Eger - hetilap, 1879
1879-03-29 / 12. szám
92 Tárgy : az ügyvédi rendtartás módosítására irányzott javaslat végleges megállapítása. Kelt Egerben, a kamarának 1879. évi márczius 2-án tartott közgyűlésében. Fülöp József, h. elnök, Szokolay Lajos, titkár. — A helybeli izr. jótékony nöegylet javára f. hó 22-én, a kaszinó nagytermében rendezni szándékolt, bazárral egybekötött karton- kränzchen, a szegedi vízkárosultak javára fog megtartatni. Nem kételkedünk, hogy városunk jótékony közönsége a nemes ezél iránti tekintetből mennél nagyobb számmal veend részt e mulatságban, és igy szegedi polgártársaink előnyére, siker koroná- zandja mind a rendezőknek buzgói kodását, mind pedig nevezett nöegyletnek tevékenységét és nagylelkűségét, melylyel az öt megillető jövedelemről oly készségesen lemondott. * Az állandó színház javára múlt csütörtökön rendezett sétahangversenyt — valószínűleg a kedvezőtlen időjárás miatt — igen kevesen látogatták, noha dr. Matzke Valér úrnak ez alkalommal a „Színművészeidről tartott igen érdekes s tanulságos előadása megérdemelte volna, hogy mennél többen hallgatták iégyen. — Tűz ütött ki f. hó 13-án este Skopecz Kálmán istállójában; azonban ideje-korán észrevétetvén, eloitatott. — A szegedi árvizokozta szerencsétlenség, valamint mindenütt, úgy városunkban is mély részvétet keltett. Hozzánk is elhangzott az ország jelszava, hogy „Szegednek élnie kell"* s az árviz által sújtott nép segélyezésére nálunk is megindúitak az adakozások. A feutemlitett nagyszerű adományon kívül, megyénk 500 frtot szavazott meg a szegediek számára. Azonfelül alispánunk, a törvényszék, a kaszinó és egyéb testületek aláírási iveket bocsájtottak ki e czélra, melyeken már eddig is 1000 frtnál több gyűlt össze; sőt egy e végből alakúit bizottság bort és pálinkát is gyűjt a szerencsétlenek javára, miután e czikkekben is nagy szükség van Szegeden. * A szegedi árvizkárosúltak javára szerkesztőségünkbe eddig a következő adományok folytak be: Eperjessy Rudolf 5 frt., dr. Udvardy László 2 frt., dr. Martinovich és neje 2 frt., dr. Fekete Ferenczné 2 frt., összesen 11 frt. További adományokat készséggel fogadunk s juttatunk rendeltetésük helyére. * Jótékonyczélú hangverseny terveztetett részben az árvíz által sújtott szegediek segélyezésére, részben pedig városunk vízkárainak helyreállítására; ez eszme azonban a közreműködésre felkért urak többségénél —- tekintettel azon nagymérvű adakozásra, mely Szeged javára országszerte és a külföldön megindúlt, s mivel nem múlta még idejét, hogy sajátmagunkról is gondoskodjunk — visszhangra nem találván, megvalósítása alkalmasabb időre halaszta- tott. Sajnáljuk ! * Az eg$r-füzesabonyi szárny-vasút f. évi febr. havi forgalmi kimutatása a következő adatokat tünteti fel: érkezett 2149 személy, elutazott 2502; feladatott 5591 m. mázsa árú, — mely összegből a kivitt borra 1149 m. mázsa esik —, érkezett 9577 m. m., tehát 3986-ia! több, mint a mennyi elszállittatott.-j- A heves-szolnokmegyei nöegylet gondjai alatt lévő árvák számára kegyesek voltak adakozni: főt. ns. Szele Gábor, Pánthy Endre kanonok urak, ifj. Samassa Jánosné, Syposs Károlyné, Gröber Ferenczné. Steinhäuser Istvánná, Mosóezy Jáuosné, Hart! Edéné úrnők, N. N. Molnár s Schwartz Vilmos urak, miért is a nagylelkű adományozóknak hálás köszönetét mond az eluökség. — A Tisza vize a műit heti száraz időjárás miatt jelentékenyen álábbszállt, elannyira, hogy ha — mint az alispánt hivatalunkba beérkezett szolgabirói jelentések mondják — az apadás még néhány napig hasonló mérvben halad előre, megyénk tiszavi- déki részéről a közigazgatási közegeket s a katonaságot csakhamar el lehet vonni. — Nők a felsőbíróságnál, ki északamerikai senatus nemrég 40 szavazattal 20 ellen egy törvényt fogadott el, mely szerint „mindegyik nö, ki három éven át valamely állam törvényszékénél, mint ügyvéd gyakornokoskodott és jó hírben áll, a szövetségi fő- törvényszéknél is folytathatja a praxist.“ * Ijesztő butaság. Miként lehetséges a roncsoló toroklob-jár- ványt, mely fájdalom, már vidékünkön is szedi áldozatait, a legrövidebb idő alatt beszüntetni, erre nézve igen egyszerű módot talált fel Nagy-Küküllőmegye Hidegvíz községének pópája. Nevezett községben már jó ideje dühöngött e borzasztó betegség, azonban csupán a község egyik utczájában. Végre megsokalták a pópák a dolgot, s elhatározták valamiképen segíteni a dolgon. Összeül tehát 7 község 7 pópája, összegyűjtik a község kicsinyeit és nagyjait, egészségeseit és betegeit a falu közepén álló feszület körül és szluzsbát tartanak; állott pedig- a szluzsba abból, hogy miután különféle czeremoniák után a népet megszentelték, megcsókolta 11 á k mindenkivel a feszületet, beteggel és egészségessel egyaránt és lett a szluzsbának azon eredménye, hogy már másnap az egész községben el volt terjedve a járvány s egy pár nap muiva a 900 lelket számláló helységben egyszerre 11, (tizenegy) halott feküdt a ravatalon. E községben ez ideig az elhaltak száma a 150-et meghaladja, elpusztult tehát 16 százaléka a lakosságnak. Ily borzasztó következménye van azok butaságának, kiknek jó tanácsosai és orvosszerrel segítségére kellene, hogy legyenek a népnek ily vész idején. * Az orosz czar, írja egy szentpétervári levelező, birodalmának legridegebb férfiai közé tartozik. Egyetlen tettére sem lehet azt mondani, hogy az elbamarkodás szüli. Sem föl nem lobban, sem nem lelkesül. Sokszor él kemény kifejezésekkel, de ez inkább nemzeti szokás. Az orosz előkelő világ igen szívesen szitkozódik. A czár kiváló jellemvonása a családiasság. Szereti családját, s jól érzi magát mindig, ha nejével és gyermekeivel van együtt. Egy idő óta sokat betegeskedik. Szemében bizonyos fáradt, melancholia ül. Hidegen és kurtán beszél mindenkivül. Őszinte észrevételt ritkán hallani tőle. Egy emberhez sem ragaszkodik föítiinöen. Hamar el szokta felejteni mindazokat, kik pár nap előtt még közvetlen környezetéhez tartoztak. A trónörökössel újabban gyakran összezördül, s néha napokig nem engedi szeme elé. Szeretne útra kelni, de a gyakori merényletek miatt, családja kérésére elállóit e tervétől. „Egyébiránt — mondá — ki gyűlöl megtalál itt is.“ — Az egri takarékpénztár forgalmi kimutatása 1878. január 1-től, ugyanaz évi deczember hó 31 ig. Bevétel: pénzmaradvány 1877. évről 5478 frt. 27 kr., betét 197650 frt. 34 kr., visszafizetett kölcsön kötvények után 23532 frt. 78 kr., visszafizetett kölcsön váltók utáu 717292 frt. 53 kr., visszafizetett bölcsön zálogok utáu 29134 frt, befizetett kamat kötvények után 20897 frt 77 kr., befizetett kamat váltók után 19408 frt 83 kr., befizetett kamat zálogok után 6076 frt 51 kr., visszafizetett perköltség 142 frt 48 kr., visszafizetett biztosítási dij 152 frt 36 kr., könyvdij 20 frt 5 kr., átiratási dij 83 frt 50 kr., lakbér 337 frt 50 kr., ingatlanokból 2233 frt 11 kr., más intézetnél elhelyezett töke- és kamatból 5137 frt 56 kr., érték papirosokból 1757 frt 21 kr., összesen: 1029334 frt 80 kr. Kiadás: visszafizetett betéti töke 203167 frt 99 kr., kifizetett betéti kamat 19140 frt 94 kr., kölcsön kötvényekre 1910 frt, kölcsön váltókra 734770 frt 34 kr., kölcsön zálogokra 25164 frt, előlegezett perköltség 378 frt 97 kr., előlegezett biztosítási dij 205 frt 81 kr., tiszti s eljárói fizetés 3480 írt, lakbér 750 frt, kezelési költség 270 frt 37 kr., adó 3366 frt 79 kr., betéti kamatok utáni 3% illeték 608 frt 82 kr., jótékony czélokra 260 frt, felszerelési költség 164 frt 10 kr., bélyegilleték 76 frt. ingatlanokra 371 frt 28 kr.. más intézetnéd elhelyezésnél 2 frt 52 kr., igazgatósági jutalék 1877-re 1063 frt 80 kr., felügyelő bizottsági jutalék 1877-re 212 frt 76 kr., osztalék: önsegélyző-egyleti 40 frt, 1876. évi 493 frt 50 kr., 1877. évi 19870 frt, különféle 124 frt 39 kr., pénzmaradvány 1878. decz. 31-én 13452 frt 42 kr.; összesen: 1029334 frt 80 kr. Színészet. (M. V.) A függöny fölvonatott — s megkezdé működését körünkben Hu bay úr színtársulata, s megkezdődik egyszersmind lapunk kötelme is a művészek és közönség közvetítése körül. Es e tisztnek minél igazságosabb teljesítésére nézve fölvetődik azon kérdés is, vajon a referensnek szükséges-e ismernie azon helyzetet, melyben az előadó művészek vannak s melynek akadályaival küzdeniük kell, vagy tán merőben, mint idegen, csak külső hideg szempontból nézze-e a színpadon történteket ? Meggyőződésem szerint nálunk minden esetre az előbbi eset kívánatos és szükséges, miután tudjuk azt jói, hogy sok oly akadályai vannak az eléadások sikerének, melyek teljesen függetlenek a művészek akaratától. Ha tehát ezeket a referens nem ismeri, akkor igazságtalan híreket hozhat — legnagyobb objektivitása mellett is. Mert gondoljuk meg uraim, bogy nem egy világváros nagy színpada előtt állunk, hanem „Egerben“ vagyunk — se fatális név : „Eger,“ sokat megmagyaráz és sokat expiál, ha művészi ügyekről van szó ! Rafael festménye Dresda nagy képtárában bámulatát költi föl a laikusnak; de látná meg ugyanazon képet egy falusi templomban, füst- és portól barnítva s itt-ott átlyuggatva, nem íogná-e közönyösen nézni a legtöbb ember? . . . így ítéltetik el sokszor a jó, sőt a legjobb művészeti produetum is, kedvezőtlen viszonyok s helyzet közepette ! Azonban Hubay úr társaságával szemben nincs miért aggódnunk oly mértékben, amily mértékű aggodalmat fölhív úgy az „Eger“ szóhoz fűzött számtalan akadálya a művészi sikernek, mint
