor, patika, jobb a pálinkás paprika; még R. is, mondom, rá szorult az orvosra — mikor gégéjét elmetszette. Hála fejében azóta is bosszantott paprikás nótájával. Úgy kell nekem, mondhatnám, miért vártám össze gégéjét. Vannak kétkedők, kik azt mondják, hogy nem az orvos gyo■ gyit, hanem az Isten vagy a természeti erő. Már most azt kérdem I a gazdaközönségtöl, van-e egyis köztük, ki azt mondaná, az Isten I érleli meg a búzát, tehát sem nem szántok, sem nem vetek, majd lesz nekem vadbuzám? van-e olyan, kérdem, és ha akad egy, váljon megtelik-e annak a hombárja? Bizonyára nem. Az Isten segítsége nélkül mi sem történik; de magunknak is hozzá kell járulni, a példabeszéd szerint: Segíts magadon és az Isten is megsegít. A kétkedőt egyébiránt könnyű meggyógyítani. A diák példabeszéd azt tartja: A ki nem tud imádkozni menjen a tengerre. Ott, hol nem lát egyebet mint eget és vizet, mikor a hajót lábai alatt inogni érzi, 8 e törékeny faalkotmányt elnyeléssel fenyegeti a vihar, valóban meg fog tanulni imádkozni. Ha tehát valaki nem tud imádkozi, menjen a tengerre, és ki nem hisz az orvosban, teszem hozzá, legyen csak beteg. . . Tagadhatatlan, hogy a társadalom sokat követel az orvostól. Minden ember tudja, hogy sokszor a legjobb törekvéseinek nincs meg a kívánt sikere. Az ügyvéd sem nyeri meg mindig a pert; a mérnöknek nem sikerül mindig a Tiszaszabályozás; a gazda minden szorgalma mellett sem arat mindig, ha vetett is, és a pap pre- dicatiója sem mindég foganatos; de a társadalom ezek iránt elnéző; nem úgy az orvos iránt. Ha valakinek kedves betege meghal; mert a természet örök törvénye nem tesz kivételt, gyakran megesik, hogy az orvosnak tulajdonítják a hibát. No de ezek, szerencsére kivételek, az ellenkezőről is tudok esetet elmondani. így nemrég egy dohányos keresett meg, hogy régen sinlödö nejének adjak egy po- r öcs kát, mert már semmi hasznát nem veszi, viszonszolgálat fejében nem sajnál majd tőlem nehány csomó dohányt. Sejteni fogják, hogy nem vállalkoztam rá, mert — féltem a financzoktól. Hogy a társadalom oly szigorú az orvosok irányában, ez természetes okát abban találja, hogy tárgya az embernek legbecsesebb vagyona: az egészség. Ha elveszett a per, van zug-procatorunk s megújítjuk; ha a viz elseperte a töltést, újat emelünk; ha nem kelt ki a búza, újra vetünk, ha van mit; ha nem sikeres a predi- catio, a tisztelendő úr nem fukarkodik a szóval; de ha a beteg meghal, hiába apellálunk akár hová. De térjünk tárgyunkra. Előre bocsájtom, uraim, ne várja senki, hogy én valami csalhatatlan szert fogok felfedezni a víziszony ellen; mert ilyen az egész müveit világon sehol sem létez, Karczagot kivéve. . . A veszettség, mint a hogyan az állatok-, kutya-, macska-, róka-,farkasnál sat. és víziszony,mint az embernél nevezik, ha kifejlődött a legiszonyúbb betegségek egyike; az a szerencse, hogy ritkán fordul elő. A betegségek gyógyításánál rendesen az egyetemi hires tanárokat tartják orvosi tekintélyekül; mert azok gyűjtik számunkra a tapasztalatokat, miket aztán mi is értékesítünk. A veszettségnél azonban a fővárosi tanár nem lehet irányadó, mert ott hiányzik a vizsgálati anyag. A fővárosban aránylag kevés kutya van; a mi van, az fényüzési állat; a fővárosi kutya nem nélkülöz semmit; jól táplálják, meleg szobában hálatják, szóval minden szükségéről gondoskodva van. Miután pedig a veszettség többnyire a nélkülözés kifolyása, a fővárosban ritkán fordul elő; de ha előfordul is, van szájkosár, mely a veszélynek elejét veszi. Másként áll a dolog a falun. Itt minden embernek van kutyája, ha egyebe nincs is; s így, mert falun aránylag sok kutya van, a vidéki orvos inkább adhatna irányadó véleményt a veszettségre nézve. De ez sincs oly helyzetben. Éd, uraim, 28 évi ittlétem alatt mindössze 2 esetet láitam. Szomszéd collegáim pedig egy esetre sem emlékeznek, mi kivált Karczagon nem csoda. . . Gyakran előfordul, hogy a kutya valakit megharap; de ha a kutya harap, a legtöbb esetben kötelességét teszi, s ilyenkor veszett hírét költik. A kutya, úgy mint az ember, ha változása van, mint mondani szokás, nyűgös, rossz kedvű és ez kutyamódra harapás által nyilvánúh Minap egy ember jött be hozzám és panaszolta, hogy a szomszéd kutyája eltépte kabátját. Váltig mondottam neki, hogy rossz helyen jár, hogy átél lenben a vásártéren lakik a szabó, oda menjen, majd megorvosolja kabátját; nem nyugodott mig egy kis ezukros vizet nem rendeltem neki. Volt is haszna, nem lett semmi baja. Az orvosnak gyakran kell betegét megcsalni, s itt csakugyan áll, hogy a czél szentesíti az eszközt. Ha valaki súlyos beteg, csak nem mondhatja meg neki az orvos, hogy veszedelemben forog, mert különben ijedtében is meghalna. Gyakran a beteg megnyugtatása végett cselhez is kell folyamodni. Egy ember bejö hozzám és panaszolja, hogy nyelve alatt béka nőtt, vágnám ki, mert kü- lömben 9-ed napra megszólal, pedig nem szeretné, ha ott a szájában szónokolna. Én a nyelve alatt semmi betegest nem táláltam és erről emberemet meg akartam győzni; de nem sikerült. Szinte
