Eger - hetilap, 1879
1879-10-02 / 40. szám
XVIII. év-folyam. 40. szaiu. 1879. október 2-án. Előfizetési dij: Egész évre . 5 frt — kr. Félévre. . .2 „ 50 , Negyed évre .1 „ 30 , Egy hónapra. — 45 .. Egyes szám . — 12 „ EGER. Hirdetésekért minden 3 hasáhozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért lő kr fizettetik. i’oliiikiii s vegyes lartalmii hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetéseket elfogad : a kiadó-hivatal (lyceilIlii nyomda, ) a szerkesztőség (sóház-utcza Mózerféle ház) és ÍSzolcsdnyi Gy. könyvkereskedése (Alapítványi uj ház a lyceum átellenében; s minden kir. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt 80 kr. Felhívás előfizetésre. Tisztelettel felhívjuk azon előfizetőinket, kiknek előfizetése e hó végével lejár, hogy ezt mielőbb megújítani szíveskedjenek, nehogy a lapok pontos szétküldése fenaka- dást szenvedjen. Az előfizetési feltételek lapunk homlokán olvashatók. Az előfizetési pénzeket kérjük a szerkesztőséghez, vagy az alólirt kiadó-hivatalhoz, vidékről legczélszerübben postautalványnyal, mennél előbb beküldeni. A kiadó hivatal. (Lyceutui könyvnyomda.) Eger, szept. 30-án. Az országgyűlési szünet vége felé jár s nemsokára újra megkezdődnek a Sándor-útczában ama vértelen harczok, melyekre mindnyájan nagy figyelemmel tekimtink, miután azoktól várjuk szerencséden állapotaink javulását; de eddig csak hiába vártunk, hiába reménykedtünk; mert békességen tűrésünknek mindannyiszor — csalódás lett a vége. Új ülésszak előtt állunk. Honatyáink a szünidő alatt kipihenték fáradalmaikat; jobban megismerkedtek sanyarú állapotainkkal; magok is érzik; — hátha most megtalálják az utat, mely a boldogulásra vezet? így reménykedünk újra; 8 kell is, ha azokat a készületeket látjuk, melyek mindenütt az új parlamenti ülésszakra folynak. Csak aztán megint úgy ne legyen: parturiuntur montes sat. A minisztériumokban nyakra-főre dolgoznak azokon a javaslatokon, melyeket az országgyűlés elé akarnak terjeszteni. A kormány a ház elé először is Novibazár vértelen megszállásával fog lépni, s utána valószínűleg egy kis költségvetés is fog következni azon kiadásokról, melyekbe derék bosnyák testvéreink kerültek; aztán sorbau jönnek: a nagy költségvetés, melyben a jövő évben is nagyobb lesz a minus—mint a plus; a horvát kiegyezés, melyre megint ráfizetünk; a büntetőtörvény életbe léptetésére vonatkozó javaslat, mely oly jogi chaos, hogy honatyáink alig ha el fognak rajta igazodhatni; a véderö-törvény meghosszabbítása sat. A pártok is erősen készülődnek a parlamentaris hadjáratra; első sorban pedig az egyesült ellenzék, melynek tagjai már okt. 2-án előleges értekezletre fognak összegyűlni. E párítanácskozmány- nak most mindenki különös érdekkel néz elébe; mert a szünidő alatt olyan dolgok történtek, melyek e párt törekvései iránt sokfelé kétséget támasztottak (Értem br. Kaas Ivor a párt egyik ve- zérférfiának enunciatióját a zala egerszegi Deák-ünnepély alkalmá ból) s megerősíteni látszanak azon hirt, hogy a párt kebelében szakadás állott be, melynek következményeit — ha a dolog való- ban úgy áll — még most előre látni nem lehet. — Annyi bizonyos, hogy Szilágyi Dezső és br. Bánbidy Béla magatartása soknál azt a gyanút keltette, hogy a párt egy töredékével hajlandóságot éreznek az Andrássyféle politikával kibékülni; mi annál feltűnőbb, mert Szilágyi volt a kormány politikájának 8 főleg az oc- cupatiónak leghevesebb és legkíméletlenebb ellenfele, s most egyszerre, az ország nem csekély ámulatára, egészen más húrokat penget józsefvárosi választóihoz tartott beszámoló beszédében, — — mely bizonyos eddig — fájdalom! — még be nem következett körülmények között, miniszteri programmbeszéduek is beillenék, — határozottan elfogadja a bosnyák megszállást és csak alkotmányos ellenőrzést sürget a delegáczio jogkörének tágítása nélkül; elfogadja a hadsereg jelen létszámát és szervezetét, pusztán csak egyes apróbb reformok- és ni-^takarításokra szorítkozván. B-széde azonfelül bővelkedik oldalvágásokban saját pártfelei: Apponyi Albert és a con- servativek ellen, mi úgy tűnik fel, mintha Apponyi tehetsége és népszerűsége öt kissé feszélyezné. Alig mondotta el Szilágyi beszámoló beszédét, az egyesült ellenzék másik vezére br. Bánbidy Béla lépett fel, három basontartalmú és irányú űjságezikkel, melyek világosan mutatják, hogy Szilágyival egy úton jár. Hogy aztán ezen különös nyilatkozatokból a kormánylapok tökét csináltak, ezen nincs mit csodálkozni, mert hiszen ök is a megváltozhatatlan tényekre utalnak, s ba ezeket Szilágyi és Bánhidy is elfogadják, mi választja el őket a kormánypárttól? Az, hogy Tiszát megakarják buktatni? E/ azonban magában véve nem programm, mely az ellenzék egyesülése és szervezkedése alapjaúl, szolgálhatna; pedig egy erős és egységes ellenzék nélkül, pusztán csak recriminatiók- kal — mint eddig történt — Tisza Kálmánt megbuktatni nem lehet; hanem a cselekvő politika terére kell lépniök, s oda hatniok, hogy az ország komoly helyzetével szemben a józan ellenzéki elemeket egy nagy és compact párttá tömöritsék, oly programm alapján, mely a jószándékú phrásisok helyett határozottan kijelölje azon utat, melyen a kibonyolódás jelenlegi sanyarú helyzetünkből lehetséges, s ha ezt elérniök sikerült, úgy biszszük, bogy a kedvező eredmény nem sokára fog magára váratni. B. V ay Lénáit hangversenye Egerben, 1879-iki szept. 29-ikén a lyceum dísztermében, Voigt. R. k. a., Pap D. úr és Radios miskolczi népzenészeiuek közreműködésével. Midőn a Teremtő a „Legyen“ szavat beledörgé a végetlen semmiségbe: a semmi meghallotta az isteni szózatot és megszülte e világot; de ha ugyanazon isteni szó a művész geniusán átszüröd- ve a zene bűbájos világát akarja elévarázsolni búnyomta lelkünk fölemelésére: akkor az egri közönség oly érzéketleu marad, milyen még az ös semmi sem volt a világ teremtése előtt. Ne tessék azért haragudni, amit mondok, mert. nem a jövőre, hanem a hétfőn estve történtekre vonatkozik. Avagy ne fakadjon-e ki a boszús lélek, midőn látja, hogy mig a müveit nyugaton a szeszélyes időjárás hatása alól annyira fölszabadúl a szellem, hogy a gazdászat egyenletesen termelő iparrá s az ipar tudománynyá magasúl — addig nálunk még a művészet is gazdászattá sülyed, mely annyira a nyers természeti viszonyok szeszélye alatt áll, hogy egy kis eső és fél- nyomnyí saracska minden aszfalt-burkolat mellett is elmossa a hangverseny sikerét! . . . Úgy hozná magával a sül menete, hogy köszönetét mondjak azoknak, kik mégis eljöttek az est élveire — de fájdalom, kiüt a kerékvágásból azon körülmény, hogy a megjelentek nagy része jó későn állított be, folyton nyikorgatva a kenetlen ajtószárnyakat, botorkálva a székek között; mintha csak abban keresték volna kedvöket, hogyan verjék ki hangulatából a már működő hangversenyzöt s az áhitatosan hallgató közönséget; mintha csak nem tudnák, hogy a hangversenyre nem illik késön jößni; s nem tudták volna, mikorra van téve a hangverseny kezdete! — Azért ajánlanám, hogy jövőre kenjék meg az ajtót s a késön jövőket csak a szünetek között bocsássák be; mert valóban boszantó lehet az ajtó-csikorgás a művészekre nézve, midőn pl. oly klasszi-
