Eger - hetilap, 1879

1879-03-27 / 13. szám

98 Sámuel, Zábráczky Iguácz, Szatmári József, Sz. Nagy Mibáiy, Kiss József. Kovácb Géza, ifj. Sajó István. Kömives Antal, jegyző. Mely alkalommal elnök a közgyűlést megnyitván, felolvastatott az alsó-szabolcsi tiszai- innen lesitö-társulat igazgatóságának Balogh István képviselő úrhoz intézett azon felhívása, mely szerint kéri öt, hogy a bekövetkezhető árvíz esetén a vészbizottság elnökségét el­fogadni szíveskedjék. E felhívás folytán Balogh István úr a vészbi­zottsági elnökséget elfogadja s maga mellé tagokul Várady Miklós és Borsos Sámuel urat, póitagokúl pedig Sajó István, Szatmári Sá­mlid, Torouykövi Sámuel és Kovács József urakat választván, ezt a képviselő-testületnek fudoraásvétel végett bejelenti. Ezek után Balogh István úr a képviselő-testület figyelmét két fő dologra kéri kiterjesztetni: a gátra és a város felső részének szerencsétlenség esetén leendő menthetésére. A gátra nézve, mint­hogy az a társulatunk is főérdekében áll, de mert városunk fö anyagi érdekét is t épezi, arra kéri a képviselőtestületet, bogy a netalán szükséges munkaerők kirendelése- és letöltésére nézve a keiiö eréíyt kifejteni szíveskedjék. Mindenekelőtt pedig kéri. hogy a vész esetére inegbivántató mentőeszközök mentő) előbb összeírás- sanak, azokat egy becslő küldöttség haladék nélkül megbecsülje; miért a becslö küldöttséget azonnal megválasztatni kéri. A becsiö küldöttség megválasztatott. Elnöke Kovácb Géza, tagok : Sz. Szabó Mihály, Sz. Nagy Mihály, S . Oláh János cs Kiss József, kik fel­kérettek, hogy a becslést lelkiismeretesen és haladéktalanul eszkö­zölvén, vi eredményt a város föbirájának azonnal bemutassák. Továbbá: fö gondot, kiváu fordittatni a város azon felső ré­szére, mely vész esetén a szerencsétlenségnek kitéve van, s kéri a képviselő testületet, hogy egy bizottságot választana, mely a vá­ros minden mélyebben fekvő részét: szoros és haladéktalan vizsgá­lat alá venné, javaslatait, melyek a megmentésre vonatkoznának, haladéktalanul bemutatná, nehogy a b következhető szerencsétlen­ség készületlenül találja a várost és a mentés az utolsó perezre legyen szorítva. E javaslatot a képviselőtestület elfogadja. A vizs­gáló bizottság elnökéül Lipcsey Imre, tagokúi pedig Kiss József, Gacsal Ferencz, Nyáry József és Sz. Oláh János meg választattak, kik felkérettek, hogy a város mindazon helyeit, hol szerencsétlen­ség esetén az árvíz betörésétől félni lehetne, haladéktalanul meg­vizsgálni és a vész előtti teendőkre vonatkozó javaslataikat a képviselő-testület, s általa a vészbizottságnak bejelenteni szíves­kedjenek. Végre ugyancsak Balogh István úr indítványára permanens bizottság is választatott, és pedig elnöknek : Bán Zsigmond ur, ta­goknak Buday Sándor, Nyáry József, Justus Gusztáv, Kovácb Géza, Kiss József és Zábráczky Ignácz urak, Hardiesay Tamás, mintrendör, és a bizottsági jegyző Szekerka Miklós úr, kik mindnyájan felkéret­tek, bogy a bekövetkezhető árviz esetén minden legkisebb mozza­natot éber figyelemmel kisérni, s a szükséghez képest sikeresen intézkedni szíveskedjenek, és az esetben, ha annak szükségét lát­nák. a réti tanyákat ideje korán kiüríteni s lakóikat kiköltözkö désre felszólítani ne késsenek. Keit rniir fenő Kiadta : Kömives Antal, városi jegyző. Közli: T. E. Heti szemle. Képviselő házunk a múlt hét közepe táján Bakay Nándor-, Molnár Aladár- és Lónyay Menyhért Szegedre vonatkozó indítványait tárgyalta. Ez indítványok szerint egy országos bizott­ság lett volna kiküldendö a képviselöház oly tagjaiból, kik a Ti- sza-szabályozás ügyében nincsennek érdekelve, és e bizottság fel­adata lett volna megvizsgálni a védmüveket, megbecsülni az oko­zott károkat és mennél előbb javaslatot nyújtani be Szeged újjá­építésére ós biztosítására vonatkozólag. Azonban Tisza Kálmán, ki önkényesen, mindeD ellenőrzés nélkül szeret kormányozni, ellenezte ez indítványokat és engedelmes többségévei a szükséges intézke­dések foganatosítását a kormányra Hibáztatta át. — É tárgy be­fejeztével a képviselöbáz folytatta a vallás- és közoktatásügyi mi­nisztérium és megkezdte az igazságügy- és honvédelmi miniszté­riumok költségvetéseinek a tárgyalását. Lapunk szűk kerete nem engedi, hogy az itt történt minden felszólalásról említést tegyünk s épen azért csupán Tbaly Kálmánnak a honvédelmi miniszter bud- getének tárgyalása alkalmával tartott beszédjét említjük meg, mely­ben kimutatta, hogy honvédségünk a jelenlegi dandár-felosztás mel­lett nem egyéb, mint a közös hadsereg kiegészítő része, ágyútöi- leléke; kifejtette, hogy az egész honvédség szervezete német, mit azon körülmény is bizonyít, hogy őrnagy csak az lehet, ki a törzs- tiszii vizsgát német nyelven teszi le stb. Szavai élénk helyeslésre találtak. i Ausztriában azon hir kering, bogy a közös hadügy­! miniszter, Bylandt-Iibeidt grófnak e napokban megkezdett szabad- | ságideje annak lemondásával van kapcsolatban, annyivalinkább, j mert a miniszternek épen most volnának a legfontosabb teendői a tavaszi Katonai előléptetések ke*, és ö az erre vonatkozó előterjesz­téseket is, valamint minden befolyását az ügyek vezetésére, Vla­sies báró helyettesére bízta. A miniszter esetleges lemondásának oka, hogy a legutóbbi delegitioaaiis ülésszakban nem védte elő­terjesztéseit — persze a katonai körök szerint -- teljes és hatha­tós szakszerűséggel. Utódjáúl némelyek Vlasies bárót, mások Mon- delt, a király hadsegédét, és Edelsheim-Gyuiait említik. Oroszországban a czár közvetlen parancsa folytán, a charkowi politikai forrongások és Krapotkin megöletése miatt, Charkow városa és az egész kormányzóság fölött kimondatott az ostromállapot, és igy a rendőri hatalommal is a katonaság Hibáz­tatott fel. Megemlítjük egyszersmind, hogy az orosz kormány leg­közelebb egy titkos társulatot fedezett fel, amelynek irataiból ki­tűnt, hogy a forradalom kitörése Oroszország minden városában, busvét napjára volt elhatározva. — A berlini békeszerződés értel­mében az orosz hadsereg lassankint kitakarodik a Balkán-félszigetről; azonban, hogy végleg oda fogja-e hagyni? ez még mindig kétsé­ges. Legalább az angol kormány most sem bízik az orosz kor­mány „loyalis“ szándékaiban, s azért a brití hajóhadat odautasi- totta, hogy május elejéig a Besika-öbölben maradjon s bevárja a Balkán teljes kiürítését az oroszok által. Francziaországbau nagy izgatottságot keltett Ferry uj közoktatási javaslata, mely szerint az iskolákban való tanítás azon papoknak, kik erre az állam által nincsennek felhatalmazva, megtilíarik. E javaslat annál nagyobb elégedetlenséget okoz az egy­házi pártban ; mert bizonyosnak tartják, hogy az a kamarában el fog fogadtatni. Mint hírlik, a frauezia püspökök követe* küldöttek Rómába, hogy a pápa interventióját kikérjék e törvényjavaslat ellen. t -Á. :es c 2S Mutatvány Dálnokí Gaál Gyula „Basi-Bozilk“ czimü török népszínművéből. *) l-sö felvonás. 3-ik jelenet. Abu-Bekir, Fatima. Abu-Bekir. — — — — — — te öt szereted! Fatima. Oh jó atyám; ha láttad volna öt, Mint lépett ki a bokrok árnyiból, A hold sugári fényben usztaták, Nemesen hajló, dombor homlokát. Gabor angyalnak vélted volna öt; Ki mint követ az égből küldetek; Hogy földön oszszou égi üdvöt szét. Vigabbau csergett kis patak tova; A Cyprus ága mind felé hajolt, Kis fénybogárka csali rá csil ogott. Életre ébredt: fü fa és virág; Karddal díszelgett hószinií liijorn, S éd mámorában tarka kelyhiböi, Nektárt ürít a pajkos tulipán; Kandin tekint a rózsa is felé, Kijátszva háremörét: a tövist, S jázmin bokornak sűrű lombja Közt, Dicsénekét a csalogány véré. Mozgásba jött a szikla, mert az is Görgő kövecsesei hódolt lábinál Csak én állottam, némán szótianúl, Édes igézet rabjaként, egy helyt. Egy perez, vagy század volt; már nem tudom; Csak azt, bogy édes — édes volt a kin, Mely zsibbadásba hozta lényemet. Majd zengzetes hang folyt le ajkiról, De nem hallék mást, csak bájló zenét. Csak egy szót érték, hogy „enyém leszesz!“ — Szerelmem édes, szép meséje ez. *) E mü a tehetséges szerző jutalomjátékaú! legközelebb színre fog hozatni. Szerk.

Next

/
Thumbnails
Contents