Eger - hetilap, 1880

1880-05-27 / 22. szám

170 eredményekre törekszik, nemcsak nemzetgazdászati szempontból, hanem államháztartási jelentőségénél fogva is. Mert az állam csakis pontos és lelkiismeretes hűséggel eszkö­zölt kateszteri munkálatok után tájékozhatja magát az iránt, bogy mennyire veheti igénybe az állampolgárok adóképességét a nél­kül, hogy az adózók megélhetési feltételeit megnehezítené, vagy pedig a vagyon állagát csorbítaná. Régen úgy volt, hogy a földadó alapjául a föld térfogatát vették, úgy hogy az, a kinek 40 hold földje volt, kétszer annyit fizetett, mint az, ki csak 20 holddal birt. Hogy ezen kivetési alap a mily igazságtalan, ép oly tűrhetetlen volt, azt mindenki be­láthatja. Ezen adónem alapja iránt tehát csakhamar tisztúlni kezdettek az eszmék, s nálunk Magyarországban az 1872 : VII. t. ez. és az ebből kifolyó intézkedések azon elveket emelik érvényre, hogy a tiszta jövedelem megállapításánál ne csupán a termő föld térfo­gata, de annak minősége és hasznavehetösége is megfigyelés alá veendő. E szerint a kataszter czélja: a föld térfogatának, minőségének és hasznavehetöségének szakszerű megállapítása. Ámde a föld ter- möképeségét annak minősége és jövedelmezősége után kipuhatolni, a tiszta jövedelmet a mivelési ágak s minőségi osztályok szerint kimutatni nem mindennapi szakértelmet, helyismeretet, tájékozott­ságot és mindenek felett buzgalmat és lelkiismeretet feltételez, miután a föld hasznavehetöségének s igy jövedelmezőségének is igen sok föltétele van. A föld termőképességének alapfeltétele a talajminöség; a föld hasznavehetösége azonban nem függ csupán a talajminöségé- «01. A ráfordított munka s szorgalom szintén befolyással van a tiszta jövedelemre. A tiszta jövedelem nagysága továbbá még at­tól is függ, hogy a becslés alá vont földrészlet távol vagy közel fekszik-e ama forgalmi helytől, hol a termény értékesíthető; része­sül-e a vasúti összeköttetések előnyeiben; jó karban vannak-e a közlekedési vonalak ; nincs-e hiány a szükségelt munkáskezekben s végül a napszám az év munkaszakaiban helyes arányban áll-e a termények árával ? Azon földbirtokok, melyek ezen előnyöket élvezik a tiszta jöve­delmi fokozatok magasabb tétele alávonandók,de nem azok is, melyek ezen előnyök csak némelyikében, vagy egyikében sem része­sülnek. Sajnos, hogy az 1872. VII. t. ez. értelmében a földbirtok arányos megadóztatása végett kitudandó tiszta jövedelem megál- lapitása- és az azzal összekötött előmunkálatok körül való eljárás­nál nem mindenütt követik a fentebbi méltányos elveket. így Hevesmegye 4 járása területen is e tekintetben igen sérelmes kü­lönbség észleltetvén, annak keliö orvoslása végett e hó 23-án dél­utáni 4 órakor a megyeház termében értekezlet tartatott, melynek tárgya volt: a földbirtokok tiszta jövedelmének kipuhatolása az adózási arány megállapithatása végett; a miről azonban bővebben csak jövőre szólhatunk. — y — s. A kápolnai ünnepély. E hó 20-án folyt le Kápolnán a kegyeletes emlék-ünnepély, melyet a hevesmegyei honvédegylet, hazánk védelmében e helyen elhullott hős bajtársaik emlékére, évenként megtartani szokott. Az ünnepély fényét emelé ez alkalommal a honvéd-emlék előtt újonnan felállított kereszt felszentelési ünnepe, mely alkalom­ból nt. Klampaczky Alajos a f.-hevesi kerület megyeszerte tisztelt esperese és siroki plébános, ki az egyházi szertartást végezé, a nagy számmal egybesereglett közönséghez remek beszédet inté­zett, melyet, több oldalról hozzánk intézett felhívásra, egész terje­delmében közlünk. T. H.! Vallásos és hazafiui örömmel teljesitém az egyházi ténykedést, melylyel az emlékszobor elé felállított keresztet felszen­telhettem, üdvöt és áldást mondok a központi honvédegylet t. tag­jaira, kik a hősök sirhalmára Jézus Krisztus keresztfáját tűzték. Mit egy évtized előtt a testvériség és kegyelet emelt, azt ma már a sz. hit zománcza ékesíti, tiszteletre intvén az utast, s imára az Úrban elhúoytak lelki üdvéért. Keblem magasra dobog; mert e halom becses hamvakat ta­kar, melyeket a hazaszeretet lángja hamvasztott; becsesebbeket, mint az Artemisia által királyi férjének állított, akkoron a világ hét csudája közé számított mausoleum. Láttam rajzban Augustus és Hadrián császárok több emeletes síremlékeit, mely utóbbinak helyén Romában most az Angyalvár áll. Ezek nagyszerűsége bámu­latra ragadja a nézőt; de, mert egy vonással sem jelzik a lélek halhatatlanságát, a szivet üresen hagyják. Hogy is ne? Az emlék­alkotmány kupolájának tetején egy fenyő-doboz rejti magában Hadrián hamvait; tehát az anyaföld keblére való por van felma­gasztalva, mintha kigunyolná a dicsőséget, mely hamuvá lön. De a kereszt nekünk Isten ereje, e siralom völgyében az örök vigasz jelképe, földi zarándokságuukbau vándorbotunk, az élet ho­mályában vezércsillagunk, végóránkban legfőbb reményünk. Vité­zeinknek ez érdemdisze, zászlainknak ez diadaljele. Ez fedi kopor­sónkat, ez jelzi 8irhalmunkaí, ez záloga egykori feltámadásunknak. S ép’ azért, ha az egyszerű sirkertben is kimagaslik keresztje a feltámadott Jézusnak, a ki egykor porainkat is feleleveníti, nem illeti-e meg e tisztelet s az örök élet reménye azok tetemeit, kik a hazáért dicső halállal múltak ki? Nézzétek, mi szépen illenek i ezek egymás mellé! Egy elhúnyt jelesünk mondja: „Nem nagy 1 öröm-e a honfinak, midőn rég elhúnyt hősök sirhalmára lépve, eszébe I jut, hogy oly szivek szent porát illeti meg, melyek a hazáért do- ! bogtak és vérzettek el, melyek ereje, szerelme, ha meg nem meu- I tette, a dicsőség koszorúival halmozta azt el? Hasonló öröm a jámbor j szivre, midőn a keresztre tekintvén, megemlékezik, miszerint e fegyverrel vívta vissza Jézus az emberiség üdvét s legszentebb ha­záját a mennyet, s diadalmoskodott az ördög, világ és a bűn fölött. Mi szépen illenek egymás mellé a Jézus keresztje s a pol­gári érdemek emléke! Mindkettő a hősies elszántság s a bátor ki­tartásnak sz. emlékei. — Ha gondolatimban a vértanúk ezreinek kintengerébe merülök, csodálom a természetfölötti erőt, mely a gyönge halandót úgy megerösité, hogy a legélesebb kínokat, a leg- metszöbb fájdalmakat még a gyönge szüzek s gyermekek is mo­solyogva állották ki, s inkább meghaltak, semhogy sz. hitüket meg­tagadják. — De az elismerés babérját teszem azok sirhalmára is, kik kiszakítva magukat a családi élet kedves kötelékéből, a nagy családot, a hont, önfeláldozással védelmezték, s vérökkel öntözték annak sz. földjét. Annálinkább, mert a harczok kimenetele sokszor véletlen, előre nem látott és semmikép meg nem akadályozható esetlegességektől feltételeztetik. Mert abban áll az önkénytes har- czo8 önfeláldozásának legnagyobb érdeme, hogy nem tudhatván a csata végeredményét, azt sem tudja, nem hasztalan koczkáztatja-e életét; fogja-e gyümölcsét élvezhetni annak, mit vérével öntözött; avagy egyéni szabadsága elvesztével a börtön falai között fog her­vadni ; vagy épen, mint Isten nyomorultja, bénúlt tagokkal alamizsna­morzsákra szőrül 8 azoktól kér kenyeret, kiknek jótétét, szabadsá­gát saját élte árán is törekedett megszerezni? A végsőig viszi, a végsőig ragadja öt hazafiui szerelme, mert hazáját veszélyben lenni hiszi. Igen, a hősiesség az utókor tiszteletének is mindig méltó tár­gya marad, felvirágzott bár nyomán a szabadság, vagy megnyílt a sir, hová nemzet sülyed el. Leonidásnak a Thermopylaeknél fé­nyes példája, Zrínyi Miklós, Szigetvár bősének kevés társával a kész halálba rohanó kitörése gyémánt-betűkkel marad feljegyezve a történelem lapjain, mig nemzet él e világon, bár diadalt nem arathattak. Ellenben az utókor Ítélete raeghomályositja azon császár nevét, ki erős várból, ezrekre menő harczosaival bátor kitörés he­lyett gyáva félelemből kardját oda nyújtva az ellen-tábor vezérének, attól kegyelmet koldúlt. Hogy tehát egymás mellé illenek a kereszt és az ily emlék, maga az üdvözítő Jézus saját példájával bizonyitá, midőn Jerusá- lem fölött a honfi Jézus könyezett, s könyeivei a hazaszeretetei örökre megszentelte. A hires Rotteck, mint történész, kit vallási túlbuzgóságról épen nem lehet vádolni, őszintén bevallá „Patrio­tismus“ czimü czikkében, hogy a hazaszeretet korlátolt és fejletlen érzelmét a kereszténység szelleme nemesité s tökéletesité meg; s a mi egyes népeknél elzárt polgárságot képezett, azt a kér. hit kiszélesítve tisztább, magasztosabb fogalommá s a foglyok iránt is szelidebb kánásmódra fejlesztette. E két erény testvérileg frigyesül. Sz. László kardján olvasót viselt, de a csatában is kitűnt. Sz. Ist­ván a hit és hon elleneit egyaránt leverte a csatatéren. A mohácsi vérmezőn sok magyar érsek, püspök halt meg — a hazáért.

Next

/
Thumbnails
Contents