Eger - hetilap, 1879
1879-09-11 / 37. szám
Will, év-folyam. 37. szám. 1871). szeptember 11-éo. Előfizetési dij: Egész évre . 5 fit -■ kr. Félévre. . . 2 „ 50 „ Negyed évre .1 „ 30 „ Egy hónapra. — 45 .. Egyes szám . — 12 „ EGER. Hirdetésekért minden 3 hasábozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért lő kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetéseket elfogad : a kiadó-hivatal (lyeeiimi nyomda,) a szerkesztőség (sóház-uteza Mózerféle ház) és tizolcHdvyi Gy. könyvkereskedése (Alapítványi uj ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt 30 kr. Az Eger-nádasdi vasút ügye. Miskolczot szerencsés fekvése sok előnyben részesíti a forgalom terén. Csomópontja a debreczeni és kassai összeköttetésnek. Fölvirágzása létföltéteiei megvannak, mesterséges s mások kárával járó új forgalmi irány megnyerésének eröszakolására szüksége nincs. De mindennek daczára jó szomszédunkat is megszállotta az emberi természet árnyoldala, a túlságos kapzsiság. Az aradi, s valószínűleg még a piripócsi forgalmat is. Miskolczra tervezik, s lészen majd Miskoicz, nem többé Makó, a világ közepe. Hogy az arad-karczag-csege-miskolczi irány kiépíthető, azt kétségbe sem lehet vonni, s nyerne vele Miskoicz, egy szép sétautat, de egyebet sem. A debreczeni ipar- s kereskedelmi kamara gyönyörűen felvilágosította őket, bogy ez irány kiépítésével mi országos érdek sem mozditatik elő, kár azonban történik, Debreczen s vidéke kereskedelmi forgalmán. Mi hozzátehetjük, hogy egyszersmind a jövő kilátásait hasznosítani és szintén fejlődni óhajtó Eger s vidéke forgalmi érdekei is semmivé lennének. íme, Miskoicz törekvése, mesterséges eröszakolása s a természetes forgalmi irányok kizökkenése saját medrökböl : úgy Debreczen, mint Egervidékének kárát s létfeltételei veszélyeztetését idéznék elő. Szerencsére, az ily dolgok most már nem mennek oly könnyen. Aug. 31-én volt Miskolczon a mesterkedés e megtestesülésének — temetése. E napon a fentjelölt arad-karczag-miskolczi vasútirány kiépítése ügyében gyűlést tartottak, Meghívták arra az érdekelt vidékeket, még Debreczent is. Egerből csak a káptalant hívták meg, azon hitben, hogy a ősegei lépvessző már is megfogta a madarat. Konstatálva van , hogy az értekezlet összement, miut a frakk. A csegei vasút a boldog emlékezetüek sorába tétetett, s a debreczeni kereskedelmi kamara vállalkozott halotti búcsúja megírásához. De hogy is történt most az. hogy Mikolcz egyszerre arra ébredt fel, hogy neki még a csegei vasút is kell? A dolog egyszerű. Hire ment, hogy Karczag-, Madarason át Füzesabonyba, egy vonal kiépítése terveztetik. Tessék a térképre nézni, s egy pillantás mindenki előtt világossá teszi, hogy e vonal országos érdeket rejt magában. Ez összeköttetés természetes folyománya az Eger- nádasdi vasút kiépítése, s ez irányban a felföldnek az alfölddel való összeköttetése vasúton, mely eddig is fenáll ugyan, de most már nehezen járható, poros és sáros utakon, a mint ezt mindenki tudja. Az eger-tiszafüredi s az eger-Iejtöi vonal fontos forgalmi s hadászati irány. Rejt ezen eddig is fenállott összeköttetésnek vasúttal pótlása s tökéletesítése Miskolczra nézve veszélyt? Semmit. Mint érintettük, Miskoicz már biztosítva van, annyi szerencsés összeköttetéseivel, melyeket a természet adott neki. Ha többet akar, már azt másoktól kiváDja elragadni. Másoknak is van joguk az élethez. Az eger- nádasdi s tovább ftizesabony-karczagi összeköttetésnek megtámadása és veszélyeztetése csupán magán érdek kifolyása lehet, melyért ily fontos országos érdeket könnyedén feláldozni csakugyan nem lehet. Az aug. 31-iki értekezlet eredménytelensége Miskolczon, melynek való éle a karczag-ftizesabonyi összeköttetés tervének megsem- misitése volt — éppen e megtámadott irány életképessége mellett bizonyít. Miskolczot kivéve, minden érdek ellenök szólalt fel, s igy közvetve a füzesabonyi összeköttetés mellett nyilatkozott. Most már itt az ideje, hogy az érdekelt Tiszavidék erélyesen keresztülvigye tervét. A tiszai községeknek kimondhatatlan előnyt nyújt ez, s méltó az áldozatra. Ezzel egyidejűleg Eger s vidékének feladata a nádasdi összeköttetést keresztülvinni. A karczag-ftizesabonyi vonal Ugye ma, mint tudjuk, azon állásban van, hogy az előmunkálatok teljesen befejezvék, s a kiépítés elöföltételei tárgyaltainak. Ne késsenek az érdekelt községek saját ügyöket előmozdítani! A nádasdi vonal Ugye élénken érdekli a felvidéki vasipart, s nagy a remény, hogy ez édekeltség befolyása s Eger szilárd akarata és törekvése az ügyet eredményre fogja vezetni. Természetesen, most már az ily vasutak építése az érdekeltség saját erejére lévén utalva, nem kis dolog leszen annak életre hozatala. Ez nem rövid idő munkája; de az idő s a kitartó akarat együttes ereje valósággá fogja ezt érlelni. Sz. N. T Értesítés az erdélyi gazdák ötödik vándorgyűléséről és az avval összekötendő tárlat- és cseléd-jutalmazásról. Az erdélyi gazdák ötödik vándorgyűlése folyó 1879. évi október hó 2., 3., 4. és 5-ik napján lesz Sepsi-Szent Györgyön megtartva, melyre a haza minden gyakorló gazdáját úgy, mint általában a gazdaságnak minden barátját tisztelettel meghívjuk. — Ezen vándorgyűléssel tárlat és cselédjntalmazás lesz összekötve. — A vándorgyűlésen ugyan mindenki jelen lehet, de tanácskozásokban és kiküldetésekben csak az vehet részt, ki folyó évi szeptember hó 1-étöl kezdve a kiküldött intéző bizottság pénztárnokától (Sepsi-Szent-Györgyre Bogdán András urnák czi- mezve) két osztrák értékű forintért „tagsági igazolványt“ vált, mely tagsággal a fenti jogokon kívül, még a következő előnyök vannak összekötve u. m.: I. ezen igazolvány elömutatása mellett a vándorgyűlés tagjai az első erdélyi vasúton és a magyar államvasutak keleti vonalain árkedvezménynyel fognak utazni mely annak idején a részletes gyűlési programmal együtt fog közzététetni; 2. a vándorgyűlés tagja a terjedelmes részletes jegyzőkönyvet és netán más a gyűlés- és tárlatra vonatkozó nyomtatványt díjtalanul és bérmentve nyeri ; 3. az igazolvány elömutatása mellett a tagok a tárlatot díjtalanul látogathatják; 4. igazolványt váltott tagok a város polgárok szive3 ajánlata folytán szállással fognak elláttatni. — A gyűlés részletes napirendje a tárgyalandó kérdésekkel együtt négy héttel megelőzőleg lesz közzétéve. — A tárlat a magyar haza összes területére terjed ki és négy osztályra oszlik: állat-, termény-, gazdasági eszközök s gépek és házi ipar kiállításra. — A termény-, gép- és házi ipar kiállításra szánt tárgyak szeptember hó 15-ig az intéző bizottságnak Sepsi-Szent- Györgyre czimezve bejelentendök és legkésőbb szeptember 30-án esti 6 óráig beküldendők: később érkező küldemények a versenyből kizáratnak. Részletes tervezet. Első nap csütörtök, október 2-ika 1879. Délután 2 érakor: az állatkiállitást bíráló bizottság működése. Este 6 órakor: elöér- tekezlet, azután ismerkedési estély. Második nap, péntek október 3-ika 1879. 1. Reggel 9 órakor a vándorgyűlés megnyitása és pedig: a) elnöki megnyitó, b) bizottságok választása a termény-, gép- és házi ip r-táilat megbirálására, c) az intéző bizottság által kitűzött birtokok vagy községek meglátogatására ki- küldendö bizottságok választása. 2) Vz erdélyi gazdasági egylet által kitűzött themák tárgyalása. 3. Déli 12 órakor a kiállítás ünnepélyes megnyitása és 4. Az állatkiállitási jutalmak (összesen. 86 db m. k. arany és 2 db ezüst frtos) kihirdetése és kiosztása Harmadik nap, szombat október 4-ike 1879. 1. A íerménv- és gép-, valamint a házi-ipar kiállitmányait bíráló bizottságok
