Eger - hetilap, 1880
1880-05-20 / 21. szám
162 Bitang nemzet hát az, mely miként a ázomjas fold az eső után nem vágyakozik, nem lelkesül és lelkesít a tudományért! Gyáva nép hát az, mely mint a csaták hőse a glóriáért, nem küzd, nem fárad a legszebb, a legerősebb s legbiztosabb hatalom után: a tudomány hatalma után! — Legyenek áldva a tudomány fent jelzett magasztos ünnepén általunk is azon nemes törekvések, melyek ez „annyi balszerencse s viszály közt“ ezredév óta küzködő nemzetet sem bitangnak, sem gyávának lenni nem engedék! Or. Fenyvesi Ferenez. A borászati congressus alkalmából. (L.) April hó utolsó napjaiban a pesti lapokban feltűnt némely olvasónak egy szerény közlemény , mely 11 kérdöpontot a szölöszeti, hegyrendészeti s borászati érdekkörből tartalmazón azon kiegészítéssel, hogy e kérdöpontok képezik a május 10-ére egybehívott „borászati congressus“ tárgyalásainak alapját. Mindenki, ki e szerény közleményt olvasta, azt hitte, hogy ezen országos fontosságú congressus összehívásának egyéb tárgyai is lesznek, annálinkább, mert M. Gy. kormánybiztos úr már egy év óta jár-kel az ország borvidékein, mindenütt nyilvános értekezleteket tartva s hirdetve, hogy a kormány mennyire szivére vette a bortermelők érdekeit s ezek mikép történendő előmozdítására vonatkozó nézeteiket egy e végből összehívandó congressus nyilatkozatából kívánja megismerni. A bortermelő vidékek hosszú tespedésök, elhagvatottságuk nyomasztó álmából felébredvén, részben felrázatván, tettre készen, sőt saját körükben a rendezkedés első stádiumán áthaladván, a jótékony ébredés hajnali bivó szavára, elismeréssel keblökben a kormány iránt, az első nagy s fontos lépésre: a borászati cong- ressusra, megtették előkészületeiket. Egy év óta a „tartandó borászati congressus“ volt a jelszó, melyen sok jó eszme fog felszínre jutni, s e fontos közgazdászati érdekünk alaposan fog megbeszéltetni. „Nem kell hibáinkat, tévedéseinket leplezni,“ mondák a bortermelők, „az egyes vidékek balfogásait ki kell tárni, s ez fel fogja rázni a tunya közönyösséget; másrészről elfogja oszlatni az elöitéleteket, csak a kifejtendő tevékenység irányeszméit kell meg jelölni ! S mennyi szép eszme merült fel, melyek egy congressuson hivatva lettek volna a teendők irányát megjelölni! A bortermelő vidékek mindenütt bizalommal kezdettek fellélekzeni, azt gondolván, hogy a kormány maga fog élére állni a bortermelésünk érdekei fejlesztése végett indított mozgalomnak , administrationalis erejével hatalmas tényezőjévé fog válni közgazdaszatunk ez országos fontosságú ága kifejlesztésének. Voltak egyesek kik kétkedve rázták fejüket, s igy okoskodtak: hogy a kormányt nem épen a hazai érdekek vezérlik működésében. Ennek czélja inkább az, hogy a borászati érdekeink iránt nyilatkozó közhangulatot kezébe ragadja s az osztrák tartományok érdekeit, mint ezt Bécsben kívánják, a mieinkkel szemben a bőrgyártás tekintetében is megóvja. Az ily baljóslatú hangok siket fülekre találtak. A borvidékek mindenütt örömmel üdvözölték a kormány fellépését, ámbár nem késtek kijelenteni, hogy a bőrgyártás ellen való repressiv fellépés országos borászati érdekeink legföbbike. Az osztrák és magyar érdekek tehát e tekintetben is ellentétes állást foglalnak el. Az osztrák megengedi a bőrgyártást, csak annak megjelölését kívánja, a magyar nem tűri a bőrgyártást; s miután kormányunk előtt, mint eddig elégszer tapasztaltuk, az életbe vágó kérdéseknél nem a magyar, hanem az osztrák érdek az irányadó, könnyen felfogható, hogy a kormány, a Bécsböl jött intés folytán, nem sikerülvén neki csinált bora horgára bolondoknak megfogni a magyar bortermelőket, országos megbotránkozásra, nem késett a hirdetett borászati congressus ügyéből országos komédiát csinálni. Ugyanis az érintett szerény hírlapi közlemény után, mely april hó utolsó napjaiban látott világot, s május 10-ére hirdette a borászati congressust, többé mit sem olvastunk, mit se tudunk meg. A szerkesztőségek, a közönség s az érdekelt vidékek várták a továbbá felvilágosítást, a congressus további részleteit; de a hírlapok s közönség egyformán felültek. Mindegyik előtt egyformán titok maradt, kik lesznek jelen azon a híres miniszteri borászati congressuson ? Sőt miután hiába várták a további híreket, az utolsó napokban tudakozódni kezdettek, hogy tulaldonképen meg lesz-e hát tartva az a congressus, s miután számos borvidék sem felhívást, sem tudósítást nem kapott, tulajdonáépen mit akar a kormány a 10-iki congressussal; a magyar borászat mely tényezői bátorkodnak ott hangot adni? A congressus megtar atott. Láttuk, kik voltak jelen s mit végeztek. Hogy valaha üdvös hatása legyen ezen eszem-iszommal egybekötött nagyúri gyülekezetnek, az előzmények után egyenesen tagadjuk. Tehát igazok van azoknak, kik humbugnak tartották. Megszoktuk már egyik-másik miniszter úr cynicus gondolkodásmódját, de ezt mégsem vártuk! Vagy talán a bortermelésünk emelésére szükséges kormányi intézkedések fejében elégedjünk meg a miniszter úr azon leiratával, mely az össes bortermelők borkészleteinek összeírását rendeli el ? Bizony hacsak ennél marad, elég gyenge közvetítés, melynek vége könnyen az lehet, hogy boraink itthon maradnak s e mellett a factor-pénzt is megfizetjük. Hevesmegye 1879. évi állapota. (Folytatás.) IV. Árva ügy. Az árvák létszáma az 1879. évben volt 16872. Ezek közül nagykorusitás vagy férjhezmenetel által a gyámság alól kikerült, vagy meghalt összesen 779. Gondnokság alatt 680 állói*. Az árvák vagyona az 1879. év végén 2.836,475 frt 9 kr, a gond nokság alatt állók vagyonértéke pedig 2.140,052 frt 2 kr volt, tehát összesen 4.976.527 frt. Az elintézetlen hagyátéko; száma 150. V. Közmunka- és közlekedési ügy. A megyének van összesen 34,641 kilometer hosszaságu 22 útvonala, melyek a közmunka-alapból tartattak fenn és gondoztatnak. Az összes természetbeli közmunka pénzértéke volt 71053 frt; ebből felhasználtatott 59,303 frt 90 kr. értékű; maradt kettős árban megváltandó hátralék 11526 frt. — A megyei területén ez idő szerint két tiszta ár- mentesitö és egy belviz-szabályozási társulat van. A heves-szolnok- jás/.-vidéki tiszaszabályozási társulat védmüvei, melyek Sarudtól Szolnokig terjednek, kielégítő állapotban vanüak ; a pusztahidvégi armeutesitö társulat védmüvei nagyrészben elkészültek ; a saj-foki belvizszabályozási társulat feladatának az 1879. évben nem volt képes megfelelni, mert az alkalmazott emelőgép nem állott arányban a belvizek tömegével. VI. Megyei pénztárak. A megyei házipénztár múlt évi összes bevétele volt 88814 frt 32 kr; kiadása 85545 frt 84 kr, pénztári maradványa pedig 3268 frt 48 kr. A közmunka-pénztárnál: 1878. évi ptári maradvány 861 frt 88 kr, 1879 iki bevétel 43,842 frt 93 kr, összesen 44,704 frt 81 kr; az 1879. évi kiadás 44,431 frt 37 kr. A megyei nemesi pénztár bevétele töke- s kamatban 8645 frt volt; a töke összege 36,275 frt 63 kr, kamathátralék 169 frt 25 kr. A megyei tébolyda-alap tökében s kintlevö kamatokban összesen 3,682 frt 44 kr. A megyei rab-kápoina-alap 5,729 frt 77 kr. A megyei rabdolgozó-intézeti alap 7,144 frt 9 kr. A megyei betegápolási alap: 1878. évi hátralék 18,839 frt 81 kr, 1879, évi járandóság 8,888 frt 94 kr, összes járandóság 27,728 frt 75 kr. A megyetörvényhatósági bizottság jótállása mellett az 1874- ben, az államkincstárából felvett „inségügyi kölcsön“-nek 16 község által törlesztendő tartozása volt 23364 frt 44 kr töke- és 2197 frt 25 kr kamatban; ebből tényleg törlesztetett 14017 frt 95 kr töke és 1161 frt 50 kr. kamat. A hátralék visszafizetésére 1880. évi agusztus haváig terjedő halasztás engedélyeztetett. A megyebeli községi és közjegyzők nyugdij-intézeti alapjára, befizetés történt az 1879. év végéig 13,854 frt 32'/* kr, a kintlevö követelések ösz- szege 13,859 frt 56V2 kr, az összes vagyon tehat tesz 27,713 frt és 89 krt. A megyei mértékhitelesítő hivatal alapja: 1879. évi be
