Eger - hetilap, 1879
1879-11-06 / 45. szám
XYIII. ér-folyam. 45. szám. 1879. november 6-án. Előfizetési dij: Egész évre . 5 írt — kr. Félévre. . .2 „ 50 „ Negyed évre. 1 „ 30 r Egy hónapra. — 45 „ Egyes szám — 12 „ EGER. Poliiikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Hirdetésekért minden 3 hasábozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstói 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 15 kr fizettetik. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyeenmi nyomda,) a szerkesztőség (sóház-utcza Mózerféle ház) és Szolcsdnyi Gy. könyvkereskedése (Alapítványi uj ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt BO kr. Eger, nov. 5-én. Szapáry Gyula gróf, pénzügyminiszter, a képviselöház okt. 29-iki ülésében terjesztette elő a jövő évi államköltségvetést, majdnem másfél óráig tartó beszéd kíséretében, mely „ex- posé“ is akart lenni pénzügyi helyzetünk jelene- és jövőjéről s — bizonyára a pénzügyminiszter ür szándéka ellenére — az ö opti- misticus felfogása és szépitgetése daczára, általános lehangoltságot idézett elő a házban; midőn pedig a nemes gróf egy egész csomó törvényjavaslatot tett a ház asztalára, melyek, ha törvényerőt fognának nyerni, megint új adóterheket rónának az amúgyis sokféle- képen sújtott magyar állampolgár vállaira, — a képviselők soraiban a megdöbbenés moraja hangzott fel, mely az országban százszoros viszhangra talált, annak tanuságaúl, hogy a nemzetben mindinkább mélyebb gyökeret kezd verni azon meggyőződés, hogy ily kormány és rendszer mellett a kibonyolodás lehetősége teljesen ki van zárva. A miniszter úr az ar a n yj áradé k-k ölesön s a kincstári jegyek mai állásának kimutatásával kezdette meg előterjesztését. Jól tudta, miért. Ez az egyetlen pont egész beszédében, mely némileg az ország megnyugtatására szolgálhat; mert a Kerkápolyi- idöszakból ránk maradt 153 milliós váltó adósságtól az arany- fáradék-kölcsön által sikerült megszabadúlnunk; azonbaD, hogy az európai pénzpiacz akkori viszonyai kedveztek e műveletünknek, ebben Szapáry grófnak épen oly kevés része van mint e papír meghonosításában, mely a Széli Kálmán érdeme. A 400 millió frtnyi rentéböl — a pénzügyminiszter jelentése szerint — eddig 385 millió ar. frt névértékű kötvények adattak el s így 15 millió frtnyi rente most is az állam birtokában van. A befolyt 330*/a millió írtból a 153 milliós váltóadósság conversiójára 178 millió frt esett, a fen- maradt összeg pedig az 1876—79 évi deficitek-, a mozgósítás és occupatio költségei- (35 millió frt), a vasutaknak adott beruházási kölcsönök-, a vágvölgyi vasút megvétele, s a szegedi árvíz stb. következtében szükségesekké vált kiadásokra fordittatott, csakhogy ezen kiadásokból 18'/2 millió még fedezetlen. Az álla m pénztár mai állásáról a péuy ügyminiszter megjegyzi, hogy 100 millió frtnyi hitelműveletre hatalmaztatván fel, ezt akkép eszközölte, hogy 911/2 millió rentét és 11,200,000 frtnyi pénztári jegyeket bocsájtott ki; de ez összegből még 29 millió rendelkezésére áll, minél fogva a folyó év kiadásait fedezhetni véli a nélkül, hogy az eladatlan 15 millió arany rentét is igénybe kellene venni. A folyó év jövedelmeire térvén át, constatál- ja, hogy az év lefolyt bárom negyede összesen 4.400,000 frt nagyobb bevételt mutat fel mint a múlt év hasonló időszaka, s így az ez évi hiány az előirányzott 26,800,000 frtot nem fogja túlhaladni. Ezután a jövő év szükségleteiről szólt, kijelentvén, hogy a kiadásokat lejebb szállítani nem lehetett; ellenben a közös kiadások ez évben is nagyobbodtak s 105 millióra rúgnak, melyből 91 millió a hadügyminisztériumra esik. S most jön a java. Minthogy az évröl-évre fokozódó szükségletek a jövedelem szaporítását eikerülhetienné teszik, e czélból hét törvényjavaslatot jelentett be. Ezek közül kettő nem szaporítja ugyan a a jövedelmet; de csökkenti az évi kiadást — látszólag. E két törvényjavaslat szerint a szol ö dézsái a- váltsági és földtehermentesítési kötvények visszafizetési határideje 20 évvel hosszabbittatnék meg, úgy, hogy az államkincstár évenként csekélyebb mennyiségű kötvény beváltására lenne kötelezve, mint, eddig volt. S a pénzügyminiszter majdnem gyermeki örömet érzett a fölött, hogy neki e csínynyel évenként 3‘/a milliót sikerül maid megtakaritani a budget-hiány fedezésére, nem gondolván meg, hogy ez által leginkább a magyar állam polgárait károsítja meg. A pénzügyminister úr azonban magáról még idejében gondoskodott ; mert föld tehermentesítési papírjait egy nappal hires budget-beszéde előtt, mely ama papírok esését 91 írtról 85-re okozta, a piaczra dobta. De nem vagyunk különben a többi törvényjavaslatokkal sem, melyek egyenesen adófele melést involválnak. — Ezek közül az 1-sö a petroleumvám felemelése- és az ásványolaj-fogyasztási adóról szól, tehát a szegény ember világát drágítja meg. A 2-ik a nyeremények et, bele túdva a jótékonysági sorsjegyek nyereményeit is, 10°/0-nyi adóval rója meg. Ez is a szegény embert sajtja; mert köztudomású dolog, hogy leginkább a szegény emberek hordják filléreiket a lutriba, mely magában véve is nem egyéb az emberi gyengeségre alapított adónemnél. A 3-ik javaslat II. oszt. kereset i adó tételeit emeli feljebb. A 4-ik felemeli a v a s- úti és gözhajózási szállításra vetett adót, mintha a bő termések korában élnénk. Végül az 5-ik a hadi szolgálatra alkalmatlan, de azért munkaképes egyének védelmi adójára vonatkozik, mely évenként lesz teljesítendő és 3—100 írtig fog terjedni. Azonkívül még kilátásba helyezi a miniszter úr, hogy a jövedelmi pótadó százalékát, továbbá az állami utak és hidak vámját is emelni fogja. De a sok keserű közt van egy édes izü javaslat is, mely a fényüzési adó eltörléséről szól, azt csupán a kártya- és teke- asztalokra nézve hagyván fenn. Az elősorolt előterjesztések által a kiadások 2.800,000 ittál fognának csökkenni, a bevételek ellenben 6.400,000 írttal növekedni, mi a költségvetésben 9.222,000 frtnyi javulást eredményezne. Ezek szerint tehát a jövő évi költségvetés mérlege ek képen alakúi: összes kiadás 253.669,662 frt, összes bevétel 236.350,294 frt, hiány, 17.319,368 frt, mely kerek számban 18 millió írtra fog rúgni, ha a petroleumván Magyarországra eső részét (1.8 millió) abból levonjuk, ellenben a rendkívüli közösügyi kiadásokat (2.5 millió) hozzáadjuk. Nem akarjuk eldönteni, van-e ez exposéban államférfiúi gondolat s határozott pénzügyi politikának csak nyoma is; annyit azonban bizonyosságra kell emelnünk, hogy igen szomorú kilátást nyit számunkra a jövőbe; mert ha a f. év végén a fedezetlen hiány majdnem 26 milliót fog kitenni, ez a jövő évre — rendes viszonyok között! — előirányzott 18 millió deficittel együtt 45 millió frt fedezetlen szükségletre fog rúgni, s ha a kormány e hiányt a még meglevő 15 millió frt rente el árusításával és kamatozó kincstári jegyek kibocsájtásával fogja is fedezni, bizonyos, hogy a jövő évben a kincstár pénzkészlete kimerül s a következő pénzügyi évet újra hitelművelettel kell megnyitni, vagy, ha addig hitelünket a külföldön elveszitenök, — mi nem lenne csoda — bogy a modern állam molochjának gyomrát megtömbessük, újra az adóprésen kell majd nagyot csavarni. Hová fog ez vezetni? kérdjük, ba ama gonosz lidércznyomás- tól, mely rémlátásainknak oka, addig meg nem szabadúlunk. . . . __________ X. A gyermekhalandóság viszonyai hazánkban tekintettel megyénkre. — Folytatása a „Hevesmegye népesedési mozgalma 1877-ben“ czimii czikksorozatnak. — Vizsgálva az 5. életév elérése előtt elhalt gyermekeket nem szerint, közöttük, mint a statistika igazolja, a fiuk sokkal nagyobb
