Eger - hetilap, 1880
1880-07-15 / 29. szám
226 mukat önmaguk egészíthessék ki és meghatározza a legközelebb összeülendő congressus idejét és helyét. A delegátusok a meghatározott időben és helyen összegyűlnek, miudcn különös meghívás nélkül. A fötauács szükség esetében megváltoztathatja a congressus helyét, de nincs feljogosítva annak idejét elhalasztani. 4. ) A közgyűlés évenkinti összejövetelekor nyilvános számadást kér a főtanács működéséről. Ez utóbbi sürgős esetekben fel- jogosittatik a közgyűlést szabályszerű évi batáridó előtt is ösz- szehíni. 5. ) A főtanácsnak nemzetközi közvetítőnek kell lennie a különböző közreműködő társulatok közt akként, hogy minden egyes ország munkásai a más országokhoz tartozó munkás mozgalmakról pontos tudomással bírjanak ; hogy az Európa különböző országaiban előforduló társadalmi állapotok egyidejű s egyöntetüleg vezetett megfigyelése lehető legyen; hogy az egyes társulatoknál fölmerült közérdekű kérdések valamennyi által megbányatbassanak, és hogy ha közvetlen gyakorlati tevékenység lenne szükséges, mint p. o. nemzetközi viszályok esetében : az egybekapcsolt társulatok egyidejű s egyöntetű föllépése megtörténhessék. Valahányszor időszerűnek fog látszani, a főtanács megragadhatja a kezdeményezést indítványok tételére a különböző nemzeti vagy helyi társulatokra nézve. Hogy az összeköttetés megkönnyittessék, a főtanács időszaki tudósításokat bocsát nyilvánosságra. 6. Tekintetbe véve, hogy a munkás-mozgalom sikere minden országban csak az összefüggés és egység hatalma által biztosítható; mig másrészt a nemzetközi főtanács hasznavehetösége lényegileg attól függ, vájjon a nemzeti munkás-egyletek kevés számú központjaival, avagy kis és szétválasztott helyi társulatok nagy számával van-e teendője: a nemzetközi társulat tagjai odairányozzák minden törekvésöket, hogy illető országaik össze nem függő munkás-egyleteit nemzeti, központi vezetés által képviselt testületekké egyesítsék. Magától érthető azonban, hogy ezen rendszabály alkalmazhatósága az egyes országok sajátos törvényeitől függ és hogy eltekintve a törvény akadályaitól, a független helyi társulatok nem gátolandók a főtanácsosai való közvetlen érintkezésben. 7. ) A különböző osztályok kötelessége saját tartózkodási helyükön és amennyire befolyásuk terjed, nemcsak a közélet általános elöhaladására irányuló, hanem a productiv-társulatok s egyéb munkás osztályok alakulására vonatkozó hasznos intézkedések kezdeményezése. A főtanács őket minden lehető módon gyámolitani fogja. 8. ) A nemzetközi társulat minden tagja, ha lakhelyét más országba teszi át, a társult munkások testvéri gyámolitására számolhat. 9. ) Mindaz, ki a nemzetközi munkás egylet elveit vallja s azokat védelmezi, a társulat tagjaivá megválasztható. Minden osztály felelős tagjainak becsületességéről, kiket fölvesz. 10. Minden osztálynak joga van saját, közreműködő titkárát kinevezni. 11. ) A munkás-társulatok, melyek a nemzetközi egylethöz csatlakoznak, 3 ezzel a testvéri közösség örök frigyére lépnek, érintetlenül megtartják saját különös szervezésüket. 12. Mindaz, mikről ezen alapszabályok nem intézkednek, — különös, a közgyűlések revisiója alá eső rendeletek által fog utólag elintézhetni.“ Mint a törekvések érdekében, melyeket az Internationale magáéinak vall, minden országban történtek már ezelőtt toborzási kísérletek : a munkások százezrei csatlakoztak rövid idő alatt ezen új szövetséghez. Keletkezése ideje összeesik a Schultze és Lasalle által vezetett német munkás mozgalommal; valamint Lengyelország legutóbbi fölkelésével, mely az úgynevezett politikai compromit- táltak nagy tömegét gyűjtötte Londonban össze. Ezek szerint tehát az Internationale az összes czivilisált államok munkásainak szövetsége, oly czélból, hogy közös működés által, egyesült erővel, a munkás-osztály anyagi helyzetének javulását eszközölje. (Folyt köv.) 2 X 2. Hevesmegye 1880. évi julius 12-én tartott rendes bizottsági közgyűlése. Az elnöklő főispán Beöthy Lajos úr ö mltsga a szép számmal egybegyült biz. tagokat üdvözölvén, a közgyűlést mngnyi- totta. Tárgyai közül a következőket említjük fel: Az alispán és az árvaszék évnegyedes jelentése tudomásúl vétetvén, az utóbbi alapján azon községekre nézve, hol az árvava- gyon még át nem vétetett, az átadás iránt a kellő intézkedés megtétetett. A jövő rendes bizottsági közgyűlés f. évi október hó 25. és következő napjaira tűzetett ki. Olvastatott a m. kir. belügyminiszter háromrendbeli leirata, melyek szerint ö cs. és kir. felsége, a császárné és királyné ö felsége és a trónörökös ö fensége a megye közönségének az eljegyzés alkalmából nyilvánított szerencsekivánatait legfels. köszöntök nyilvánítása mellett tudomásúl venni méltóztattak. Hódoló tisztelettel örvendetes tudomásúl vétetett. Indítvány folytán a tiszajárási szolgabirói hivatal választás útján leendő betöltése kerülvén napirendre, miután Tomanóczy Endre ügyvéd visszalépett, Lipcsey Tamás, helyettes szolga- biró, a Tiszajárás szolgabirói hivatalára közfelkiáltással megválasztatott. A megyei főispán Húsz Máté gy.-patai körorvost, sok évi szolgálata elismeréséül tiszt, megyei alorvossá nevezte ki. Olvastatott a Széchenyi-szobor ünnepélyes leleplezésén jelen volt megyei küldöttség jelentése, mely szerint a nagy hazafi szobrának lépcsözetére egy nemzeti szalaggal díszített élő cserkoszorút tett le, melynek szalagján aranyozott betűkkel e felirat volt olvasható: „Gr. Széchenyi Istvánnak — Heves vármegye közönsége. 1880. május 23.“ A jelentés tudomásúl vétetvén, a küldöttségnek eljárásáért meleg köszönet nyilváníttatott. Olvastatott Budapest fővárosnak a hazai képzőművészet felvirágoztatása érdekében az ország összes törvényhatóságaihoz intézett átirata. A megyebizottság e nemzeti ügy nagy fontosságának érzetétől áthatva lévén, a körülményekhez képes azt felkarolni is kész, s azért egy erre vonatkozó gyakorlati javaslat készítése végett küldöttséget nevezett ki s elnökéül Tárkáuyi Béla egri kanonokot választotta meg. A Szurdok-Püspökiben f. évi jun. 17-én megejtett jegyzőválasztás ellen beadott panasz folytán, a tiszti főügyész véleményes jelentése alapján, Szabados Gábornak Sz. Püspöki és Sz.-Jakab községek közjegyzőjévé történt megválasztása megsemmisttetett. Olvastatott a poroszló-tiszafüredi útvonal kiépítésére és a Tisza folyón állandó hid felállítására vonatkozó ajánlati tárgyalás megtartásával és a pénzbeszerzés módozatainak megállapításával megbízott küldöttség jelentése. E jelentésből kitűnvén, hogy az oly ajánlatok, melyek szerint a vállalkozók egyúttal a pénzt is beszerzik, illetőleg előlegezik, sokkal terhesebbek, mintha a megkivántató pénzösszeg (kerek számban 295,000 frt.) közvetlenül valamely pénzintézetnél szereztetik be, határoztatok : hogy a megye a poroszlótiszafüredi úttöltés, továbbá az ártéri hidak és a nagy (220 méter hosszú) Tisza-hid kiépítésére valamely hazai pénzintézettől legfeljebb 32 év alatt törlesztendő kölcsönt vesz fel, s a kölcsön megkötésével a működő küldöttség azzal bízatott meg, hogy a kölcsön kizárólag ezen munkálatok foganatosítására lesz fordítandó. Olvastatott a m. kir. belügyminiszternek az 1879. 37. t. ez. foganatosítására vonatkozó rendelete és a katona-elszállásolásra vonatkozólag életbeléptetendö intézkedések iránt való jelentéstétellel megbizott küldöttség jelentése, melynek alapján határoztatok, hogy Hevesmegye az 1879. 37. t. ez. 2. §-a b. ptja értelmében a katonaság beszállásolása érdekében állandó épületeket emel, éspedig két zászlóalj gyalogság számára Egerben és kétszázad lovasság részére Gyöngyösön, mindkét helyen tiszti lakások nélkül, s e czélra pótadót vet ki; addig pedig, mig a tervezett laktanyák letesittet- nének, azok, kik tényleg viselik a katona beszállásolás terhét, méltányos kárpótlásban fognak részesitetni. Eger városának, tekintettel azon roppant munkaerőre, melyet az e város határában elvonuló utak igényelnek, az 1880. évi megyei közmunkaeröböl 600 kézi napszám engedtetett át. (Vége köv.) A nemzeti zászló-ügyhöz. Lapunk logközelebbi számában jeleztük, hogy városi képviseletünk a helybeli cs. és kir. hadparancsnokság által a magyar nemzeti zászlón ejtett sérelem orvoslása ügyében, Szederkényi Nándor országgyül. képviselőnk indítványára, felterjesztést tett a miniszter- elnök- és honvédelmi miniszterhez, a szintén Szederkényi úr tollából folyt feliratot azonban térszüke miatt nem közölhettük, s azért most egész terjedelmében adjuk. Nagyméltóságu m. kir. miniszterelnök ur! Evek hosszú során az állandónak mondható egyiittlét, Eger városa közönsége s a katonai kar között, a szebb emlékek sorozatát örökité meg, melynél a város közönsége úgy, mint okunk
