Eger - hetilap, 1880

1880-07-01 / 27. szám

211 Interpellate volt 80, ebből elintézetlen maradt 12. Kérvény beada­tott 419, függőben van 19. Személyváltozások voltak: Wenckheim B. báró halála folytán ö felsége személye körüli miniszterré Orczy Béla br. neveztetett ki; Szlávy József bázelnök közöspénzügyminíszterré neveztetett ki s helyette elnökké Pécsy Tamás miniszter választatott meg, ennek helyét pedig Ordódy Pál képviselő foglalta el. Politikai heti szemle. Magyarország. Azon tiszteletlenség, melylyel egyik-másik telivér osztrák hadparancsnokság nemzeti lobogónkat illette és a méltatlan bánásmód, melyben részökröl a magyar harczfiak része­sülnek, igen élénk megbeszélés tárgyaivá tevék sajtónkban a kö­zös hadsereg ügyeit s különösen a tisztikar nemzetiségét. A „P. N.“ ez alkalomból felemliti, hogy a legutóbbi magyar delegáczio elha­tározta a magyar tiszti iskola felállítását, e határozat végrehajtását azonban a hadügyminisztérium jónak látta elodázni. A legközelebbi delegácziói üléseken a magyar tiszti iskola Ugye újra szóba fog hozatni, s kiváncsiak vagyunk rá, a hadügyminiszter úr mulasztá­sát miféle kifogásokkal fogja mentegetni. Az ország elvárja képvi­selőitől, hogy e határozatnak majd érvényt is fog szerezni. F ran c ziaország. Múlt száaiunkban jeleztük, hogy a kép- viselöház m. hó 21-én tárgyalta az elitéit s száműzött communar- dok megkegyelmezé8éröl szóló törvényjavaslatot, melyet ugyanazon az ülésen nagy többséggel el is fogadott. E meglepő eredményt Francziaország jelenleg legnépszerűbb és legünnepeltebb fia, Ga tu­be tt a idézte elő e nevezetes ülésen mondott nagyszabású beszédé­vel, melynek bűvös hatása alól a monarcbicus párttöredékek sem menekülhettek, s melynek dicséretétől visszhangzik most az egész Francziaország. Kérdés most már Gambetta diadala nem vészhozó-e Francziaországra? A megkegyelmezett communardok s velők még igen sokan Francziaországbau és azon kívül a romboló elemet kép­viselik az emberek között s ellenségei minden positiv intézmény­nek, tehát a köztársaságnak is, s több mint valószínű, hogy a jövő évi választásoknál erejűket a mérlegbe fogják vetni, s ha ez feléjök billen . . . ? akkor Gambetta szónoklatának tüze a forradalmat lobbantotta lángra s a béke és engesztelés helyett a rombolásnak tett szolgálatot. Németország. Bismarck egyház-politikai törvényjavaslatá­val a képviselöházban nem boldogulhatván, magához hivatta Be- ningsent és Rauchhauptot, mint a nemzeti szabadelvűek és a con- servativek vezéreit, hogy a javaslat elfogadásának módozatai iránt értekezzék velők. Az értekezés eredménye az lett, hogy a képvi- selöház elfogadta az egyháztörvény IX. czikkét a Bandemer által indítványozott szövegezéssel s azzal a pótinditványnyal, hogy a törvényszerűen beigtatott lelkészek olyan plébániában is büntetlenül elláthatják a lelkipásztorságot, melynek lelkésze hivatalának ellátá­sában akadályozva van. — A berlini conferentia befejezte működé­sét. Görögország megkapta — papíron, a mit kívánt: egész Thes- saliát, Epirusnak mintegy felét a tengerpartokkal, 400,000 lakossal és Janinával. A hatalmak nem vállalják magokra e határozat vég­rehajtását, hanem felhatalmazták Görögországot, hogy szükség ese­tében fegyverrel is érvényesítse jogosakká vált igényeit. Ezt neve­zik diplomatiai nyelven béke-conferentiának! Angol ország. Az angol parlamentben a múlt héten igen érdekes eset fordúlt elő. A jun. 22-ki ülésen a bizottság jelentését tárgyalták Bradlaugh (olv. Bredlaug) nevű képviselő ügyében, ki, minthogy magát istenben nem hívőnek vallja, eleinte vonakodott az angol parlamentben szokásos esküt letenni s egyszerűen arra ajánl­kozott, hogy becsületszavára megfogadja, hogy az alkotmányhoz hü marad. Mikor a bizottság ezt elfogadhatatlannak jelentette ki, Brad­laugh azt mondotta, hogy ö nem bánja, leteszi az esküt de előre is kijelenti, hogy ö arra, mint üres formalitásra, semmit sem ad. Erre a hizottság kijelentette, hogy ily nyilatkozat után az esküt nem tartja megengedhetőnek. Ez ügyet tárgyalták a parlamentben. 8 hosszas vita után, a kormány ellenére, elfogadták a bizottsági jelentést s Bradlaughnak az eskületevést nem engedték meg. Az esetnek azonban még ezzel nem lett vége. A képviselöház 23-iki ülésén Bradlaugh megjelent a házban s kijenté, hogy kész az es­küt letenni. Elnök erre kijelenté, hogy Bradlaughnak a házban meg­jelenni nem szabad. Ez kétszer megtagadta az engedelmességet. Nortcothe (olv. Nortkót) erre azt indítványozta, hogy a ház határo­zatának kényszer utján szerezzen érvényt. Az indítvány 326 sza­vazattal 38 ellenében elfogadtatott, mire Bradlaugh a parlamenti rendőr által a házból erőszakkal eltávolíttatván, még egyszer visz- szatért s ismételten megtagadta az engedelmességet. Nortcothe most már azt indítványozza, hogy Bradlaugh a parlament börtönébe té­tessék. Gladstone pártolta ez indítványt, mely két órán át tartott vita után 274 szavazattal 7 ellenében elfogadtatott. Bradlaugh a parlament börtönébe vitetett. Ez eset természetesen nagy feltűnést keltett. A lapok mind erről czikkeztek s nem épen simán bántak el a kormánynyal, mely ez alkalommal is gyengének és bátorta­lannak mutatta be magát. Törökország. A sok oldalról szorongatott s ma már csak névleg fényes porta, hír szerint, megváltoztatta azon a berlini érte­kezlettel is közlött határozatát, hogy Janináról semmi szín alatt nem hajlandó lemondani. Nem mert ellenszegülni a hatalmak hatá­rozatának és esetleges végrehajtásának, s azért Berlinben tudatta, hogy Janinát átengedi Görögországnak. Csakhogy Törökország en­gedékenysége koránsem oldotta meg e kérdést; mert Janina az al­bán liga hatalmában van, s a liga előre tiltakozott a berlini érte­kezlet minden oly határozata ellen, mely Albánia megcsonkítását czélozza, ellenszegülése tehát még végzetessé válhatik Görögországra nézve. — A görög követelések sikerének még egy másik kellemet­len következménye is van. A bolgárok vérszemet kapván, szin­tén azon igénynyel készülnek fellépni, hogy Bolgárország a san- stefanói béke feltételei szerint Kelet-Rumeliával egyesittessék. — Törökország bajait tetézi az arab lázadás, mely napról napra na­gyobb mérveket ölt. Újabban is négy törzs csatlakozott a felkelők­höz, s a lázadók egy ütközetb en már meg is verték a török csa­patokat. T -A. KOZ Bűvös szemed égő napja.............. Bűvös szemed égÖ napja, — Melytől lelkem fényét kapja, — Az én fájó, bús könyeim Hő sugárral száritgatja, — Mosolyod: e tündér-álom, — Melyben üdvömet találom, — Szétveri búm fellegeit, Hogy ne okozzák halálom, — Virág-ajkad méz-beszéde: Szivem, lelkem leigézve, Gyermekkori boldogságom Hozza vissza emlékembe, — Galamb-szived érzeménye: Lelkem éltető reménye, Mely biztat, hogy csalódásom Valahára véget éré, — Magas lelked gondolatja: Bú-éjszakám fényes holdja, Mely fekete kétségeim Egy sugárral is megoldja, — De búm végkép’ el akkor vesz, Boldoggá csak azzal teszesz, J3a mint szenvedésim dijja Egészen az enyém leszesz! Kapácsy Dezső. Első szerelem. Az utolsó években valóban pihenés nélkül való életet éltem, otthonom nagyobbrészt a vasúti coupé, váróterem és vendéglő volt. Sokat olvasok, mégis lemondok arról, hogy csak válogatott olvas­mányokkal foglalkozzam. Tisztelet az angol és franczia regény- és beszélyiróknak, kü­lönösen azoknak, kik ismeretlenek előttem, vagy a kiknek irálya nekem nem tetszik. Ezek müveibe még csak egy tekintetet sem merek vetni, még a legborzasztóbb unalom pillanataiban sem. El­tekintve e kivételtől, mindent megragadok, a mit az irodalmi uj- donság-piacz nyújt, és sohasem mulasztom el a havi és heti folyó­iratokat, melyeket az olvasó-termek és szállodákban elötalálok, ke­resztüllapozni. Innen van, hogy folyton magamnál hordozok egyes töredéke­*

Next

/
Thumbnails
Contents