Eger - hetilap, 1879
1879-12-17 / 51. szám
402 lástól, nem kellett volna a szabadipart rögtönözni, eltörölni a czéh- . rendszert minden átmeneti intézkedés nélkül, hanem kikellett volna ' találni és életbe lépre;ni azon óvszereket, melyek az iparos osztály létezését s masának az iparnak fejlődését a jövőre nézve biztosították volna. Nem lehet tagadni, hogy részben iparosaink többségének élhetetlensége is okozta iparunk jelenlegi sanyarú állapotát; de sokkal nagyobb mértékben terheli a felelősség azon kereskedő, vagy inkább üzérkedő polgártársainkat. kik a hazai érdekeket és a kereskedelmi morált semmibe sem véve, eljárásukkal nemcsak iparunknak ártottak és ártanak folyvást; de hitelünket is tönkre tették. Ezek után e! lehet moDdaui, mi vár a többire is — mindnyájunkra. Ki lebet számítani, hogy ha örökösen nyolszszázezer em bért fog tartani az állam hadilábon és folytonosan együtt ül az országgyűlés 440 követe, bány millióba kerül és hány év múlva áll be a tönk ? ha miudig kölcsönből kell fedezni az adósságot és a kiadásokat; mert a reudes bevételből nem telik. — Az egyszerű értelem is feltalálja a hasonlóságot az állam és a család között; — ha tehát a gazda jól tudja, hogy nincs annyi jövedelme mint kiadása és életmódjái nem változtatja meg, bátran kiszámíthatja, hány év vagy nap múlva ütik meg a dobot a háza előtt. Az ilyen rósz gazdahoz hasonlít az állam, mely nem tudja, hogy mennyire fog költeni és honnan? és kormányzóinak felhatalmazást ad, hogy költsenek a mennyit akarnak és a honnan tudnak; hisz a mostani országgyűlés mindent megszavaz, a mit a kormány kíván, mindig együtt ül, tanácskozik, a nélkül, hogy megtalálná a kiutat a hínárból, hová a gavallér politika és rósz gazdálkodás vitt bennünket, s igy igaza van Carlyle angolnak, mikor azt mondja, hogy az alsó és felső házat össze se kellene hivni; mert a journalismus látja el a kormányokat és törvényhozókat politikai és gazdászati gondolatokkal. Szintúgy ki lehet, sőt kellene számolni, hogy meddig mehetünk az adó szaporításával. Ha igaz, hogy 1875. óta 24 uj adónem, vagy adófelemelés hozatott be — amint az újságokban olvassuk— tehát négy év alatt, úgy négy év múlva lesz 48, és igy tovább; igy elérjük azután, hogy a mostani gazdálkodás mellett épen azon arányban fognak fogyni az adóképesek, mint az adóhajtók száma növekszik, és több lesz az adohajtó mint az adófizető. Már most, ha olvassa valaki, mikép a belga lapokban hir- dettetik, hogy a magyar állam-birtokok eladattnak, vagy azt, hogy Szentesről, a magyar Kanaán földéről, 40 család, mely 160 létekből áll, készül kimenekülni Amerikába: nézzen széjjel saját házában mindenki, ha szeret ősei birtokának rongyaihoz ragaszkodni; számoljon jobban mint eddig, hogy mit és hogy mentsen meg; mert ha Isten jobb éveket nem ad, ha az ínség által elcsigázott és koldusbotra jutott proletárság tömeges lázadásban el nem veszi is a mink még van, úgy elölről kezdhetjük; különben pedig elveszünk. Igaz ugyan, hogy az ország akkor is megmarad, de nem nekünk szegény magyaroknak. Szabolcsi. Eger város 1880-ik évi közköltségvetésének előirányzata. I. Bevételek. A város többrendbeli épületeinek és javadalmainak bérleti jövedelméből befolyó évi haszonbéri összeg 15,065 frt. 30 kr. A katonai tisztilak bér jövedelme 928 frt. 80 kr. A katonai laktanyák után járó bálás-pénz 509 frt. 48 kr. A katonaság által használt többrendbeli helyiségekért fizetett bérösszeg 601 frt. 35 kr. Az ó- casiuó társulat által gyűjtött lámpa világítási alaptőke után járó kamat. 450 frt 52 kr. Az új-casinó-társulat állal gyűjtött lámpa- világítási alaptőke után járó kamat 69 frt. 38 kr. A tisztilak ala pitványt illető 3220 frt. 74 kr. töke után járó 6°/0 kamat 193 frt. 245o/100 kr. Eger város és Fritsch Ede, úgy Eggeisz Károly vá- lalkozók közt a gázvilágitás iránt létrejött, azonban az utóbbiak által meg nem tartott szerződés folytán a válalkozók részéről bizto- sítékúl letett, és a város javára maradt két rendbeli 1000 frtos metalique-államkötvény után esendő 4V2 °/o kamat 90 frt. Lancelots Ede által tett, Eggeisz Károlytól bevett s a házi pénztár által kezelt lámpa világítási alaphoz csatolt 162 írtnak 6°/0-tóli kamata 9 frt. 72 kr. A város két malma után haszonbér fejében bejön 223 H. 95 L. 93 elit. tiszta, és 642 H. 88 L. 89 cliter kétszeres búza 4941 frt. 3015/,00 kr. értékben, melyből a tisztviselők és cselédek fizetésére kiszolgáltatik természetben 156 H. 88 L 50 cliter tiszta és 559 H. 02. L. kétszeres búza, a tisztának hectoliterjét 7 frt. 28 krral, a kétszerbuzának pedig 5 frt. 15 krral számítva, tesz pénzértékben 4,021 frt 75S/,00 kr. A közös tanítóknak kiszolgáltatik természetben 90 hectoliter kétszeres búza 5 frt. 15 krjával: 463 frt. 50 kr. Marad a város részére 67 H. 07 L. 43 cliter tiszta, melynek értéke lenne 488 frt. 30 kr. 9/l00, azonban ebből : a kétszeres búzánál mutatkozó 6 H. 13 L. 11 cliter hiány értékének fejében 31 frt. 5752/f00 krt levonva: lesz a maradvány eladásra 456 frt. 7257/ioo kr. Az egri izraelita hitközség által használt temető terület után 1880. évre fizetendő 4 drh. arany 5 frt. 25 krral számítva tesz 21 frt. Az 1879. évre megállapított városi pótadó összegen felül a kivetési kulcsnál előfordult 100-ad rész kraj- czárok kiegészitéséböl származott többlet 69 frt. 553I/i0o kr. Adóvégrehajtási költségekben 1879. év november végéig befolyt 1,585 frt 9150/l00 kr. Néhai Panakoszta Sándor által Eger város lámpavilágítási alap javára hagyományozott házbérjövedelemböl befolyó összeg fejében az 1880. évre elöiránvoztafik 1000 frt. Az 1879. évi költségvetésbe fel nem vett, de a kimutatás szerint tényleg befolyt 22,746 frt. 55 kr. A bevételek főösszege: 48,282 frt ll46/ioo kr. Országgyűlési tudósítás. A decz. 5-iki ülésben a badmentességi dijakról szóló javaslat tárgyalása állott napirenden. E javaslatot a közjogi ellenzék pénzügyi szempontból, az egyesült ellenzék pedig közjogi szempontból támadta meg, nem helyeselvén, hogy a rokkantak nyilvántartását és díjazását az e czélra szervezendő alapból a közös hadügyminiszter intézi. A javaslathoz többen szóltak. Irányi méltányosnak tartja, hogy a haza minden polgára részt vegyen a haza védelmében, s ha a fegyverviselésre képtelen, tegye ezt más módon — díjfizetéssel; de kifogásolta a kiszabott, dijak nagyságát (3—100 forintig); mire Tisza, ki utána szólalt fel, azt válaszolta, hogy nem baj, ha a dijakból az állampénztárnak is jut valami. Megjegyzendő, hogy ez a ,valami“, a javaslat indoklása szerint, 2,500,000 frtot tesz. A decz. 6-iki ülésben Pulszky Á. kimutatta, hogy járulásunk (857,000 frt) a rokkant alaphoz 40°/o os quotának felel meg, tehát oly terhet ró az államkincstárra, melyet viselni nem tartozik. Érdekes vita támadt Hegy es si Márton függ. párti képviselő és elvtársai Madarász J., Szederkényi N. és Thali K. között. Hegyessy pártja nem csekély álmélkodá- sára, védte a javaslatot, melyet méltányosnak tart, s kereken kimondd, hogy elvtársainak hizonyos elveit — igy az adó megtagadását, melyet a ház nem a kormány, de az ország számára szavaz meg — nem oszrja. A kormánypárt, természetesen, helyeselte a fiatal szónok érveléseit, a szélső balon pedig nagy zugás támadt. Alig ült le Hegyessy, egymásután kelt fel a bárom elvtárs s volt mit hallania pártosságáért. Ez incidensből az tűnik ki, hogy a füg- getl. pártban nem nagyon erős lábon áll az egyetértés. — A decz. 9-iki ülés első tárgyat a pbylloxera-ügy képezte, melyben a kormányok között nemzetközi egyezmény jött létre. Ennek beczikke- lyezéséröl volt szó, melyhez a ház egyhangúlag hozzájárult; a Magyarországban foganatba veendő intézkedésekről szóló különjavas- lat azonban vitára adott alkalmat, Hermann 0. a szegedi uj képviselő indítványozta, hogy természettudósok- és szőlőbirtokosokból álló szakbizottság rendeltessék a rovarirtásra felügyelő miniszter mellé. Szalay J. pedig éles bírálat alá vette a kormány enquete- rendszerét, mely szerint gyakran avatlan, vagy protectiós nagyságok mondanak véleményt olyan dolgokban, melyekhez nem értenek s ez értelemben módositványt is adott be, melyet a ház elfogadott. A második tárgy volt a Horvátországgal kötött pénzügyi egyezmény ismét egy évre terjedő meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat, miután drága horváíjaink makacskodása miatt a regnico- laris bizottság működése sikertelen maradt. A javaslat elfogadtatott. Ez után a Németországgal folytatott vámtárgyalások meghiúsulása folytán avval szemben szükségesekké vált ideigl. intézkedésekről szóló javaslat került szőnyegre. Ebben a kormány felhatalmazást kért, hogy az időközben netán létrejövendő (?) vámegyezmény végrehajtása iránt rendeleti nton is intézkedhessél A többség a felhatalmazást megadta a kormánynak. Végül, a miniszterelnök, láza lay J. interpellatiójára, kijelenté, hogy Oppenheim pro- montori borkereskedő hamisított (fuzinnal mérgezett) borait lefoglaltatta s azok ellen is, kik borfestö szereket árulnak, a kellő intézkedéseket megtétette. A borhamisitás dolgában a kormány mielőbb javaslatot fog a báz elé terjeszteni. E válasz túdomásul vétetett. A decz. 10-iki ülésnek főtárgyát megint csak a hadmentessé- | gi dijakról szóló javaslat képezte. Kizárólag ellenzéki képviselők
