Eger - hetilap, 1879
1879-08-21 / 34. szám
XVIII. év-folyam. 34. szám. 187». augusztus 21 -én. Előfizetési dij: Egész évre 5 frt — kr. Félévre. . . 2 „ 50 „ Negyed évre . 1 „ 30 „ Egy hónapra.- 45 „ Egyes szám .- 12 „ EGER, Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Hirdetésekért minden 3 hasábozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 15 kr fizettetik. Előfizetéseket elfogad : a kiadn-llivatal (lyeeunii nyomda,) a szerkesztőség (sóház-uteza Mózerféle ház) és Szolcsdnyi Gy. könyvkereskedése (Alapítványi uj ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt 80 kr. A magyar gazdák *) Székesfehérvárott 1879. juuius 3—5. napjain tartott II. orsz. értekezlete által hozott határozatok. A magyar gazdáknak Székesfehérvárott tartott II. országos értekezlete, — a mig egyrészről örömének adott kifejezést a fölött, hogy a gazdaközönségnek alkalom adatott saját óhajai és érdekei fölött tanácskozhatni, egyszersmind mély sajnálkozásának adta kifejezését, hogy az első értekezletnek megtartása óta lefolyt 11 év alatt a törvényhozás és kormány részéröl oly elenyészöleg kevés tétetett a földmivelés emelése, érdekeinek megvédése és előmozdítása tárgyában, holott önrendelkezésünkhöz épen e tekintetben nagy remények köttettek, és napjainkban, a midőn egész mezőgazdaságunk egy válság alatt áll, elérkezettnek mondá az időt, hogy a törvényhozás és kormány a földmivelési érdekek nagyobb-szerli gondozását és ápolását feladatául tekintse és közönyösségéből kibontakozva a már halaszthatatlanná vált cselekvés terére lépjen; — ezekből kifolyólag az értekezlet tárgyalásaiba felkarolván mezőgazdaságunk különböző bajait és viszonyait, a tárgyalások eredményeit összevonva és csoportosítva, a következő határozatokat hozta: A) A földmivelés érdekeinek képviselete tárgyában. 1. Önálló földmivelési minisztérium alakítása, oly- formán azonban, hogy ebből az állam pénztárára nagyobb teher ne háramoljék. 2. Egy országos gazdasági tanács felállítása. 3. Minden megyében egy gazdasági egyesület alakítandó. 4. A gazd. egyesületek szervezetének teljes megváltoztatásával ezek fentartási költségeiben a gazdasági egyesület területén levő minden földtulajdonos egyenes földadó forintja után fél (j/2) kraj- czár maximum járulékkal vesz részt. Ezen járulék a közadókkal együtt az állam közegei által szedetik be. Óhajtja az értekezlet a kormánytól, hogy a földmivelés emelésére az eddiginél nagyobb összegeket fordítson, illetőleg az egyleteket ide czélzó törekvéseikben nagyobb mérvben támogassa. 5. A gazdasági congressus évenként megtartandó. Ezen con- gressus az országos gazdasági tanács elnökét egy évre megválasztja, továbbá egy 20 tagból álló „végrehajtó-bizottságot“ küld ki, mely bizottság működése mindig a legközelebbi országos értekezletig tart. — Ennek hivatása a congressus határozatainak érvényt szerezni, valamint a gazdasági egyesületek között az összekötő kapcsot képezni. B) Gazdasági rendszerváltoztatás, illetőleg nyersterményeink értékesítése tárgyában. 1. Kimondja : hogy minden magyar gazdának úgy saját, mint az ország érdekében kötelességében áll oda törekedni, hogy gazdaságában a gabnatermelés és állattenyésztés közt büntetlenül huzamos ideig nem mellőzhető helyes arányt fokozatosan bár, de lehető gyorsan beállítsa, a gabnatermelés rovására tetemesen megcsökkent állattenyésztést erélyesen felkarolja, s e czélból gazdasági területének legalább egyliarmadát (ideértve a kaszálókat, a szálas és gumós takarmánytermötereket, a mesterséges és természetes legelőket) takarmánytermelésre fordítsa, 2. Biztos piacz teremtése czéljából elkerülhetetlenül szükségesnek tartja, hogy helyesebb vasúti tarifa és kereskedelmi politika *) Gr. Dessewffy Aurél végr. bizottsági elnök, Gr. Zichy Jenő és ifj. gr. Nádasdy Ferencz hírlapi közleménye után. követtessék, melynek elérésére, — utalva itt különösen a német birodalom által életbeléptetett tarifa és vasutpolitikára is, — mielőbb legalább is egy, a magyar állam befolyása alatt levő, Magyarországot a külföld nyugati fogyasztó piaczaival összekötő vasútvonal megszereztessék. 3. Szükségesnek látja, hogy a marhatenyésztés emelésére szánt dotatio, félre téve a szűkkeblű fiscalis szempontot, évröl-évre fokozatosan és oly mérvben emeltessék, hogy általa az e téren észlelhető bajok és hátrányok, minők a marbalétszám nagymérvű apadása, a létezőnek elcse nevészedése, stb. a lehető legrövidebb idő alatt orvosolhatók legyen ek. — Miután pedig oly külföldi intézkedések léteznek, melyek nyers terményeink értékesítésére, (gahona- nemüek, marha, fa és bor) határozottan káros hatással vannak, szükségesnek tartja az értekezlet, hogy minden ily állam ellen, megfelelő torló, prohibitiv irtézkedések léptettessenek életbe. 4. Szükséges, hogy az ország több pontjain, különösen a fővárosban és az ország határaihoz közel fekvő azon városokban, melyek gyűjtő helyekül alkalmasak, a kereskedés és forgalom előmozdítására és emelésére nézve közraktárak állíttassanak fel. 5. Budapesten marhavásárok rendszeresitendők. 0) A gazdaság különböző ágainak emelése tárgyéiban. 1. A gazdasági otatás és szakértelmiség terjesztésére, — miután az e téreni felső oktatásról eléggé van gondoskodva, — legfőbb szükség az alsó és gyakorlati oktatást mindinkább fejleszteni és a mennyire csak lehet, a „ferme école“ intézményt érvényesíteni. 2. A borászat, nagyobb mérvű állami gondozást igényel az eddiginél; óhajtja az értekezlet e részben a bormérési regale méltányos alapokoni megváltását, a bőrgyártás megtiltását, és minél nagyobb számban pinczemesterek kiképeztetését, avagy legalább ambuláns pinczemesterek alkalmaztatását a bornak nagy tömegbeni egyöntetű kezelése végett — Az okszerű termelés ellenőrzésére hegyrendöri törvényt alkotva, fordítsa a kormány figyelmét oda, hogy Budapesten bortözsde létesülhessen, és hogy különösen a borértékesítés és kereskedés előmozdítása czéljából, a jövőben kötendő kereskedelmi szerződésekben a külföldi vámtételek hazai borainkra le8zállittassanak. 3. Szükségesnek és óhajtandónak tartja az értekezlet hogy a magas kormány oda hasson, miszerint az arra alkalmas vidékeken, a gazdasági egyesületek által tejtermelő és értékesítő szövetkezetek állíttassanak föl, s mig ezek a kezdet nehézségeivel küzdenek, a a kormány által anyagi támogatásban részesittessenek. 4. Tarthatatlan állapot a gazdasági cselédeknek különböző vidékeken különböző időben történő félfogadási ideje, minélfogva a gazdák értekezlete ezen viszásságra is felhívja a kormány figyelmét. 5. Helytelen és károsnak tartja az értékezlet a kormánynak a dohánymonopolium gyakorlásánál kifejteit azon intézkedését, hogy figyelme csupán a mennyiségre, és nem első sorban a minőség előállítására és fokozására van irányozva. — Egyszersmind megbotránkozásának ad kifejezést azon visszaélések miatt, melyek a termelési engedélyek magadásánál az utóbbi időkben olyannyira lábra kaptak, s erre vonatkozólag egész terjedelmében magáévá teszi a békésmegyei gazdasági egyesületnek a pénzügyminisztériumhoz felterjesztett emlékiratát. 6. Szükségesnek tartja, hogy a statistika működése helyesebb irányt vegyen, mivel sajnálattal constatálta az értekezlet, bogy azon irány, a melyben a statistikánk jelenleg működik, teljesen haszonnélküli, czélvesztctt; és szégyenletes állapotnak tartja, hogy 9 évi működése óta még mindig nem képes képét nyújtani a hazai áru- és értékforgalomnak, sem adatait az évi marhaállománynak és az évenkinti aratási eredményeknek.
