Eger - hetilap, 1879

1879-12-11 / 50. szám

XVIII. ér-folyam.

30. szám.

1IS79. deczember 11-éu.

Előfizetési dij;

Egész évre . 5 frt — kr. Félévre. . . 2 „ 50 ,, Negyed évre .1 „ 80 , Egy hónapra. — 45 „

Egyes szám — 12 „

Hirdetésekért

minden 3 hasábozott petit sorhely után 6, bélyegadó tejeben minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit »őrhelyért 15 kr fizettetik.

Poiiiikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön.

Előfizetéseket elfogad : a kiadó-hivatal (lyCOlimi uyonula,) a szerkesztőség (sóház-utcza Mózerféle ház) és Szolcsdnyi Gy. könyvkereskedése (Alapítványi uj ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. Hivatalos hirdetésekéit előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt 30 kr.

Kracker János Lukács egyházi festőművész százados

emlékezete.

ni.

Kracker, ha müveit behatóbban vizsgáljak, úgy találjuk, hogy ecsetére nézve a német, különösen pedig a rubensi iskolához áll legközelebb. — Ezt a mily igaznak, szintoly természetesnek kell tartanunk, ha meggondoljuk, hogy már szülőföldjén, a festőművészeiben tett első kisérleteihez mtntáúl a német mesterek müvei szolgáltak vala.

A vallásos tárgyú müveknél pedig, a német iskolák fö ismertető jellege volt miudég mint tudjuk : az egyház bagyomás szabályaihoz való szigorú ragaszkodás a szerkezetben, mély érzés és bensöség a kifejezésben, erő a színezésben, szoros öszhangzás a fö és mellékrészletek között a kivitelben, távol minden az érzékiségre hatni akaró külsőségtől, ellenben hathatós törekvéssel minden mód és eszköz által arra, hogy a mü a lélekhez szólva, abban nemes érzelmeket költsön fel. És a német iskolák ezen ismertető jellegüket az átmeneti korszakban még akkor is sok ideig megtartották, mikor olasz, franczia és spanyol földöu az egyházi festészet már rég a divat gyermekévé fajúit.

Az ó és újabb német iskolák festési irányának eme most jelzett sajátságait találjuk fel már többé-kevésbbé Krackernél is. — Müvei szerkezetében látjuk mindenütt, hogy mikép rendel alá mindent azon egy, a hitéletből vett ténynek vagy eszmének, me lyet megjelenít. Ezen elvszerü eljárás aztán kizár nala minden mesterkéltséget, vagy érzelgést a felfogásban és kivitelben, miért is alakjai arczkifejezésében mindég a lélek hensőségét iparkodik visz- szatlikröztetni. — A berendezést, a csoportok alakítását, a mellék- részletek alkalmazását pedig, mindig azon a magasztossal páro- súlui szokott nemes egyszerűséggel eszközli, mely műveit könuyeu érthetőkké világosakká s oly annyira vonzókká teszi, hogy szemléletük alatt figyelmünket mintegy egészeu lekötik, s lelkünket azon csendes merengésben ringatják el, melyet akár csodálatnak is nevezhetünk.

A mti szerkezetének jelességével és sajátosságaival lépést tart továbbá Krackeruél a színezés is, mert ö nem annyira túláradó, változatos, mint inkább egyszerű s erőteljes színekkel domborítja ki alakjait. Szakavatott müértök észrevétele szerint ugyan a német iskolák modorától épen színezésében észlelhető itt-ott némi eltérés, s ez is inkább utóbbi müveinél s falfestményeiben , a mi már némely tekintetben az olasz, iskolákra emlékezteti a szemlélőt. Mert egészben véve Krackert is azon a német és olasz iskolák vegyülékéböl kifejlett múlt századi iskola bivének kell te kintenünk, melyet megkülömböztetésü! a szó jó értelmében, czop- fos iskolának nevezünk, és a mely iskola hazánkban majdnem kizárólag külföldi képirók által falfestményekben lévén képviselve, azon franczia újabb átmeneti izlésti épületekkel jár karöltve mindenütt, melyeknek kiválóbb példányait a budai királyi palotától elkezdve, folytonos lánczolatban, Péczelen, Gödöllőn, Aszódon és Hatvanon át Egerig, s innét pedig fel egész Já- szóig szemléljük.

A mondottakban röviden jellemezvén Kracker irányát a festészetben, 8 kijelölvén a helyet, melyet a különböző Iskolák közt elfoglal, rendre sorolhatom elé már itt az általam ismert müveit.

Könnyebb áttekintés végett müveit két osztályba kell soroznunk : a vászon- és falfestmények osztályába.

Mindkét rendbeli müveiből összesen 52 darabot ismerek ; vá- szonfesíményt 37 darabot, falfestményt pedig 15 darabot.

Vá»zonfestménjeinek legnagyobb része különböző helyeken

mint oltárképek ismeretesek; de van néháuy kisebb festménye egyesek birtokában is. Fresco-képei pedig Eger és Jászó között oszlanak meg oly formán, hogy mig amaz tiz különálló darabot mutathat fel közülök : addig ez öt darabbal dicsekedhetik. — Mielőtt azonban müveinek ezen szép sora közül egyik vagy másik nagyobb szabású müvéről tüzetesebben szólanék, elmondom, hogy mely helyeken milyen tárgyú müvei maradtak fel a mai napig.

És itt először is Jász ót kell említenem, hol Krackernek együttesen legtöbb müve , mondhatom egész iskolája van. így a csak most említettem öt darab falfestményén kívül a rend templomában még hat darab oltárképet számítunk tőle, melyek a következők : A szentélyben a főoltáron: kér. sz. János. A hoszhajó mellékoltárain: sz. Anna és az Immaculata. A keresztbajóban: sz. Ágoston és sz. Norbert. A boszhajó záródásában pedig: sz. András és sz. Borbála. Ezeken kivül a Kereszthajó két oltárán, a szentségházat pótlólag még két kisebbszerü kép vonja magára figyelmünket: egyik a betlehemi pásztorok, a másik pedig a napkeleti bölcsek imádását ábrázolván. Ezekkel együtt tehát Krackernek Jászén ösz- szesen 9 darab vászonfestménye van.

Jászó után egyházmegyénk területén, különösen pedig Egerben találunk Krackertől legtöbb oltárképet. Ilyenek a székesegyházban a régi főtemplomból ide áthelyezett sz. István és sz. László királyunk oltárképei. A minorita atyák templomában a föoltárkép: Sz. Antal, ugyanott egy másik oltárkép: sz. Anna; a finövelde házi kápolnájában pedig : sz. József halála.

Ismét tovább fömegyénk területén mint oltárképek még következő müvei ismeretesek: Baktán sz. Katalin. Eg er-Sz a lókon: Jézus a getszemáui kertben. Fel-Debrön: sz. András. Mez ö-T árka n von: olajban főtt sz. János. Sátán : ismét

sz. János a latiumi kapu előtt , melyről különben már fen- uebb is megemlékeztem. Szent-látványon: sz. István király. Szi- halmon: sz. József és nepomuki sz. János. Ti 8 z a-P U sp ö k i- ben: sz. Márton. — Ezekhez járul egyházmegyénk határán túl B e sz te rcz e-B á n y átt a parochialis templom föoltárképe : Szűz Mária menny bevitele, és Héjezén (Abaúj vrn.) ismét sz. István király.

Az elszámlált oltárképekhez sorakoznak továbbá Kracker kisebb müvei, intézetek és magányosak birtokában, melyek újra a következők : Egerben a papnövelde egyik termében: a szent család menekülése Egyptomba. Begovcsevich Róbert oldalkanonok úrnál: Assisi sz. Ferencz halála. Bydeskuthy Gyula ez. kanonok úrnál: nepomuki sz. János. Ugyancsak Egerben Lance lőtt i úrnál: a sz. család. Pánthy kanonok úrnál 3 darab: Szűz Mária születése, Jézus születése és a getszemáni jelenet. Eger közelében Kápolnán, a plébánia tulajdona 2 darab: szűz Mária látogatása Erzsébetnél és sz. Anna. — Besztercze-Bányán Ipolyi Arnold püspök úr képtárában: sz. János evangélista; és végre Pesten a m. n. muzeum képcsarnoka Pyrker osztályában egy genre-kép, melynek tárgya egy monologizáló öreg anyó.

íme mily szép sora a vászonfestményeknek, melyeket Kracker alkotó szelleme hozott létre. Mert ki kel! itt emelnünk, hogy e festmények nem csupán a gyakorlott ecset utánzatai, hanem oly miidarabok, melyek legtöbbnyire szerkezetre nézve is a művész mélyen érező keblében foganzottak meg. A szerkezet eredetiségéről tanúskodnak nála sajátkezű feljegyzései, melyeket olykor, a más képíróktól is gyakorlott: in ven it et pinxit-féle kifejezésben szintén müvein találunk. Az „inveuit“ kifejezéssel igen természetesen nem akarhatott Kracker mást mondani mint azt, hegy t. i. a müvet rnem csak festette, hanem fogalmazta is.

Es méltán! Mert. az eredetiség, vagy is az új gondolat, a