Eger - hetilap, 1879
1879-03-27 / 13. szám
98 Sámuel, Zábráczky Iguácz, Szatmári József, Sz. Nagy Mibáiy, Kiss József. Kovácb Géza, ifj. Sajó István. Kömives Antal, jegyző. Mely alkalommal elnök a közgyűlést megnyitván, felolvastatott az alsó-szabolcsi tiszai- innen lesitö-társulat igazgatóságának Balogh István képviselő úrhoz intézett azon felhívása, mely szerint kéri öt, hogy a bekövetkezhető árvíz esetén a vészbizottság elnökségét elfogadni szíveskedjék. E felhívás folytán Balogh István úr a vészbizottsági elnökséget elfogadja s maga mellé tagokul Várady Miklós és Borsos Sámuel urat, póitagokúl pedig Sajó István, Szatmári Sámlid, Torouykövi Sámuel és Kovács József urakat választván, ezt a képviselő-testületnek fudoraásvétel végett bejelenti. Ezek után Balogh István úr a képviselő-testület figyelmét két fő dologra kéri kiterjesztetni: a gátra és a város felső részének szerencsétlenség esetén leendő menthetésére. A gátra nézve, minthogy az a társulatunk is főérdekében áll, de mert városunk fö anyagi érdekét is t épezi, arra kéri a képviselőtestületet, bogy a netalán szükséges munkaerők kirendelése- és letöltésére nézve a keiiö eréíyt kifejteni szíveskedjék. Mindenekelőtt pedig kéri. hogy a vész esetére inegbivántató mentőeszközök mentő) előbb összeírás- sanak, azokat egy becslő küldöttség haladék nélkül megbecsülje; miért a becslö küldöttséget azonnal megválasztatni kéri. A becsiö küldöttség megválasztatott. Elnöke Kovácb Géza, tagok : Sz. Szabó Mihály, Sz. Nagy Mihály, S . Oláh János cs Kiss József, kik felkérettek, hogy a becslést lelkiismeretesen és haladéktalanul eszközölvén, vi eredményt a város föbirájának azonnal bemutassák. Továbbá: fö gondot, kiváu fordittatni a város azon felső részére, mely vész esetén a szerencsétlenségnek kitéve van, s kéri a képviselő testületet, hogy egy bizottságot választana, mely a város minden mélyebben fekvő részét: szoros és haladéktalan vizsgálat alá venné, javaslatait, melyek a megmentésre vonatkoznának, haladéktalanul bemutatná, nehogy a b következhető szerencsétlenség készületlenül találja a várost és a mentés az utolsó perezre legyen szorítva. E javaslatot a képviselőtestület elfogadja. A vizsgáló bizottság elnökéül Lipcsey Imre, tagokúi pedig Kiss József, Gacsal Ferencz, Nyáry József és Sz. Oláh János meg választattak, kik felkérettek, hogy a város mindazon helyeit, hol szerencsétlenség esetén az árvíz betörésétől félni lehetne, haladéktalanul megvizsgálni és a vész előtti teendőkre vonatkozó javaslataikat a képviselő-testület, s általa a vészbizottságnak bejelenteni szíveskedjenek. Végre ugyancsak Balogh István úr indítványára permanens bizottság is választatott, és pedig elnöknek : Bán Zsigmond ur, tagoknak Buday Sándor, Nyáry József, Justus Gusztáv, Kovácb Géza, Kiss József és Zábráczky Ignácz urak, Hardiesay Tamás, mintrendör, és a bizottsági jegyző Szekerka Miklós úr, kik mindnyájan felkérettek, bogy a bekövetkezhető árviz esetén minden legkisebb mozzanatot éber figyelemmel kisérni, s a szükséghez képest sikeresen intézkedni szíveskedjenek, és az esetben, ha annak szükségét látnák. a réti tanyákat ideje korán kiüríteni s lakóikat kiköltözkö désre felszólítani ne késsenek. Keit rniir fenő Kiadta : Kömives Antal, városi jegyző. Közli: T. E. Heti szemle. Képviselő házunk a múlt hét közepe táján Bakay Nándor-, Molnár Aladár- és Lónyay Menyhért Szegedre vonatkozó indítványait tárgyalta. Ez indítványok szerint egy országos bizottság lett volna kiküldendö a képviselöház oly tagjaiból, kik a Ti- sza-szabályozás ügyében nincsennek érdekelve, és e bizottság feladata lett volna megvizsgálni a védmüveket, megbecsülni az okozott károkat és mennél előbb javaslatot nyújtani be Szeged újjáépítésére ós biztosítására vonatkozólag. Azonban Tisza Kálmán, ki önkényesen, mindeD ellenőrzés nélkül szeret kormányozni, ellenezte ez indítványokat és engedelmes többségévei a szükséges intézkedések foganatosítását a kormányra Hibáztatta át. — É tárgy befejeztével a képviselöbáz folytatta a vallás- és közoktatásügyi minisztérium és megkezdte az igazságügy- és honvédelmi minisztériumok költségvetéseinek a tárgyalását. Lapunk szűk kerete nem engedi, hogy az itt történt minden felszólalásról említést tegyünk s épen azért csupán Tbaly Kálmánnak a honvédelmi miniszter bud- getének tárgyalása alkalmával tartott beszédjét említjük meg, melyben kimutatta, hogy honvédségünk a jelenlegi dandár-felosztás mellett nem egyéb, mint a közös hadsereg kiegészítő része, ágyútöi- leléke; kifejtette, hogy az egész honvédség szervezete német, mit azon körülmény is bizonyít, hogy őrnagy csak az lehet, ki a törzs- tiszii vizsgát német nyelven teszi le stb. Szavai élénk helyeslésre találtak. i Ausztriában azon hir kering, bogy a közös hadügy! miniszter, Bylandt-Iibeidt grófnak e napokban megkezdett szabad- | ságideje annak lemondásával van kapcsolatban, annyivalinkább, j mert a miniszternek épen most volnának a legfontosabb teendői a tavaszi Katonai előléptetések ke*, és ö az erre vonatkozó előterjesztéseket is, valamint minden befolyását az ügyek vezetésére, Vlasies báró helyettesére bízta. A miniszter esetleges lemondásának oka, hogy a legutóbbi delegitioaaiis ülésszakban nem védte előterjesztéseit — persze a katonai körök szerint -- teljes és hathatós szakszerűséggel. Utódjáúl némelyek Vlasies bárót, mások Mon- delt, a király hadsegédét, és Edelsheim-Gyuiait említik. Oroszországban a czár közvetlen parancsa folytán, a charkowi politikai forrongások és Krapotkin megöletése miatt, Charkow városa és az egész kormányzóság fölött kimondatott az ostromállapot, és igy a rendőri hatalommal is a katonaság Hibáztatott fel. Megemlítjük egyszersmind, hogy az orosz kormány legközelebb egy titkos társulatot fedezett fel, amelynek irataiból kitűnt, hogy a forradalom kitörése Oroszország minden városában, busvét napjára volt elhatározva. — A berlini békeszerződés értelmében az orosz hadsereg lassankint kitakarodik a Balkán-félszigetről; azonban, hogy végleg oda fogja-e hagyni? ez még mindig kétséges. Legalább az angol kormány most sem bízik az orosz kormány „loyalis“ szándékaiban, s azért a brití hajóhadat odautasi- totta, hogy május elejéig a Besika-öbölben maradjon s bevárja a Balkán teljes kiürítését az oroszok által. Francziaországbau nagy izgatottságot keltett Ferry uj közoktatási javaslata, mely szerint az iskolákban való tanítás azon papoknak, kik erre az állam által nincsennek felhatalmazva, megtilíarik. E javaslat annál nagyobb elégedetlenséget okoz az egyházi pártban ; mert bizonyosnak tartják, hogy az a kamarában el fog fogadtatni. Mint hírlik, a frauezia püspökök követe* küldöttek Rómába, hogy a pápa interventióját kikérjék e törvényjavaslat ellen. t -Á. :es c 2S Mutatvány Dálnokí Gaál Gyula „Basi-Bozilk“ czimü török népszínművéből. *) l-sö felvonás. 3-ik jelenet. Abu-Bekir, Fatima. Abu-Bekir. — — — — — — te öt szereted! Fatima. Oh jó atyám; ha láttad volna öt, Mint lépett ki a bokrok árnyiból, A hold sugári fényben usztaták, Nemesen hajló, dombor homlokát. Gabor angyalnak vélted volna öt; Ki mint követ az égből küldetek; Hogy földön oszszou égi üdvöt szét. Vigabbau csergett kis patak tova; A Cyprus ága mind felé hajolt, Kis fénybogárka csali rá csil ogott. Életre ébredt: fü fa és virág; Karddal díszelgett hószinií liijorn, S éd mámorában tarka kelyhiböi, Nektárt ürít a pajkos tulipán; Kandin tekint a rózsa is felé, Kijátszva háremörét: a tövist, S jázmin bokornak sűrű lombja Közt, Dicsénekét a csalogány véré. Mozgásba jött a szikla, mert az is Görgő kövecsesei hódolt lábinál Csak én állottam, némán szótianúl, Édes igézet rabjaként, egy helyt. Egy perez, vagy század volt; már nem tudom; Csak azt, bogy édes — édes volt a kin, Mely zsibbadásba hozta lényemet. Majd zengzetes hang folyt le ajkiról, De nem hallék mást, csak bájló zenét. Csak egy szót érték, hogy „enyém leszesz!“ — Szerelmem édes, szép meséje ez. *) E mü a tehetséges szerző jutalomjátékaú! legközelebb színre fog hozatni. Szerk.