Eger - hetilap, 1879
1879-09-11 / 37. szám
288 működése, mi alatt a kiállítás a nagy közönség részére zárva marad. 2. A birtokok és községek meglátogatására kiküldött bizottságok kirándulásai. Negyedik nap vasárnap október 5-ike 1879. 1, Heggel 9 órakor: tanácskozmányi Illés és pedig: a) bíráló bizottságok jelentései, b) kirándult bizottságok jelentései, c) a kitűzött themák tárgyalásának folytatása és befejezese, d) netáni indítványok tárgyalása, e) ülés bezárása. 2. Déli 1 órakor: jutalom-kiosztás és pedig: a) cseléd-jutalmak kihirdetése és kiosztása, b) kiállítási jutalmak (mezei termékek-, kerti termények-, gyümölcs-, borok-, méz és viasz-, gazdasági gépek és eszközök- s házi iparczikkekért összesen: 2 db. állami arany [csakis borokért], 12 db. állami ezüst, 14 db. állami bronce érem, 70 db. m. kir. arany, 45 db. ezüst frt és dicsérő oklevelek) kihirdetése és kiosztása. Hétfőn, október 6-án a tárlat javára visszamaradt tárgyaknak kisorsolása. — Érem- vagy pénz-dijat kizárólag tenyésztő, termelő vagy készítő nyerhet, még pedig csakis absolut becscsel biró kiállitmánynyal. Tekintettel azon mennyiségre, mely a kiállitmányok megbirálására szükségeltetik, figyelemben veendő, hogy gabonafélékből és burgonyából legalább 6 liter, hüvelyesekből 1 '/2 liter, olajos magvakból ugyanannyi, szálasból legalább 10 kiló, takarmány mag vakból legalább 1 kilo lesz küldendő. — Kerti terményekből kellő csoport küldessék, gyümölcs minden fajtájából négy darab vagy fürt. — Borból két 7/i0 literes palaczkot kell küldeni; csakis az 1868-ik évtől az 1878 évig bezárólag termelt borok állíthatók ki, ezen feltétel alól csak az a8zuborok vannak kivéve. Minden érem vagy pénzdíjhoz dicsérő oklevél lesz mellékelve. — A beküldő a mellékelt jegyzékben részletezze a termelésre vonatkozó főbb adatokat, illetőleg rövid leírásban közölje kiállított terményének gazdászati statistikájat és kezelési módozatát és hogy a kiállított mutatvánnyal egyenlő minőségű (gabona, gyümölcs, bor) termékből menynyi készlete van, és minő árért eladó. — Ha a termény- és házi ipar tárlat kiállítója világosan meg nem jegyzi, hogy küldeményét visszavárja; kiállított tárgya a tárlat javára ki fog sorsoltatni. — Takarmányról, alomról és kiállítási helyről az intéző bizottság gondoskodik. — Mindennemű szállítási költség a kiállítót terheli, azonban minden oly tárgyat, ide értve az eszközöket és gépeket is, mely az intéző bizottsághoz czimezve beküldetik, a földvári indóháztól a kiállítási helyiségbe és az indóházboz vissza, az intéző bizottság díjtalanul szállíttatja. — Belépti dij az állattárlatba 10 kr., a termény-, gép- és házi ipar tárlatba 10 kr., egy sorsjegy ára 20 kr. o. é. Minden kívánatos részletes felvilágosítással az „Intéző bizottság" Sepsi-Szent-Györgyön szives készséggel szolgál. Pótsa József, bizottsági elnök. Málik József, bizottsági jegyző. Jegyzőkönyv a „Tiszafüredvidéki régészeti egylet“ választmányi üléséről. Fölvétetett Tisza-Füreden 1879-ik év jul. 20-án a muzeum termében. Jelenvoltak: Balogh István elnök, Tariczky Endre titkár, Bán Zsigmond pénztárnok, Milesz Béla muzeuiui ör, Buchwald Rudolf, Várady Miklós, Graefl Jenő választmányi tagok. Az ülés nyilvános lévén, a helybeli és vidéki tagok közül többen. — 1-ör Az elnök megnyintvá az ülést, ezúttal már a múzeumi helyiségben, melegen üdvözlé a választmányt annak működéséért, mely tudomás szerint oda irányúi, hogy nemcsak a muzeum tárlatát gyarapítja, hanem régészeti ösmereteket, tapasztalatokat is ügyek- szik szerezni s hatásakörében azokat terjeszteni. Méltóan emlékezett meg egyúttal Rómcr Flóris Ferencz apátkanonok úrról, a nagy magyarhoni régészről, ki az 1876-iki budapesti ös-ré- gészeti s nemzetközi VIII. congressusról irt franczia munkálatában oly kiemelöleg szólt régészeti tekintetben Tisza-Füred- és vidékéről. — 2-szor. A titkár jelentést tett az aporháti és kettős t.-eörvényi egy-egy napi ásatásokról, melyeknek fényes eredményeit tárgyilagos magyarázat kíséretében fel is mutatta. A többi között mondá, hogy a tisza-ftiredi rév mellett a keleti oldalon, a Graefl-féle birtokon fekvő u. n. Aporhát östemetkezési települ bi- zonyúlt be s pedig a történelem előtti időből s abban is a fémkor elejétől, amidőn a fekete ragyogó fénymázú és másképen is érdekes alak- s ékidomú alakedények gyártása már szép lendületnek örvendett, miként ezt úgy az ez alkolommal mint máskor e telep- téreu felmerült példányok mutatják. A fémdarabok közül kap link innen 1876-ban egy kis sarlót eredetileg a bronzkor kezdetéről most pedig egy hajtüt veres rézből, melynek felső vége már a művészi alkotás kísérletét jelzi. Az aporháti szállás- és temetkezési telep hajdan, tájékozás szerint, lehetett 12—15 holdnyi területű is; de idők folytán a Tisza az egész medrét annak déli oldalába öb- lözte úgy, hogy a megmaradt rész alig képez már 2—3 holdnyi művelés alatt levő földet, melyet a folyó mai nap is szaggat. — A hajdan itt szállásolt nép két egymásfeletti temetkezést hagyott hátra, melyben az alsó sirok egy ölnyi mélységre is lehatolnak, mig a felsőbbek alig félölnyi mélységüek. Az alsó sirok közül egy kibúvároltatván, múzeumi ösállat-csontgyüjteményüuk onnan nem csekély számú darabokkal szaporodott, melyek az ásotthalmiakkal együtt valamely szaktudós vizsgálódásainak kiváló tárgyát képezhetik idővel. Dr. Roth Samu a szepesmegyei barlang búvárlója s lőcsei tanár ur meglátogatván múzeumunkat, ezekre nézve egyelőre is azt mondotta, hogy vannak közöttük oly állatok csontjai is, melyek már nem élnek. ígéretét bírjuk, hogy ez ösállatcsontgyüjte- ményünket kész lesz annak idején tanulmánya tárgyává tenni s osztályozni. A kettős eörvényi ásatásra nézve jelenté a titkár, hogy az két helyen ejtetett meg; egyik az éjszak-keleti u. n. homokcsárdai Holt-tisza partban, hol az idei árviz hullámai a partoldalt megszaggatván, újabb sirok merültek fel. Ezeket előbb a közelben lévő munkások vevén észre, kettőt kiaknáztak, melyeknek egyikében egy üvegcsattos lovag csontváza feküdt. Több vasfémszerü fegyver eszköz is volt mellette; de ezek már összetörötten jöttek a kezünkbe. Bírjuk az Uvegcsattot is, melynek sárgaréz peczkének fejében gyöngyök vagy más ékkövek lehettek. — Bírjuk továbbá a lovag koponyáját s egy másik rézcsattját peczek nélkül. De bírunk innen egy másik koponyát is, mely már trapenált, azaz baloldalon felül kilyukasztott mint a dániai koponyák némelyike, mely azonban valamely fegyveres-kézzel kilyukasztottnak is vélhető. A sirok, hol ezek femerültek, hasonlók voltak a jelenkori sírokhoz ; szögletesek, egy ölnyi mélységgel s félölnyi szélességgel délről éjszaki irányban kivágva. Délnek néző végök félkőrivesnek tűnt fel. (Vége köv.) Levelezés. Carlsbad szept. 6. 1879. Tisztelt szerkesztő úr! A boszniai hadjárat fáradalmait még csak most nyílt alkalmam Csehország e kies helyén kipihenhetni. Hasonló okból időz itt több tartalékos katona, kikkel nem rég még Boszniában találkoztam. Daczára annak, hogy az évad vége felé közeledik, még mindig ezrekre megy az itteni fürdövendégek száma. Minden nyelvet hallani itt beszélni; még Indiából és Amerikából is vannak betegek. A magyarok szép számmal vannak képviselve. Időnk igen kedvező, alkalmasabb mint a nyár folyamán volt; de a reggelek hüsek, a hévmérő csak 6°-ot mutat, nappal 16—20°-ót. E világhírű fürdő a maga nemében páratlan forrásaival, milyen a Sprudel 69° R. hőfokkal, számtalan gyomor és máj betegnek nyújt enyhülést és javulást, de újabb időben különféle nöbajokban is sikerrel alkalmazzák. Sőt ez évben már vasfürdöin kivül lápfiirdökkel is rendelkezik. A fürdőkre a legnagyobb gond fordittatik. A legmelegebb forrás, a Sprudel fölé ez évben töhb százezer frt költségen vas szerkezetű, szépsége által mindenkit meglepő csarnokot emeltek. A karlsbadi ásványvíz kivitele évröl-évre növekedik. Újabb kiviteli czikk az u. n. sprudel- szappan, mely a forrás-savakat tartalmazza és gyomor-betegeknek fürdésnél nagyon ajánlható. Az élet itt újabb időben meglehetősen költséges. Innen egy órányira fekszik a gieshübeli fürdő, mely Mattom tulajdona, ki ásványvíz-kereskedéssel milliókat szerzett. A gieshübeli forrás égvényes savanyú-viz nagyon ajánlható gyomor- betegeknek , itt Carlsbadban is nagyon használják, kevés czu- korral vagy szörppel pezseg mint a champagnei; kevés borral vegyítve is igen iiditö ital. Ezen víz egyébkint a gyermekeknél, kik görvély- vagy angolkorban szenvednek, valamint ott hol erősebben nem hathatunk, jó sikerrel alkalmazható. Meglátogattam a kies fekvésű Marienbadot is, bol a fürdövendégek száma egyszerre megcsökkent. Franzensbadban, ezen par excellence női fürdőben még mindig szép számmal vannak a vendégek; sokan utó-kuráúl használják Carlsbad után. Férfit itt keveset láttam, hanem többnyire nőket s ezek között is igen sok egészségeset. — Oh azok a docto- rok ! . . . . Elfeledém mondani, hogy itt Carlsbadban igen szép és sok klasszikus zenét hallunk, de jól esnék egy kevés a Berkes vagy Bunkóéból is ... . valamint a sok viz mellé — egy kis egri piros. Ez utóbbinak itt, ha vállalkozó szellem volna nálunk, jó ke- lete lenne. Tisztelője Dr. Briinauer Ambró.