Eger - hetilap, 1880
1880-05-20 / 21. szám
1G3 vétel 2,701 írt 11 kr, kiadás 2,094 frt 9 kr, maradvány 607 írt 2 kr. VII. Adóügy. Az 1878. évi adóhátralék 570.868 frt 32^2 kr, az 1879. évi kivetés 1.046,477 frt 6 kr, összes adótartozás 1.617.345 frt 38y2 kr. Erre lefizettetett 924.131 frt, leíratni rendeltetett 43.468 frt. 16 kr, maradt adóhátralék 649.746 frt 221/a kr. Az adóvégrehajtás 36,221 esetben foganasittatott. (Folyt, köv.) Országgyűlési tudósítás. A képviselöház m. heti üléseinek lefolyásáról ezúttal kevés mondani valónk van. Május 10-én nem lévén ülés, kedden az elnök bemutatta a múlt ülésen meg nem jelent képviselők névjegyzékét, de a ház ezúttal eltekintett a távolmaradásukat igazolni nem tudó képviselő urak jkönyvi megrovásától s Kovács L. indítványára a fölött napirendre tért. Ezután Teleszky és Apáti I. a jogügyi bizottság jelentéseit mutatták he, melyek napirendre fognak tűzetni. Az 1878. évi zárszámadások felett a múlt ülésben megkezdett tárgyalás Kemény János elnöklete alatt folytattatván, rövid eszmecsere után, a bizottság javaslatai elfogadtattak. Tárgyalás alá vétetett továbbá a kereskedelmi és forgalmi viszonyoknak a német birodalommal való további ideiglenes rendezéséről szóló törvényjavaslat, mely Baross Gábor előadó indokoló felszólalása után szintén elfogadtatott. Következett volna a középtanodai oktatásról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Madarász József azonban tekintettel arra, hogy a kérdés még a pártok tanácskozásain nem haladt keresztül s az ünnepek is következnek, elhalasztani kérte a törvény- javaslat tárgyalását. A ház Madarász indítványát elfogadta. Szerdán a képviselöház a büntető törvények életbeléptetéséről szóló törvény- javaslatnak neháuy függőben hagyott szakaszát tárgyalta, de be nem fejezhette. Nevezetesen a 40-dik §-nál Veszter Imre azon óhajának ad kifejezést, hogy az e §-ban foglalt vétségek az eddigi gyakorlat szerint maradjanak a törvényszékeknél. Ez indítvány fölött heves vita fejlődött ki, mely azzal végződött, hogy a ház Veszter indítványát elvetette és a bizottság szövegezését fogadta el. Ezután interpellátiók adattak elő s Trefort és Szende válaszoltak nem köz érdekű kérdésekre. Csütörtökön a ház nem tartott ülést. A pénteki ülés érdektelen volt. Miután a ház a büntető törvényköny életbe léptetéséről szóló törvényjavaslat 43. §-a fölött döntött, következett a vallásalap régibb követeléseinek Ugye Horvátországgal szemben, mire nézve a kormány felhatalmazást kért, hogy a pénzügyi kiegyezés iránt teendő javaslat keretébe ezen követelést is belevonhassa. A ház ehhez is hozzájárúlt. A gőzmalmokról szóló javaslatot hosszabb vita után szintén elfogadta. Végül Tisza Kálmán felelt Hedry interpellatiójára a kivándorlások tárgyában. A miniszterelnöknek van tudomása a sáros- és zenplénmegyei kivándorlásokról s ezeket a kivándorlási ügynökök tizeiméinek tulajdonítja (!). E tekintetben még 1876-ban (!) adott utasításokat a közigazgatási közegeknek, sőt Hamburgba is küldött megbízottakat, hogy a kivándorlókat szándékokról lebeszéljék, s ba ez nem használ, majd Németországot fogja az ügynökök ellenőrzésére felhívni. A ház a miniszterelnök ez üres válaszát tudomásúl vette. Politikai heti szemle. A hét polit. eseményeit Granville lord párbeszéde Károlyi gr. londoni nagykövetünkkel, Gladstone (olv. Gledsztn) levele Károlyi grófhoz és Bismarcknak a német birodalmi gyűlésben szenvedett nagy veresége képezik. — Granville azon óhajának adott kifejezést, hogy Anglia és birodalmunk kölcsönös érdekeiket a Balkánfélszigeten kölcsönös támogatásukkal igyekezzenek előmozdítani, továbbá kijelenté, hogy az új angol cabinet a berlini szerződést minden pontjában fentartani s monarchiánknak a Balkánfélszigeten szerzett jogait tisztelni kívánja. — Gladstone levelében sajnálkozását fejezte ki, hogy királyunknak oly szavakat tulajdonított, melyeket ö nem mondott. Beismerte bogy azon ócsárló kifejezések, melyekkel Ausztria külpolitikáját illette, másodrangú indokokon alapultak, s végül mély sajnálatát fejezte ki a fölött is, hogy az alapos értesülés és a nagykövetünktől nyert biztosítások (?) hiánya következtében kárhoztató Ítéletre ragadtatta magát, melyet most már leikéből egészen száműz. Gladstone levele Angliában igen kellemetlen benyomást keltett, s azt bizonyítja, hogy Írója szenvedélyes és hirtelenkedö, s mint ilyen nem kormányférfinak s különösen nem az angol állam élére való. — A német birodalmi gyülé-re Bismarck fenyegetései nem voltak hatással ; mert a 10-ki ülésben az Elbe- hajozási acta több lényeges czikkét elvetette , miután találkoztak oly bátorlelkü képviselők, kik a herczeg erőszakos eljárását keményen megtámadták. A nagynémetek bálványát is az enyészet hideg lehellete kezdi érni. Pártja napról-napra gyengül; az udvarnál is még csak a császár bizalmát birja, a császárné határozott ellenszenvvel viseltetik iránta, úgy a trónörökös is. Úgy látszik, hogy nemcsak Bismarck unta meg, mint nehány nap előtt hangsúlyozta, a kormányzás fáradalmait s a folytonos izgatottságot, hanem Németország is megúnta már zsarnokoskodó kanczellárját. Az osztrák kormány folytonosan nehézségekkel küzd, a miért elhatározta, hogy a reichsráth elnapolása után beadja lemondását. A cabinet újjáalakítása azonban csak késő ősszel fog megtörténni. Oroszország, miután belügyi zavarai némileg csillapodtak, ismét a külpolitikai actio terére lépett s a keleti kérdést kezdi bolygatni. Ugyanis körjegyzéket intézett az európai hatalmakhoz, melyben felhívja azokat, hogy a portát a Montenegróval kötött legújabb egyezményben átengedni Ígért albán falvak megszállása- s átadására kötelezzék, ellenkező esetben pedig katonailag lépjenek közbe. A hatalmak e jegyzéket tudomásúl vélték, de nem bocsátkoztak tárgyalásába. Francziaországban is kormányválság van. A gyülekezési törvény tárgyalása alkalmával Cazot igazságügyminiszterrel felmerült nehézség akkép lett elhárítva, hogy a kormány azon jogáról, hogy a gyűléseket biztosai által feloszlathassa, lemondott, de most már Lepére, a belügyminiszter, ki az illető szakasz mellett nagyon kardoskodott, nyújtotta be lemondását, s ezzel a miniszterválság újra acuf jelleget öltött. Az éjszaki departementokban a munkások strikolnak s oly fenyegető magatartást követnek, hogy a helyőrségeket meg kellett erősíteni. rr .A. :es c z Olyan igen ritkán látlak ............. O lyan igen ritkán látlak, Még is mindig előttem vagy — A te édes, szent emléked Engem, el, egy perezre sem hagy............... S zívem minden dobbanása Kedves neved, hangoztatja, Imádott lényedből leszen Lelkem minden gondolatja, Veled száll el minden órám, Tied az egész nappalom, S ha álom zárja be szemem, Élőmbe hoz őrangyalom : S belőled lesz legszebb álmom; Mely álomban mennyben vagyok — Hol rám az üdvösség napja Szerető szivedben ragyog............... O ly igen közel vagy hozzám, Még is olyan nagyon messze............... M elyben a szivemen látlak, Olyan boldog idő les z-e ? hajt ácsi/ Dezső. A vak Milton. Houwaldtól. Kellemesen és vidítóan harmatoza a szép estve a szelíd rétekre, gyengén terjesztő sugárait a nap biborszinü estfelhökre, melyek homályosan féuylve a magas égboltozatra telepedének. A nyájak nyugodtan húzódtak a völgyen keresztül csendes lakjukba, minden oly szelíd és csendes vala. Magasan, egy halmon, melyet az esti fény körülvilágita, állott Milton gunyhója tölgy- és nyírfáktól beárnyékolva. Az ősz a bokrokat már szép pírral lepé el, a gunyhót környező szölőpárká- nyokból titkon tündököltek ki az aranyfürtök; de nem volt senki, kit gyönyörködtettek, senki, ki azokat gyöngéden lemetszette volna. *
