Eger - hetilap, 1879

1879-11-27 / 48. szám

378 országban épen ezen években termett aránylag a legtöbb búza 8 volt legmagasabb az ára is; de igy áli a dolog a többi termé­nyekre nézve is. Hogy túlcsigázott ez az árszámitás, továbbá abból is beláthatja mindenki, ha az eddig fenálló kataszteri tiszta jöve­delmet összeh isonlitja a most behozni szándékolttal. Eddig ugyanis az első osztályoknál tisztajövedelemnek vétetett 9, 8, 6 frt, mig a mostani munkálat szerint több kerületben a 4-ik és 5-ik osztály­zatú földekre van előirányozva 9, 8, 6 frt; az első osztályú föl­dekre pedig 18, 16 frt 50 kr, s igy fölötte nagy a különbség, a mi példából még világosabban ki fog tűnni. Vegyünk fel p. o. egy 85 hold 1169 □ ölből álló földbirtokot. Ebben a régi classiücatió szerint volt 39 hold és 857 Q öl első osztályú föld, 2-od osztályú pedig 46 h. 312 □ öl; már most az első osztályúnak holdankinti tiszta jövedelmét 8 írtjával, a 2-od osztályúét pedig 5 frt 25 krjá- val p. p. számítva, összes tiszta jövedelem volt 574 frt 42 kr. A mostani osztályzat szerint pedig, ha eme 85 hold 1169 Q ölből álló földbirtok a 2-ik, 3., 4., 6-ik osztályba soroztatik is, a magasabb tisztajövedelem szerint 941 írtra jön ki az összes tiszta jövedelem; innen számítsa ki magának kiki a többletet; s épen ezért, ha az eddig fenálló 3125/l00 krnyi adó vettetik ki ezután is egy forint tiszta jövedelem után, a földadó óriási öszeggel fog emelkedni; de ha nem 3125/i0o krnyi adó vettetnék is ki egy frt tiszta jövedelem után, hanem kevesebb, az adó kissebb nem lesz, miután a tiszta jövedelem az eddigihez képest majdnem kétannyira van előirányozva. Nagy hiba ezen munkálatnál az is, hogy a becslö-biztosok egyes községekben a dülözést már bevégezték ; sőt mi több még a telekkönyvi sorozást is anélkül, hogy a tiszta jövedelem mely majd minden kerületben különböző, megállapítva volna, melynek pedig már a dülözés alkalmával kellett volna megállapítva lenuie, hogy a becslők az egyes feleknek megtudnák mondani, mi a tiszta jöve­delem egy hold 1-sö, 2., 3., 4., 5., 6 , 7., 8-ik osztályú föld után, mi ha megtörténik, ez által ama sok kétely és ellenszenv is el lett volna hárítva, mely eme munkálatok iránt mutatkozik: mert ha a biztos csak az előirányzatot mondja meg a földbirtosnak, ezt a kétségbeesésnek kell környeznie, meg lévén győződve, hogy földje annyi jövedelmet semmiképen sem hozhat, ha leszámítja a leszámi- tandókat. Igaz, hogy sok kerületben a becslö biztos oly szerencsés sa­ját személyét illetőleg, hogy nem lévén tárgya a birtokos osztály ellenszenvének, daczára annak, hogy már a dülözést bevégezte, sőt a sorozást is végzi, még sem kérdi tőle egy halandó sem, mennyi tiszta jövedelmet vett egy holdnál: de ez oly közönyösségre mutat, hogy ennek az a kerülét. busásan megfizeti majd az árát. Jelen soraim által tehát csak azt akarom elérni, hogy a gazda-közönséget felrázzam tespedö álmából, hogy az általam mon­dottakat megfontolván, törvényhozóink által odahatni törekedjék, mikép az árak kiszabására vonatkozó évek ne az 1867—72, ha­nem 1871-ik évről 1876-ik évig számitassanak és hogy a tiszta jövedelem ne a sorozás után, hanem annak megtörténte előtt álla- pittassék meg; mert mihelyt minden egyes becslési kerületben a járás-becslö tudja, hogy az egyos osztályoknál mily ár van megál­lapítva, kellő tájékozást tud magának szerezni arról, mily állást foglaljon el a kormányi járás becslövel szemben az egyes községek jogainak védelmében. Még egysz r felhívom tehát a gazdaközönség figyelmét a je­len kataszteri munká’atok folyamára, hogyne vegye azt közönyösen, hanem emelje fel szavát jogos ügyeinek védelmére. Egy a jelen kataszteri munkálatokat figyelemmel kísérő honpolgár. Országgyűlési tudósítás. Nov. 18-ától. A képviselöház nov. 18-iki ülésében a bős znia közigaz­gatásról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása vette kezdetét. A 17-iki szavazás eredménye által előidézett izga­tottság az egész házban sokkal nagyobb volt, hogysem a vita békés lefolyását lehetővé tette volna. Az ellenzék erősen bizik, hogy a dolgok további folyamában a kormány 19 szavazatnyi többsége apadni, sőt esetleg — kisebbséggé fog változni, s azért támadásai­ban nagyobb erélyt fejt ki mint valaha. A bizottságok beterjesztvén jelentéseiket néhány javaslat fölölt s a miniszterein >k is benyújtván a m. évi zárszámadásokat, elkezdődött a hosszú és kíméletlen hangú vita a napirenden levő törvényjavaslat egyes pontjai fölött. Már az 1-sö §-nál kénytelen volt Tisza beleegyezni, hogy uj szövegezés végett Paulay előadónak visszaadassék, miután saját pártja részéről nyujtatott be egy módnsitvány. A 6. §-iál pedig Molnár Aladár indítványozta, hogy a törvény csak 3 évre legyen érvényes. Szava­zásra kerülvén a dolog a módositvány csak 159 szavazattal vette­tett el 147 ellenében, tehát a kormánypárt többsége ez alkalommal már 12-re olvadt le. Nagy izgatottság és zaj támadt a házban azon kérdés eldöntésénél, mikor történjék a harmadszori felolvasás, miu­tán Tisza a véderőről szóló javaslatot kivánta előbb letárgval- tatni s Szilágyi Dezső heves beszédben vetette a miniszterelnök szemére, hogy miért sürgeti és pressirozza a véderőről szóló tör­vényjavaslatot. A nov. 19-iki ülés — habár most is borongott — jóval csendesekb lefolyású volt. A napirenden levő tárgyak közül kettőt emelüak ki, az egyik az orsz. iparos gyűlés kérvé­nye az ipartörvény viszonyainknak megfelelő átalakítása és az ipar emelése érdekében teendő törvényhozási intézkedések iránt, és az orsz. gazdasági congressus emlékirata földművelé­sünk emelése érdekében. Az első keresk. miniszternek adatott ki, az utóbbi pedig jelentéstétel végett a küzgazd. bizottsághoz uta- sittatott. Végül néhány interpelláló terjesztetett elő, ezek között az Apponyi grófé a német vámszerzödés tárgyában, mely iránt most folynak az alkudozások, de — fájdalom — a szövetséges Németország méltatlan makacskodása miatt, nagyon szerény kilátá­sokkal arra nézve, hogy abból pangó kiviteli kereskedésünknek valami jelentékeny haszna lenne. — A nov. 21-iki ülésben a had­sereg és haditengerészet h a d i 1 é t s z á m á n ak újabb 10 évre való megállapításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása volt na­pirenden. Markus Istvánnak jutott azon nehéz feladaté javaslatot ajánlani és indokolni. Utána Pulszky Ágost az egyes, ellenzék nevében szólt. 0 és pártja elfogadják a 800,000 főnyi magas lét­számot, de csak 5 évre s azon feltétel alatt, ha a költségek leszál­lítására irányuló módositványai a részletes vitánál elfogadtatnak. Ugrón Gábor a függetl. párt részéről az önálló hadsereg-- röl nyújtott be határozati javaslatot. Ez ülésben képviselőnk Sze­derkényi Nándor is beszélt, Ugrón határozati javaslatát pártol­ván. — Á nov. 22-iki ülést is az u. n. katona-vita töltötte ke, melyben többnyire csak 2-od rendű szónokok vettek részt. A han­gulat is nyugodtabb volt s igy nem fordult elő oly incidens, mely a vita tolyamát megzavarta volna. Heti szemle. A Tisza kormány pénzügyi politikájára a tények oly sötét árnyékot vetnek, hogy minden igaz hazafi keblét csak aggodalommal töltheti el. Az 1878-iki államháztartási deficit is jó­val nagyobb az előirányzottnál s a zárszámadások szerint 58, mil­lió 924 ezer forintra rúg, sőt valószínű, hogy a végleges zárszáma­dásokban e roppant hiány még néhány millióval növekedni fog. Szomorú pénzügyi helyzetünk érthetővé teszi Szapáry gr. adó-javas­latai:; de nem a kormány financz-poliíikáját, mely nem a roppant, államunk segélyforrásaival helyes arányban nem álló költségek le­szállításával, hanem folytonos adóemeléssel akarja az egyensúlyt államháztartásunkban helyre állítani. Szapáry úr talán ma már sej­ti, hogy rossz úton jár, mert javaslatai sorra buknak a országgyű­lési bizottságunkban, csak hogy ez legfölebb a pénzügyminiszter úr zavarát fogja fokozni, de nem hiszszük, hogy a kormányt szeren­csétlen politikájának megváltoztatására is bírhatná. S ezért tartunk a jövőtől. Europaszerte nagy feltűnést keltettek a Péter várról ér­kezett hírek, melyek szerint Oroszország tényleg nagy átalakulások előtt áll. Az öszszes politikai viszonyokat gyökeresen átalakító re­formok terveztetnek. A pétervári kormány első sorban a közigaz­gatás szervezésére gondol. Az eddigi politikai beosztása teljesen megszűnik. Jövőre tizenkét helytartóságra lesz felosztva az óriás birodalom. Mindegyik élén kormányzó fog állni. Az egész szervezet szigorúan centralistikus elveken nyugszik. A czár, amennyire lehet, jö­vőre is személyében akarja a hatalmat összpontosítva látni. A pol­gári kormányzaton kivül a hadseregben is változások történek. Egymásután kiküszöböltetnek mindazon elemek, melyek ázsiai je­léggel bírnak. Minden előtt a kozák-csapatok szűnnek meg s ren­des lovasezredekké alakíttatnak át. — A czár azon meggyőződésre jutott, hogy a birodalma fölé gyűlt veszélyeket csak politikája ed­digi irányának gyökeres megváltoztatásával paralizálhatja. Kétség­telen, hogy a czár Oroszországnak alkotmányt fog adni. Az elha­tározás már megtörtént; maga a czár fogja az alkotmány alapél veire vonatkozó pontozatokat megállapitani. Trónralépésének évfor­dulóján történik a proclamatió; az első alkotmányos miniszterelnök Miklós nagyherczeg lesz. E hírekre vonatkozólag Londonból távirják, hogy az ottani kormánykörök nagyon kétkedve fogadják az orosz- országi reformokról szoló tudósításokat. Beaconsfield úgy nyilatko­zott volna, hogy több mint valöszinü, miszerint Gorcsakov helyén lyén marad amig Sándor czár lesz az orosz uralkodó. Már pedig

Next

/
Thumbnails
Contents