Eger - hetilap, 1880
1880-06-17 / 25. szám
195 sem adta meg, s mivel a kapás-növények sem eredményeztek semmit, oly nyomasztó Ínség állott be, melynek szomorú következményeit hatósági s társadalmi úton nyújtott segélylyel kellett elhárítani. Fokozta még a nyomort és Ínséget a ritka kemény tél. A gyümölcs-termelés teljesen meghiúsult. A szőlőtermelés mennyiségileg kielégítő volt, de minőség tekintetében a legszerén^ ébb várakozásoknak sem felelt meg. Faiskolák a megyei községekben ösz- szesen 65 holdnyi területen találtattak. Gyümölcs-tenyésztéssel 54 községben foglalkoztak. Selyemtenyésztéssel Egerben tétetett kísérlet, de kevés eredménynyel. A bázi állatok állománya a következő volt: Ló 24970, öszvér 87, szamár 772, szarvasmarba 35,940, sertés 37,165, juh 185,935, kecske 560. — Az ipar s kereskedelem az 1879. évben sem bírt jobban emelkedni; a közgazdasági pangás, a terméketlenség, a keresethiány, az uzsora még a rendes forgalmat is megbénitá. — Az 1879-ben eszközölt összeírás szerint volt a megyében 2488 iparos, s 33 ipartársulat; a kereskedők száma 542; vendéglő, bávébáz és korcsma van 635; a megyében megjelenő hírlapok és folyóiratok száma 7; nyomda van 4; vasúti állomás 12, postaállomás 25, távirdaállomás 11; gőzmalom van 40, vízimalom 16. Országos vásár tartatott 55, heti vásár 676. Pénzintézet van 8; ezek közül Egerben 4, Gyöngyösön 2, Hevesen 1, Hatvanban 1. A Gyöngyösön székelő gazdasági egyesület a mezőgazdaság minden ágában kiállításokkal s versenyekkel buzdította s oktatta a földbirtokosokat okszerű gazdaság meghonosítására. XV. Elemi csapások. Az elmúlt évben az elemi csapások egész sora nehezedett a megyére. Volt jégkár 16, fagykár 6, tűzkár 34, árvízkár 68, rozsda- és rovarkár 46 községben. Legkártékonyabban hatott az árviz, mely a megye legnagyobb részében a termést tönkre tette. A szőlőkben is pusztítottak különféle rovarok: Gyöngyösön a „rynchites betuleti“ és ugyancsak Gyöngyösön, Makiáron, Gy.-Halász, Gy.-Tarján és Rkéde községekben a „tortrix pilleriana“ rovar. A „phylloxera“ rovar fellépése következtében vizsgálatok eszközöltettek Egerben és Gyöngyösön, de mindkét bely philloxera-mentesnek találtatott. Egyleti élet. I. A hevesmegyei 1848/9-ki honvédek egyletének választmánya által 1880. évi május 29-én tartott ülés jegyzőkönyvének kivonata. A budapesti országos központi választmány elnökének f. é. május 10-én kelt megkeresésére válaszoltatott, hogy Romatka Lajos Egerben nem volt feltalálható, s hogy ö a nagyváradi „Szabadság“ czimíí lap közlése szerint május hó 23-án a Körösbe ugrott, melyből csak halva huzathatott ki. — Elnök felmutatván az országos honvédegyletek központi választmányának 1880. évi april 28-án tartott rendkívüli és május hó 5-én tartott rendes üléseinek megküldött jegyzőkönyveit, miután a választmány azok tartalmát hírlapok utján már ösmeri, azok e jegyzökönyvhöz csatoltatni rendeltettek. — Elnök bemutatja az egylet részére hozzá küldött, az 1848 — 1849-ki honvédegyletek országos egyesületének nyomtatottalapszabályait 10 példányban ; ezekből egy példány az irattár részére megtartatott; a többi példányok a választmányi tagok között kiosztattak. — Olvastatott az egri érseki uradalmi jószágigazgatónak Egerben 1880. május hó 16-án 435. sz. a. kelt átirata, a kápolnai honvéd emlékszobor elé helyezett kereszt számára szükségelt, 2 □ ölnyi térnek átengedéséről; hálás köszönettel tudomásúl vétetett s az átirat e jegyzökönyvhöz csatoltatni határoztatott. — Elnök bemutatja Yisontai János fuvaros nyugtáját 2 frt 50 krról, mely összeget a f. évi május 20-án tartott kápolnai emlékszobor ünnepélyre általa Kápolnára s vissza Egerbe szállított zászlók fuvarozásáért kéri kifizetésre utalványozni. E fuvar kirendeléséről nem lévén tudomása a választmánynak, a nyugta véleményadás végett Csernyus Kálmán a kereszt felállitási bizottság elnökének kiadatni határoztatott. — Elnök jelenti, miként Spák József egyleti tagnak segélyezésére általa kiutalványozott 3 frt összeget az egyleti pénztárnok nem fizette ki, állítván, hogy a kezelése alatti pénztár semmi pénzkészlettel nem rendelkezik. Érdekében állván a választmány nak az egyleti pénztárnak mindenkori állapotáról tudomással birni, határoztatott, hogy Pillér József egyleti pénztárnok jegyzőkönyvi kivonaton felszóllitandó számadásának junius hó 10-ig bemutatására, úgy arra is, hogy ezentúl számadását az általa kezelt egyleti pénzekről minden harmadik hónapban bemutassa a választmánynak. — Olvastatott egri lakos Piszkor Antal hovédhad- nagy bajtárs folyamodása, melyben magát az itteni egylet elnöksége által az országos menházba való felvételre ajánltatni kéri. Folyamodása s mellékletei pártolólag fog az országos honvédegyletek központi választmányának felterjesztettni. — Elnök felemlíti, hogy a Rabsányi Gyula honvédbajtárs által kiadott |ma- gyar szabadságharczi synchronistikai térképekre az april 3-án tartott választmányi ülés határozatából kibocsájtott 6 darab aláírási ív még mindég az ívtartóknál vannak, tehát az eredmény meg- tudhatása végett szükségesnek találja az ivek beszedését. Vonatkozólag a f. évi april hó 3-ki választmányi ülés határozatára, ezen aláírási ivek beszedésével, jelentésének bevárása mellett, Her- czeg Ignácz egyleti jegyző bízatott meg. — Elnök indítványozza, hogy gondoskodni kellene az egyleti pénztár javára nyitandó jövedelmi forrásról, s e czélból legalkalmasabbnak véli, egy az érseki kertben még a folyó junius hóban eszközlendö nyári mulatság megtartását a kiadások lehető kerülésével foganatosítani. Ezen indítvány élénk helyesléssel fogadtatott, s annak illetékes helyen való jóelöre megtudásával, mely időben és napon lehetne e czélra az érseki kertet megnyerni, elnök úr kéretett fel. Közli Herczeg Ignácz, egyleti jegyző. II. Eger junius 13. Tekintetes Szerkesztő Ur! Egy kedves mulatságról értesitem becses lapját, mely mulatságot a szorgalmas és tanúlni kész iparos-ifjúság rendezett a jótékonyságnak. Értem a kath. legényegylet szinielöadását, mely az intézet szükségleteinek fedezésére a fenntirt napon tartatott meg. Régen megszokta Eger város közönsége a jót, melyet a katb. legényegylet úgy a társadalmi, mint a szakbeli téren felmutat; s igy nem csoda, hogy ez előadásra is a polgárság igen tekintélyes számmal sereglett egybe, bár megelőzőleg hatalmas zápor ijesztgetett bennünket. Elöadatott Csepregi fordításában Nestroy 3 félvonásos énekes bohózata, Lumpáczius, elöadatott pedig olyan tapintatos rendezéssel, a szereplők részéről oly anyagi ügyességgel, hogy a tapsok és koszorúk nem a műkedvelők iránt való szokásos hálának, hanem az érdemnek valának kötelezett jelei. A szerepeket bizonyára jobban tudták az illetők, mint tudni szokják némely színészek és szinésznök ; a színpadon (az egylet sajátja) annyi otthonossággal mozogtak, hogy szinte elfeledtük, hogy az ipar nehéz eszközeivel foglalkozó egyének mozogtak előttünk. A három jó madár : Enyves (Vanyek Alajos), Czérna (Hübs János), Lábszijj, (Kiinga Gyula) a mily élénken, épen oly híven is alakítottak s különösen ez utóbbi, szerepében igen sok helyütt művészi magaslatra emelkedett. A nők híven osztoztak a férfiak fáradalmaiban és érdemük nem kisebb. Simár Jozetin pompás Juliska volt; Chiovini Ilona igen jól adta a számitó Pitypalatynét; Makk Mariska és Pruzsinszky Hermin pedig szépen és ügyesen énekelt dalaikkal magokkal ragadták az ujrázó közönséget. Az érdemesek sorában mindenesetre első helyen áll az egylet vezetője, ft. Sivampel József ur, ki fáradhatatlanul működik az intézet érdekeinek emelésén, segítségére lévén nehéz munkájában Lestál Ágoston tanár ur, az egylet titkára. S hogy a köszönet adóját teljesen lerójuk, meg kell említenünk az egyleti ifjak ének-mesterét, Izsépi urat, ki nem könnyű feladatát annyi ügyességgel oldá meg, a mennyi teljesen elég arra, hogy az egylet az ö érdemeiről mindenkor híven emlékezzék meg. És bizonyára most van helyén azt a fölhívást intézni a t. elnökséghez, hogy ilyen előadások rendezésére többször gondolhatna. A közönség szívesen vesz részt azokban, az egylet pedig anyagilag gyarapodik általok. . . n ..............«... O rszággyűlési tudósítás. A múlt hét két első napján, hétfőn és kedden, a ház az erdélyi birtokviszonyok rendezésével foglalkozott. Elvből csak a román nemzetiségű képviselők szóltak, a javaslat ellen, mert a nemzetiségükhöz tartozók veszedelmét láttak abban; de kimutatták nekik, hogy nekik nics igazok. Szerdán kezdte meg a bpest-zimo- nyi vasútról szóló törvényjavaslat tárgyalását. E javaslat a bpest-sza- badka-zimonyi irányt fogadja el, szárnyvonalakkal Kalocsa és Baja felé, s a kormány egyelőre a hosszabb épitési időt igénylő műtárgyak (hidak, alagutak stb.) kiépítésére kér fölhatalmazást, azon kérdést, hogy a vasút mint államvasut, vagy mint magán vasút épitessék-e ki, később kérvén eldöntetni. A javaslat ellen hárman beszéltek különböző szempontból. Dániel Ernő azt kifogásolta, hogy miért nem az osztrák államvasut által Kikindától építve létesítették e vasúti Összeköttetést; ez nem került volna áldozatba s az osztrák államvasut jóindulatát is megszerezte volna számunkra. Pulszky Ágost meg a Duna jobb oldalán óhajtotta volna a vasutat építtetni; mert azzal a déli vasutat lehetett volna megszerezni *