Eger - hetilap, 1879

1879-09-11 / 37. szám

288 működése, mi alatt a kiállítás a nagy közönség részére zárva marad. 2. A birtokok és községek meglátogatására kiküldött bi­zottságok kirándulásai. Negyedik nap vasárnap október 5-ike 1879. 1, Heggel 9 órakor: tanácskozmányi Illés és pedig: a) bíráló bizottságok jelentései, b) kirándult bizottságok jelentései, c) a kitűzött themák tárgyalásának folytatása és befejezese, d) netáni indítványok tárgyalása, e) ülés bezárása. 2. Déli 1 órakor: jutalom-kiosztás és pedig: a) cseléd-jutalmak kihirdetése és kiosz­tása, b) kiállítási jutalmak (mezei termékek-, kerti termények-, gyümölcs-, borok-, méz és viasz-, gazdasági gépek és eszközök- s házi iparczikkekért összesen: 2 db. állami arany [csakis borokért], 12 db. állami ezüst, 14 db. állami bronce érem, 70 db. m. kir. arany, 45 db. ezüst frt és dicsérő oklevelek) kihirdetése és kiosz­tása. Hétfőn, október 6-án a tárlat javára visszamaradt tárgyak­nak kisorsolása. — Érem- vagy pénz-dijat kizárólag tenyésztő, termelő vagy készítő nyerhet, még pedig csakis absolut becscsel biró kiállitmánynyal. Tekin­tettel azon mennyiségre, mely a kiállitmányok megbirálására szük­ségeltetik, figyelemben veendő, hogy gabonafélékből és bur­gonyából legalább 6 liter, hüvelyesekből 1 '/2 liter, ola­jos magvakból ugyanannyi, szálasból legalább 10 kiló, takarmány mag vakból legalább 1 kilo lesz küldendő. — Kerti terményekből kellő csoport küldessék, gyümölcs minden fajtájából négy darab vagy fürt. — Borból két 7/i0 lite­res palaczkot kell küldeni; csakis az 1868-ik évtől az 1878 évig bezárólag termelt borok állíthatók ki, ezen feltétel alól csak az a8zuborok vannak kivéve. Minden érem vagy pénzdíjhoz dicsérő oklevél lesz mellékel­ve. — A beküldő a mellékelt jegyzékben részletezze a termelésre vonatkozó főbb adatokat, illetőleg rövid leírásban közölje kiállí­tott terményének gazdászati statistikájat és kezelési módozatát és hogy a kiállított mutatvánnyal egyenlő minőségű (gabona, gyümölcs, bor) termékből menynyi készlete van, és minő árért eladó. — Ha a termény- és házi ipar tárlat kiállítója világosan meg nem jegyzi, hogy küldeményét visszavárja; kiállított tárgya a tárlat javára ki fog sorsoltatni. — Takarmányról, alomról és kiállítási helyről az intéző bizottság gondoskodik. — Mindennemű szállítási költség a kiállítót terheli, azonban minden oly tárgyat, ide értve az eszközöket és gépeket is, mely az intéző bizottsághoz czimezve beküldetik, a földvári indóháztól a kiállítási helyiségbe és az indóházboz vissza, az intéző bizottság díjtalanul szállíttatja. — Belépti dij az állattárlatba 10 kr., a termény-, gép- és házi ipar tárlatba 10 kr., egy sorsjegy ára 20 kr. o. é. Minden kívánatos részletes felvilágosítással az „Intéző bi­zottság" Sepsi-Szent-Györgyön szives készséggel szolgál. Pótsa József, bizottsági elnök. Málik József, bizottsági jegyző. Jegyzőkönyv a „Tiszafüredvidéki régészeti egylet“ választmányi üléséről. Fölvétetett Tisza-Füreden 1879-ik év jul. 20-án a muzeum termében. Jelenvoltak: Balogh István elnök, Tariczky Endre titkár, Bán Zsigmond pénztárnok, Milesz Béla muzeuiui ör, Buchwald Ru­dolf, Várady Miklós, Graefl Jenő választmányi tagok. Az ülés nyil­vános lévén, a helybeli és vidéki tagok közül többen. — 1-ör Az elnök megnyintvá az ülést, ezúttal már a múzeumi helyiségben, melegen üdvözlé a választmányt annak működéséért, mely tu­domás szerint oda irányúi, hogy nemcsak a muzeum tárlatát gyarapítja, hanem régészeti ösmereteket, tapasztalatokat is ügyek- szik szerezni s hatásakörében azokat terjeszteni. Méltóan emlé­kezett meg egyúttal Rómcr Flóris Ferencz apátkanonok úrról, a nagy magyarhoni régészről, ki az 1876-iki budapesti ös-ré- gészeti s nemzetközi VIII. congressusról irt franczia munkálatá­ban oly kiemelöleg szólt régészeti tekintetben Tisza-Füred- és vi­dékéről. — 2-szor. A titkár jelentést tett az aporháti és kettős t.-eörvényi egy-egy napi ásatásokról, melyeknek fényes eredmé­nyeit tárgyilagos magyarázat kíséretében fel is mutatta. A többi kö­zött mondá, hogy a tisza-ftiredi rév mellett a keleti oldalon, a Graefl-féle birtokon fekvő u. n. Aporhát östemetkezési települ bi- zonyúlt be s pedig a történelem előtti időből s abban is a fémkor elejétől, amidőn a fekete ragyogó fénymázú és másképen is érde­kes alak- s ékidomú alakedények gyártása már szép lendületnek örvendett, miként ezt úgy az ez alkolommal mint máskor e telep- téreu felmerült példányok mutatják. A fémdarabok közül kap link innen 1876-ban egy kis sarlót eredetileg a bronzkor kezdetéről most pedig egy hajtüt veres rézből, melynek felső vége már a mű­vészi alkotás kísérletét jelzi. Az aporháti szállás- és temetkezési telep hajdan, tájékozás szerint, lehetett 12—15 holdnyi területű is; de idők folytán a Tisza az egész medrét annak déli oldalába öb- lözte úgy, hogy a megmaradt rész alig képez már 2—3 holdnyi művelés alatt levő földet, melyet a folyó mai nap is szaggat. — A hajdan itt szállásolt nép két egymásfeletti temetkezést hagyott hátra, melyben az alsó sirok egy ölnyi mélységre is lehatolnak, mig a felsőbbek alig félölnyi mélységüek. Az alsó sirok közül egy kibúvároltatván, múzeumi ösállat-csontgyüjteményüuk onnan nem csekély számú darabokkal szaporodott, melyek az ásotthalmiakkal együtt valamely szaktudós vizsgálódásainak kiváló tárgyát képez­hetik idővel. Dr. Roth Samu a szepesmegyei barlang búvárlója s lőcsei tanár ur meglátogatván múzeumunkat, ezekre nézve egyelőre is azt mondotta, hogy vannak közöttük oly állatok csontjai is, me­lyek már nem élnek. ígéretét bírjuk, hogy ez ösállatcsontgyüjte- ményünket kész lesz annak idején tanulmánya tárgyává tenni s osztályozni. A kettős eörvényi ásatásra nézve jelenté a titkár, hogy az két helyen ejtetett meg; egyik az éjszak-keleti u. n. homokcsárdai Holt-tisza partban, hol az idei árviz hullámai a partoldalt megszag­gatván, újabb sirok merültek fel. Ezeket előbb a közelben lévő munkások vevén észre, kettőt kiaknáztak, melyeknek egyikében egy üvegcsattos lovag csontváza feküdt. Több vasfémszerü fegyver eszköz is volt mellette; de ezek már összetörötten jöttek a ke­zünkbe. Bírjuk az Uvegcsattot is, melynek sárgaréz peczkének fe­jében gyöngyök vagy más ékkövek lehettek. — Bírjuk továbbá a lovag koponyáját s egy másik rézcsattját peczek nélkül. De bírunk innen egy másik koponyát is, mely már trapenált, azaz baloldalon felül kilyukasztott mint a dániai koponyák némelyike, mely azon­ban valamely fegyveres-kézzel kilyukasztottnak is vélhető. A sirok, hol ezek femerültek, hasonlók voltak a jelenkori sí­rokhoz ; szögletesek, egy ölnyi mélységgel s félölnyi szélességgel délről éjszaki irányban kivágva. Délnek néző végök félkőrivesnek tűnt fel. (Vége köv.) Levelezés. Carlsbad szept. 6. 1879. Tisztelt szerkesztő úr! A boszniai hadjárat fáradalmait még csak most nyílt alkalmam Csehország e kies helyén kipihenhetni. Hasonló okból időz itt több tartalékos katona, kikkel nem rég még Boszniában találkoztam. Daczára an­nak, hogy az évad vége felé közeledik, még mindig ezrekre megy az itteni fürdövendégek száma. Minden nyelvet hallani itt beszélni; még Indiából és Amerikából is vannak betegek. A magyarok szép számmal vannak képviselve. Időnk igen kedvező, alkalma­sabb mint a nyár folyamán volt; de a reggelek hüsek, a hévmérő csak 6°-ot mutat, nappal 16—20°-ót. E világhírű fürdő a maga nemében páratlan forrásaival, milyen a Sprudel 69° R. hőfokkal, számtalan gyomor és máj betegnek nyújt enyhülést és javulást, de újabb időben különféle nöbajokban is sikerrel alkalmazzák. Sőt ez évben már vasfürdöin kivül lápfiirdökkel is rendelkezik. A fürdőkre a legnagyobb gond fordittatik. A legmelegebb forrás, a Sprudel fölé ez évben töhb százezer frt költségen vas szerkezetű, szépsége által mindenkit meglepő csarnokot emeltek. A karlsbadi ásványvíz kivitele évröl-évre növekedik. Újabb kiviteli czikk az u. n. sprudel- szappan, mely a forrás-savakat tartalmazza és gyomor-betegeknek fürdésnél nagyon ajánlható. Az élet itt újabb időben meglehetősen költséges. Innen egy órányira fekszik a gieshübeli fürdő, mely Mat­tom tulajdona, ki ásványvíz-kereskedéssel milliókat szerzett. A gieshübeli forrás égvényes savanyú-viz nagyon ajánlható gyomor- betegeknek , itt Carlsbadban is nagyon használják, kevés czu- korral vagy szörppel pezseg mint a champagnei; kevés borral ve­gyítve is igen iiditö ital. Ezen víz egyébkint a gyermekeknél, kik görvély- vagy angolkorban szenvednek, valamint ott hol erő­sebben nem hathatunk, jó sikerrel alkalmazható. Meglátogattam a kies fekvésű Marienbadot is, bol a fürdövendégek száma egyszerre megcsökkent. Franzensbadban, ezen par excellence női fürdőben még mindig szép számmal vannak a vendégek; sokan utó-kuráúl hasz­nálják Carlsbad után. Férfit itt keveset láttam, hanem többnyire nőket s ezek között is igen sok egészségeset. — Oh azok a docto- rok ! . . . . Elfeledém mondani, hogy itt Carlsbadban igen szép és sok klasszikus zenét hallunk, de jól esnék egy kevés a Berkes vagy Bunkóéból is ... . valamint a sok viz mellé — egy kis egri pi­ros. Ez utóbbinak itt, ha vállalkozó szellem volna nálunk, jó ke- lete lenne. Tisztelője Dr. Briinauer Ambró.

Next

/
Thumbnails
Contents