Eger - hetilap, 1879
1879-10-23 / 43. szám
XVIII. év-folyam. 43. szám. 1879. október -23án. Előfizetési dij: Egész évre . 5 frt — kr. Félévre. . . 2 „ 50 „ Negyed évre . 1 „ 30 r Egy hónapra. — 45 „ Egyes szám . — 12 „ EGER, Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Hirdetésekért minden 3 hasábozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 15 kr fizettetik. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-llivatal (lyreiinii uyowda,) a szerkesztőség (sóház-utcza Mózerféle ház) és Szolcsányi Gy. könyvkereskedése (Alapítványi uj ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt 30 kr. Hevesmegye 1879. évi október 13-án tartott rendes bizottsági közgyűlése. (Vége.) A közgyűlés főbb tárgyai közül még a kővetkezőket emeljük ki: Olvastatván a székesfehérvári orsz. kiállítás és az ott tartott gazdasági s iparligyi értekezletek alkalmából a mezőgazdaság és bazai ipar érdekében teendő intézkedések tárgyában beadott kül- döttségi jelentés, a közgyűlés a küldöttség véleményes jelentését helyeselte és egész terjedelmében elfogadta. Ebhez képest: 1) A közgyűlés a magyar gazdák székesfehérvári orsz. értekezletén hozott határozatokat pártolja s kijelenti, és az értekezlet végrehajtó bizottságát erről értesíti is, hogyha e határozatok az országgyűléshez, vagy a kormányhoz kérvény alakjában előterjesztetnének, e kérvényt kész pártoló felirattal támogatni. 2. Kijelenti a közgyűlés, hogy e határozatokban kifejezett eszméknek társadalmi úton való terjesztését s az azok mielőbbi létesítésére való törekvést kívánatosnak találja. Minthogy pedig ennek a gazdasági egyesületek lehelnének legalkalmasabb és leghí- vatottabb közegei, megvárja a megyei gazd. egyesülettől, hogy az orsz. értekezlet végrehajtó bizottságával összeköttetésbe lépvén, magát ez eszmék és törekvések központjává fogja tenni. 3. A székesfehérvári orsz. kiállítás tanulmányozására kinevezett megyei küldötteknek fáradozásaikért, különösen dr. Albert Ferencz tanulságos munkájáért elismerés és köszönetét nyilvánított. 4. Megyénk szükségletei már évek óta hazai készítményü czikkekböl fedeztetvén, a m. kir. miniszterelnökhöz kérelem intézendő. hogy az állami szükségletek is ily módon fedeztessenek. 5. A megye-bizottság a megyei községekről felteszi, hogy a hazai ipar pártolásában a megye példáját már eddig is követik, jövőre pedig ezt tölök elvárja. 6. Kimondotta a bizottság, hogy az ipartörvény módosítását részéröl is szükségesnek találja éspedig különösen két irányban: a) Azon irányban, hogy az ipartársulatokba való belépés minden iparosra nézve kőtelezőnek momiassék ki; b) hogy minden iparos, ha iparát önállólag akarja tizni, tartozzék szakképzettségéről valamely módon biztosítékot nyújtani; t. i. az által, hogy mint tanoncz és segéd a kellő ismereteket bizonyos idő alatt gyakorlatilag megszerezze, akár az által, hogy az ipariskolát jó sikerrel elvégezze; akár pedig az által, hogy az illető vállalat vezetéséhez elegendő műveltséggel bir. 7) Valamint azt is hangsúlyozandónak és annak idejében szintén feliratilag is kifejezendönek tartja: hogy ipartanodák mennél nagyobb számban, de legalább minden városban állíttassanak fel. 8) Utasittatnak a szolgabírák és polgármesterek, hogy szigorúan ügyeljenek fel arra, vájjon a törvény azon üdvös rendeletének, hogy ipartanonczúl csak oly ifjú fogadható fel, ki életének 12. évét már betöltötte s a népiskolának 6 évi tanfolyamát már bevégezte, és mely rendelet szerint minden iparos köteles tanonczát a vasárnapi iskolába rendesen járatni, — elég tétetik-e? s ha nem, a törvény ezen rendeletének érvényt szerezzenek. 9. Kimondja a bizottság, hogy valamint a megye szükségleteit magyar ipari czikkekböl fedezi, az egyesekről is felteszi, hogy a hazai ipar pártolását hazafiúi kötelességnek tekintik,- s ha ez irányban társadalmi úton mozgalom indúl meg, mely az iparpártolás eszméjét a sikert biztosítani hivatott szervezetben testesíti meg: a törvényható ság azt örömmel üdvözlené s részére pártolását előre is megígéri. A székesfehérvári iparügyi értekezlet által kinevezett bizottságnak, úgy az egész terjede lmében elfogadott küldöttségi munkálat, mint a székesfehérvári kiállítás tanulmányozására kinevezett küldöttség jelentése megküldetni rendeltetett. A beterjesztett jelentések közül felemlítjük még a megyei főorvos jelentését, mely szerint a közegészségügyi állapot a múlt évnegyedben kielégítő volt, és a megyebeli községi és körjegyzők nyngdij- intézeti igazgató választmányáét e nyugdíj-intézet állapotáról, mely szerint az intézet alapjába 11,343 frt 80*/a kr folyt be s nyugdíjazott nincs. A Müizlésröl. (Folytatás.) (M. V.) Amit a zenetanitásról mondánk, nem azért mondók el, hogy praelectiókat tartsunk a zenetanitás módjából, hanem csak mutatvány-előadással szolgáljanak az elmondottak arra nézve, hogy kiki gondolkozhassék a fölött, hogy a zenetanulás korántsem bolondság, hanem nagyon is komoly dolog, melyet fölfújni nem lehet. Szó ami szó — fokozatosan kell kiképezni az izmokat a „fül“ rhytmicus vezetése mellett. A betanítandó gyakorlatok legyenek valóban zenei elemek, ne pedig értelmetlen hangszer-kinzás és szédítő hangchaosz, és tartson a tanulás ideje legkevesebb 5 évig a legnagyobb komolysággal, hogy a tanuló beleélje magát a zenélésbe úgy, mint a gyermek a beszélésbe. Mert hol a szülök hibája? Ott, hogy a zenetanulást „darabok“ tanulásával sürgetik egy részt, a helyett, hogy megvárnák mindenek idejét, s oly formán tesznek mint az egyszeri ember, ki zeuemestert fogadott, de darab számra akarta fizetni, t. i. a szerint, amint egy-egy nótát megtanuland ! Más részt pedig fő hiba az, hogy alig klampleroz a gyermek egy kissé, már is elfogják a tanulástól, s a mig tanúi, azt is csak játéknak akarják tekinteni, s ha a gyermek nem tanúi örömmel, ha szenved, izzad a gyakorlatok játszásában, akkor intik a mestert, bogy ne vegye oly szigorúan a dolgot. Persze aztán a legtöbb mesterre az áll, hogy „könnyű a békát vizbe ugrasztani,“ — vagy pedig a mester és szülök kimondják olympi tekintély Ível, hogy a gyermeknek nincs tehetsége!! ! Alig van immár lényegesebb pont a zenetanitásnál, melyet egyik-másik mondatomban nem érintettem volna, úgy hogy a zenéről szóltomban a zenetanitásról is eleget véltem mondani. Tudom ugyan, hogy több részről lesznek vagy vannak, kikben ellenhatást költének szavaim, kik gáncsolják állításaimat; azonban mindaddig, mig a zenetanitás terén sikert nem látok az ifjúságban: hiába gáncsolnak; mert amit én mondék, hogy a tanítás és taníttatás egyaránt rósz, mert nincs siker — az tény; azonban az , hogy jól megy a tanítás és taníttatás úgy ahogy szokás volt eddig — az nem igaz, mert ezt nem igazolja tény! így hát aki meg akar czá- folni, az tanuljon vagy tanítson vagy tanittasson 5—8—10 évig azon elvek szerint, melyeket emliték, s ha akkor sem lesz semmi eredmény, akkor megadom magamat! Csak hozzá teszem, hogy összhangtant is kell tanulni — amiről nem szóltam részletesen, mert nem volt szükséges megértetésemre. . . Addig, mig eljö az ideje az én fényes megczáfoltatásomnak a zenetanitás ügyében, térjünk át müizlési programmunk egyik további pontjának megbeszélésére. Azt mondók, hogy a müízlés fejlődésének érdekében mennél több művészeti hatás alá helyezendő
