Eger - hetilap, 1879

1879-11-13 / 46. szám

362 Az tehát a kérdés: mitől függ egy zenekar szervezésének te­hetsége? — Ettől: van e pénz? — Uraim, pénz ugyan e czélra még nincs: de azt meg fogja keresni maga a zenekar; vagyis, a zenekar ki fogja magát fizetni. — Lássuk csak, hogyan? Két szempontot kell figyelembe vennünk a zenekar szerveze­tében : a) hogy az a tagok számát tek ntve, a lehető legkisebb le­gyen; b) hogy az okvetetlenül szükséges zenekari hangszinek kellő arányok szerint legyenek meg benne. A hangszinek pedig a kö­vetkezők : a) Vonós hangszerek; b) érczfuvók, c) fa-fúvók, d) ütő hangszerek : dobok, czintányér, stb. — Ezek erejét arányosítva: a legkisebb arány szerint szükséges legalább 5—6 vonós, 3 érez- 2 fafuvós hangszer, s az ütök kezeléséhez, hogy belölök 3 legyen 8 legalább 2 egyén alkalmazható. Ámde igy 14 egyén kívántatik a legkisebb zenekarhoz. Éspedig: 1) karmester, ki szükség esetén, pl. az erős (forte) játékokban, vagy tánezzenekor, az első hegedűt erösiteué; 2) egy u. n. Concerlmeister, ki mindig az első hegedűt játszaná, és szükség esetén, pl. szabadban vagy színházi közjáté­koknál a karmestert helyettesíthetné; 3) egy csupán első hegedűs; 4) egy másodhegedűs; 5) egy brácsós; 6) egy gordonkás; 6) egy nagybőgős. Ez utóbbi négy ha a zenekar szabadban játszik, fúvós hangszereket is kezelne a vonósak helyett. — Az érczfuvók közöl kell legalább 1 piston (a cornet) 1 kürt (Flügel) és 1 puzon, te­hát 3 ember. Szabadban, ha a vonósok is fújnak, ezek mélyebb hangszereket is kezelhetnének- amint a karmester látná szükséges­nek. — A fafuvók közöl szükséges egy magas és egy mély kla- rinette; ezeket azonban egy egyén fújhatná, szükség szerint válta­kozva ; továbbá kell egy flóta és egy oboa, melyet szintén egy egyén kezelne váltakozva. — Végre kell egy nagydob, czintányér és háromszög; ezeket kezelheti egy egyén; és egy kis dob, mely minthogy finom idő- és erömértéket vesz igénybe, azért egy egyén csak ezt kezelné. E 14 emberből álló zenekar csak annyiban legkissebb, meny­nyiben annyi hangszerre van tekintet, mennyi a müzenéhez meg- kivántatik. Eltekintve azonban a magasabb müzenétöl, kevesebb számra is olvasztható a kar, t. i. 5 vonós, 2 érez és 1 fafuvós hangszerre, és igy a karmesterre! együtt csak 9 egyénre volna szükség. Ellenben ha a zenekart teljes hatásúvá és egyéb kereset­től független fizetésűvé akarjuk tenni, akkor kell a karmesteren kívül: 3 első, 2 másod hegedűs, 2 brácsós, egy gordonkás, egy nagybőgős, 2 piston, 2 kürt, 1 puzon, egy nagy-, egy kisdob, két klarinett, egy fuvola, egy oboa — vagyis 21 egyén. Mi e három rangú zenekar közöl a középsőt tartjuk szem­mel indítványunk kifejtésében. — Elsorolván pedig a föntebbiek- ben a zenekar létszámát és arányát, lássuk most már, mi volna a legcsekélyebb költség, melyet alapúi vehetnénk a kezdeménye­zésnél ? — Úgy gondolom, hogy oly városban, hol annyi zenész ténfereg kellő alkalmazás nélkül és mégis megéi, mint nálunk, igy lehetne az évi költségvetést megállapitni: évi díj. frt. Karmester (havi 30 frt.) • • . 360 „ I. a) Concertmeister • • • 330 „ Hegedű. )) 1. hegedűs • • . 300 „ Első II. hegedűs . 200 „ osztály Viola . 200 „ (szabadban Cello 200 „ fújnak.) Contrabass . 150 „ Piston 120 „ Kiirt • . . 120 „ Második Puson 120 „ osztály Flauto (oboa) . • . 100 „ (imák). Klarinette • • 100 „ Nagy dob (czintányér, háromszög) . 100 „ Kis dob . . 100 „ Összeg: 2500 frt. E szervezetben, mint látható, a 2 első egyéntől eltekintve, mint kiknek legjelentékenyebb fizetősök van és zenekari működé­sűk leghatározottabb, — a többit két osztályba sorolom ; az első osztályba olyanok tartoznak, kiknek fizetősök bár középarányu és igy a zenekarból nincs kilátásuk egyedül megélni, de állásuk leg biztosabb, bármily csekély létszámú lenne is a zenekar ; azért ha a zenekar szabadban játszik, fúvó hangszerekre is kellene vállalkoz­niuk. A második osztályba azokat sorolom, kik legese kélyebb havi­fizetést (10 frt) kapnának ugyan, mert kevesebb tanultságra is van szükségük, és szaggatottakban is játszanak, mint az első osztály­beliek és állásuk sem oly biztos, mert pl. kisebb létszámú zene­karnál egyik-másik hangszer hiányzik — de mellékkeresetre is volna kilátásuk a zenekarban. Ugyanis a zenekarnak azon 2500 frt kiadáson kivül, melyre a tagok szabott fizetése megy, még 500 forint irodaköltsége volna; ez összeg úgy osztatnék be, hogy 200 forint jutna a darabok és iróeszk zök évi beszerzésére, 300 forintból pedig a másolások, iratások s egyéb a zenekar körül tett szolgálatok fizettetnének, — s a hangjegyirást s egyéb dol­gokat e második osztálybeli tagok is végezhetnék, úgy, hogy miu- denik kereshetne még 30 - 50 irtot, s igy 150 írtnál egy se menne kevesebbre évenként, tisztán a zenekarnál. — Úgy hiszem, hogy ennyi biztos összeg mellett akár melyik Egerben tengődő zenész bele szerződnék a zenekarba, annál is inkább, mert ha máshonnan jönnének zenészek, akkor azok mellék-keresete miatt a zeneórák olcsóbbak is lennének 8 meg is fogynának, másrészt pedig e fize­tés csak legelső minimális előirányzás, úgy, hogy idővel a zenekar fizetése fokonként javulna, t. i. jobb kereset — s a zenekedvelés terjesztése mellett. — így hát a költségvetéssel is meg volnánk, mely évenként 3000 írtra rúgna. De lássuk már most a keresetet: honnan jöne be ezen összeg?! E tekintetben csinálok egy próba- kereseti táblát, mely­ben részint a minimumot, részint a jövő (pl, színházi) viszonyokat veszem alapul; úgy, hogy bármikép változzék is a táblázat téte­lenként: az átalános évi kereseti-összeg nemhogy sülyedni, de emelkedni fog. Próba-számvetésem a következő : frt. , N 0 . , . a) évi 20 operette p. 20 frt. zin az ^ év évi 40 közjáték p. 10 frt. 2) Concert, évi 4, átlag p. 50 frt 3) Kiänzchen, évi 6, p. 25 frt 4) Temetés, évi 10, p. 20 frt 5) Reunio (kávé- és sorházakban, 20 kr. belépti díjjal, hetenként 2 szer, 36 hetet véve alapul, és csak 10 frt tiszta hasznot egy este után) . 6) Bál, évi 5, p. 60 frt . , 7) Ünnepélyek ....... 8) Nyári mulatság (Tárkányban) évi 3, p. 60 frt. 9) Érsekkerti mulatság, évi 8, p. 50 frt. 400 „ 400 „ 200 „ 150 „ 200 „ 720 „ 300 „ 100 180 „ 400 „ Összeg: 3050 frt. Úgy hiszem, ki a viszonyokat ismeri, valónak is találja e be­vételek végösszegét, mert ha egy-két tételt kétkedve mérsékel is. de ismét másokat fokozni fog, úgy, hogy végre is a végösszegre nézve kiegyenlödik a dolog. E pontnál tehát állapodjunk meg, hogy ki-ki gondolkozhassék fölötte — s hagyjuk jövőre a többi körülmények és részletek megbeszélését. (Folyt, köv.) Heti szemle. A képviselöház e hó 4. és 5-én is a honosítási törvény- nyél foglalkozott; tehát tárgyalása hat teljes napot vett igénybe az ellenzék részéről beadott számos módositvány miatt, melyek, egy­két kivétellel, minden practicus haszon nélkül nyújták ily hosz- szúra a vitát. Mellőzve a tárgyalás részletesebb közlését, csak a főbb pontokra szorítkozunk, melyek körül érdemleges és nagyobb vita fejlett ki. Ilyen volt a 32. §., mely szerint azon állampolgár, ki engedély, vagy az osztrák-magyar közös miniszterek megbízása nélkül tíz évig megszakítatlanúl az osztrák-magyar monarchia terü­letén kivül tartózkodik, elveszti a magyar állampolgárságot. E §. elolvasásánál valóságos vihar támadt a szélső baloldalon. Helfy és T h a 1 y egyenesen Kossuth ellen intézettnek tartották a javas­lat ezen rendelkezését, mely hazánk e nagy fiát a magyar polgár­ságtól megfosztja. Hiába kapaczitálta őket Szilágyi, Gull n er s Molnár Aladár, nem tágítottak s újra megeredt a beszédek árja. Végül a támadó párt névszerinti szavazást kérvén, a törvényjavas­lat kérdéses §-sa változatlant elfogadtatott. A nov. 5-iki ülésben a javaslat utósó szakaszai állottak napirenden, melyek az állampol­gárság visszaszerzéséről szólanak. Ez alkalommal nehány eddig még ismeretlen nagyság próbált szerencsét módositványokkal, azon­ban kevés sikerrel, mert a ház az eredeti szövegezés szerint fo­gadta el a végszaka8zokat. Ekkor Lukács Béla általános figyelem közt interpellálta a pénzügyért, mi okból lépte túl a rente-kibocsá- tásnál a törvény által meghatározott maximumot 8 kötött kölcsön­egyezményt nagyobb összegre, mint a milyenre felhatalmazva volt? A m. csütörtöki ülésnek legérdekesebb része a királyi udvartartás, 10 évre terjedő meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat tárgya­lása volt. Az e fölötti vitában az ellenzék részérö azon nézet nyil- vánúlt, hogy ha mindenütt takarékoskodnunk kell s a válságos idők

Next

/
Thumbnails
Contents