Eger - hetilap, 1880

1880-05-27 / 22. szám

170

eredményekre törekszik, nemcsak nemzetgazdászati szempontból, hanem államháztartási jelentőségénél fogva is.

Mert az állam csakis pontos és lelkiismeretes hűséggel eszközölt kateszteri munkálatok után tájékozhatja magát az iránt, bogy mennyire veheti igénybe az állampolgárok adóképességét a nélkül, hogy az adózók megélhetési feltételeit megnehezítené, vagy pedig a vagyon állagát csorbítaná.

Régen úgy volt, hogy a földadó alapjául a föld térfogatát vették, úgy hogy az, a kinek 40 hold földje volt, kétszer annyit fizetett, mint az, ki csak 20 holddal birt. Hogy ezen kivetési alap a mily igazságtalan, ép oly tűrhetetlen volt, azt mindenki beláthatja.

Ezen adónem alapja iránt tehát csakhamar tisztúlni kezdettek az eszmék, s nálunk Magyarországban az 1872 : VII. t. ez. és az ebből kifolyó intézkedések azon elveket emelik érvényre, hogy a tiszta jövedelem megállapításánál ne csupán a termő föld térfogata, de annak minősége és hasznavehetösége is megfigyelés alá veendő.

E szerint a kataszter czélja: a föld térfogatának, minőségének és hasznavehetöségének szakszerű megállapítása. Ámde a föld ter- möképeségét annak minősége és jövedelmezősége után kipuhatolni, a tiszta jövedelmet a mivelési ágak s minőségi osztályok szerint kimutatni nem mindennapi szakértelmet, helyismeretet, tájékozottságot és mindenek felett buzgalmat és lelkiismeretet feltételez, miután a föld hasznavehetöségének s igy jövedelmezőségének is igen sok föltétele van.

A föld termőképességének alapfeltétele a talajminöség; a föld hasznavehetösége azonban nem függ csupán a talajminöségé- «01. A ráfordított munka s szorgalom szintén befolyással van a tiszta jövedelemre. A tiszta jövedelem nagysága továbbá még attól is függ, hogy a becslés alá vont földrészlet távol vagy közel fekszik-e ama forgalmi helytől, hol a termény értékesíthető; részesül-e a vasúti összeköttetések előnyeiben; jó karban vannak-e a közlekedési vonalak ; nincs-e hiány a szükségelt munkáskezekben s végül a napszám az év munkaszakaiban helyes arányban áll-e a termények árával ?

Azon földbirtokok, melyek ezen előnyöket élvezik a tiszta jövedelmi fokozatok magasabb tétele alávonandók,de nem azok is, melyek ezen előnyök csak némelyikében, vagy egyikében sem részesülnek.

Sajnos, hogy az 1872. VII. t. ez. értelmében a földbirtok arányos megadóztatása végett kitudandó tiszta jövedelem megál- lapitása- és az azzal összekötött előmunkálatok körül való eljárásnál nem mindenütt követik a fentebbi méltányos elveket. így Hevesmegye 4 járása területen is e tekintetben igen sérelmes különbség észleltetvén, annak keliö orvoslása végett e hó 23-án délutáni 4 órakor a megyeház termében értekezlet tartatott, melynek tárgya volt: a földbirtokok tiszta jövedelmének kipuhatolása az adózási arány megállapithatása végett; a miről azonban bővebben csak jövőre szólhatunk. — y — s.

A kápolnai ünnepély.

E hó 20-án folyt le Kápolnán a kegyeletes emlék-ünnepély, melyet a hevesmegyei honvédegylet, hazánk védelmében e helyen elhullott hős bajtársaik emlékére, évenként megtartani szokott.

Az ünnepély fényét emelé ez alkalommal a honvéd-emlék előtt újonnan felállított kereszt felszentelési ünnepe, mely alkalomból nt. Klampaczky Alajos a f.-hevesi kerület megyeszerte tisztelt esperese és siroki plébános, ki az egyházi szertartást végezé, a nagy számmal egybesereglett közönséghez remek beszédet intézett, melyet, több oldalról hozzánk intézett felhívásra, egész terjedelmében közlünk.

T. H.! Vallásos és hazafiui örömmel teljesitém az egyházi ténykedést, melylyel az emlékszobor elé felállított keresztet felszentelhettem, üdvöt és áldást mondok a központi honvédegylet t. tagjaira, kik a hősök sirhalmára Jézus Krisztus keresztfáját tűzték. Mit egy évtized előtt a testvériség és kegyelet emelt, azt ma már a sz. hit zománcza ékesíti, tiszteletre intvén az utast, s imára az Úrban elhúoytak lelki üdvéért.

Keblem magasra dobog; mert e halom becses hamvakat takar, melyeket a hazaszeretet lángja hamvasztott; becsesebbeket, mint az Artemisia által királyi férjének állított, akkoron a világ hét csudája közé számított mausoleum. Láttam rajzban Augustus és Hadrián császárok több emeletes síremlékeit, mely utóbbinak helyén Romában most az Angyalvár áll. Ezek nagyszerűsége bámulatra ragadja a nézőt; de, mert egy vonással sem jelzik a lélek halhatatlanságát, a szivet üresen hagyják. Hogy is ne? Az emlékalkotmány kupolájának tetején egy fenyő-doboz rejti magában Hadrián hamvait; tehát az anyaföld keblére való por van felmagasztalva, mintha kigunyolná a dicsőséget, mely hamuvá lön.

De a kereszt nekünk Isten ereje, e siralom völgyében az örök vigasz jelképe, földi zarándokságuukbau vándorbotunk, az élet homályában vezércsillagunk, végóránkban legfőbb reményünk. Vitézeinknek ez érdemdisze, zászlainknak ez diadaljele. Ez fedi koporsónkat, ez jelzi 8irhalmunkaí, ez záloga egykori feltámadásunknak.

S ép’ azért, ha az egyszerű sirkertben is kimagaslik keresztje a feltámadott Jézusnak, a ki egykor porainkat is feleleveníti, nem illeti-e meg e tisztelet s az örök élet reménye azok tetemeit, kik a hazáért dicső halállal múltak ki? Nézzétek, mi szépen illenek i ezek egymás mellé! Egy elhúnyt jelesünk mondja: „Nem nagy 1 öröm-e a honfinak, midőn rég elhúnyt hősök sirhalmára lépve, eszébe I jut, hogy oly szivek szent porát illeti meg, melyek a hazáért do- ! bogtak és vérzettek el, melyek ereje, szerelme, ha meg nem meu- I tette, a dicsőség koszorúival halmozta azt el? Hasonló öröm a jámbor j szivre, midőn a keresztre tekintvén, megemlékezik, miszerint e fegyverrel vívta vissza Jézus az emberiség üdvét s legszentebb hazáját a mennyet, s diadalmoskodott az ördög, világ és a bűn fölött.

Mi szépen illenek egymás mellé a Jézus keresztje s a polgári érdemek emléke! Mindkettő a hősies elszántság s a bátor kitartásnak sz. emlékei. — Ha gondolatimban a vértanúk ezreinek kintengerébe merülök, csodálom a természetfölötti erőt, mely a gyönge halandót úgy megerösité, hogy a legélesebb kínokat, a leg- metszöbb fájdalmakat még a gyönge szüzek s gyermekek is mosolyogva állották ki, s inkább meghaltak, semhogy sz. hitüket megtagadják. — De az elismerés babérját teszem azok sirhalmára is, kik kiszakítva magukat a családi élet kedves kötelékéből, a nagy családot, a hont, önfeláldozással védelmezték, s vérökkel öntözték annak sz. földjét. Annálinkább, mert a harczok kimenetele sokszor véletlen, előre nem látott és semmikép meg nem akadályozható esetlegességektől feltételeztetik. Mert abban áll az önkénytes har- czo8 önfeláldozásának legnagyobb érdeme, hogy nem tudhatván a csata végeredményét, azt sem tudja, nem hasztalan koczkáztatja-e életét; fogja-e gyümölcsét élvezhetni annak, mit vérével öntözött; avagy egyéni szabadsága elvesztével a börtön falai között fog hervadni ; vagy épen, mint Isten nyomorultja, bénúlt tagokkal alamizsnamorzsákra szőrül 8 azoktól kér kenyeret, kiknek jótétét, szabadságát saját élte árán is törekedett megszerezni? A végsőig viszi, a végsőig ragadja öt hazafiui szerelme, mert hazáját veszélyben lenni hiszi. Igen, a hősiesség az utókor tiszteletének is mindig méltó tárgya marad, felvirágzott bár nyomán a szabadság, vagy megnyílt a sir, hová nemzet sülyed el. Leonidásnak a Thermopylaeknél fényes példája, Zrínyi Miklós, Szigetvár bősének kevés társával a kész halálba rohanó kitörése gyémánt-betűkkel marad feljegyezve a történelem lapjain, mig nemzet él e világon, bár diadalt nem arathattak. Ellenben az utókor Ítélete raeghomályositja azon császár nevét, ki erős várból, ezrekre menő harczosaival bátor kitörés helyett gyáva félelemből kardját oda nyújtva az ellen-tábor vezérének, attól kegyelmet koldúlt.

Hogy tehát egymás mellé illenek a kereszt és az ily emlék, maga az üdvözítő Jézus saját példájával bizonyitá, midőn Jerusá- lem fölött a honfi Jézus könyezett, s könyeivei a hazaszeretetei örökre megszentelte. A hires Rotteck, mint történész, kit vallási túlbuzgóságról épen nem lehet vádolni, őszintén bevallá „Patriotismus“ czimü czikkében, hogy a hazaszeretet korlátolt és fejletlen érzelmét a kereszténység szelleme nemesité s tökéletesité meg; s a mi egyes népeknél elzárt polgárságot képezett, azt a kér. hit kiszélesítve tisztább, magasztosabb fogalommá s a foglyok iránt is szelidebb kánásmódra fejlesztette. E két erény testvérileg frigyesül. Sz. László kardján olvasót viselt, de a csatában is kitűnt. Sz. István a hit és hon elleneit egyaránt leverte a csatatéren. A mohácsi vérmezőn sok magyar érsek, püspök halt meg — a hazáért.