Eger - hetilap, 1879
1879-08-07 / 32. szám
250 Tannyelv. Hevesmegyében minden iskolában magyar a tannyelv. Kompolt községben és az izr. iskolákban a német is ta- nittatik. Az iskola-épület kinek tulajdona. Az iskola-épiile tek közöl 171 részint a község, de nagyobb részben az illető hit- felekezet tulajdona, 23, iskola pedig bérelt helyiségben van elhelyezve Hogy mennyi iskolaház kizárólag a község tulajdona, határozottan még ki nem tehető, minthogy több helyen ezen kérdés iránt még vita és tárgyalás folyik, melynek befejezése után lehet csak biztosan kitenni, hogy e/.en épületek kinek tulajdonát képezik. Ezen iskola épületekben van 249 tanterem és 173 tanítói lak. A többi tanitók részint kántorok is, és mint ilyenek a kántori lakot használják, részint lakbért kapnak és bérelt helyiségben laknak, mig az angolkisasszonyok és az irgalmas nénék társulataihoz tartozó tanítónők, társulatuk házában laknak. Faiskolák, tanítói kertek és testgyakorló terek. Közvetlenül az iskola-épület mellett, vagy igen közel hozza van 29 faiskola. Faiskola egyébiránt — néhány mátrajárási községet, hol még a tagosítás be nem fejeztetetett, s az alsó-tarnajárásbeli Veze- kenyt kivéve — van minden község határában valahol, mert erre nézve a megyei bizottmány szabályrendeletet hozott. Tanítói kert van 71, (23-mal több mint a múlt évben.) Külön testgyakorló tér van 29 községben (6-tal több mint tavaly), másutt a gyakorlatok az iskola udvarán szoktak megtartatni; de meg kell jegyeznem, hogy testgyakorlati készletekre nézve még nagyon hátra vagyunk, mert ilyenek csak 9 községben vannak, s igy 2 községgel többen, mint az 1873/4 évben. Taneszközök. Taneszközök közöl volt a megyebeli összes népiskolában fekete irótábla 279, (16-tál több mint 1876/7-ben), fali olvasó tábla 174, (6-tal több mint tavaly); fali térkép 374, (19-czel több mint tavaly); földgömb 154,4-gyel több mint 1876/7-ben); terményrajzi gyűjtemény 164 (5-tel több mint tavaly); könyvtár 32, (4-gyel több mint 1876/7-ben), megjegyzendő, hogy falusi iskolákban a terméuyrajz tanítására többnyire csak a Basch-féle, a termé- szettani oktatásra Bopp-féle fali ábrák vannak használatban. Az iskolák évi jövedelme, 8 ennek honnan származása. A megyebeli népiskolák összes jövedelme tett készpénzben 73,854 frtot, (a múlt évinél 1102 írttal többet); terményekben pénzértékre véve 45,637 frtot, (a múlt évinél 2352 írttal többet); összesen : 109,491 frtot, (a múlt évinél 3454 írttal többet). Ezen jövedelem származott ingatlan vagyonból, melynek értéke 221,830 frt és 26,067 frtot jövedelmezett; 18,668 frt töke pénzből, mely 1348 frtot kamatozott, és 13,941 frt tandíjból; továbbá községi, egyházi és másforrásu segélyekből. Az állam részéről 1877/8 dik tanévben megyénk területén egyetlen népiskola sem nyert segélyt. Az iskola évi kiadása. Rendes tanitók fizetésére 91,180 f rt, segédtanítókéi a pedig 4839 frt köttetett el. A tantermek fűtésére, tisztogatására és javításokra 6624 frt, tanszerekre 1023 frt szegény gyermekek könyveire 423 frt, egyebekre 2302 frt fordit- tatott, úgy, hogy az összes kiadás az összes bevételt fölemészté. (Népisk. T.) A dohányzás orvos-rendőri szempontból. (Vége.) Függelékül visszatérek a túlhajtott dohány fogyasztás által előidézett és fent elősorolt tünetekre, és ezeket egy képben vonom össze e név alatt idült dohányneorosis; és itt az Erlen- meyer dolgozatában (Korrespondenzblatt der deutschen Gesellschaft für Psychiatrie) tüzetesen rajzolt betegséget a kővetkezőkben adom elő röviden. 1) Egyes személyeknél, kik a dohányporuak és füstnek hosszabb ideig kitéve vannak, különösen pedig élvezetül használják a dohányt, a nyál által feloldott dohányrészek, melyekkel első sorban a mérges czúromsavhoz kötött nikotin is összeköttetésben van, az idült dobánymérgezést idézik elő. 2) A dohánymérgezés általában véve oly betegség, mely csak ritkán fordúl elő, s bizton nem határozható meg, vájjon azoknál vannak-e meg inkább föltételei, akik dohánygyárakban dolgoznak, vagy azoknál, akik a dohányt élvezeti szerül használják; csak annyi bizonyos, hogy e tekintetben a szivarozás veszedelmesebb mint a pipázás, mert a pipadohány erős fermentatio által nikotin tartalmának V3 részét elveszti (amoniák átváltozása folytán), holott szivaralakban a dohány ezen veszteséget nem szenvedi, úgy hogy a szivar háromszorta erősebb mint a vágott dohány. Siebertnek azon állítása (az alhasi bántalmak kórisméjében), 1 hogy az idegbántalmak férfiaknál tetemesen szaporodtak, mióta a pipa a szivar által háttérbe szoríttatoít, tökéletesen igazoltnak látszik. 3) Az idült dohánymérgezés symptomatoíogiája változatos; de általában a tünetek hosszú sora a heveny nikotinmérgezéshez csatlakozik. A szembeszökőbb tünetek közt kiemelendök a következők: a) az érzékek szerveiben: a látideg tájékán látiszony es nagy érzékenység mutatkozik, egyes esetekben illusiokat észleltek, különösen állatalakokkal; idönkint a haliideg is túlérzékeny. b) a vérkeringési szervben: szívdobogás, bizonyos félelemmel. c) leginkább szenved az idegszervezet; mindenekelőtt hyper- asthesiák és nevralgíák mutatkoznak; az érző idegek különnemű rendellenességet mutatnak, különösen a főben, nem különben nagy mérvben az egész bőrön, főleg pedig a lábakban. A mozgó idegekben kisebb nagyobb fokú gyönge ség mutatkozik, fökép az alvégtagokban, mely a fáradság alakjában tűnik fel, úgy hogy a beteg sokáig állni képtelen; továbbá gyakori jelenség a tagok rezgése, a nem biztos járás; fontos tünet továbbá a szédülés, melyet szellemi munka még inkább előmozdít, mely pa- roxysmuskép lép föl, nem különben csekélyebb álom sőt tökéletes álmatlanság. A léiek működésében következő rendetlenségek mutatkoznak : jelentékeny ideges érzékenység, félelem, ijedezés különös szomorú Képekkel, eltompultság, akarathiány, és a jókedv elvesztése. Egyes esetekben dehrium, másokban melancholia fejlődik ki. Mint különös jelenség fölemlitendö, hogy az idült dohányneorosis által különösen az idegszervezetben létrejött rendellenességeket nagyobb mennyiségű szeszes italok élvezete javítani képes. A szerző elmebajok gyakorlatában 3 esetet észlelt, női betegeket, kik dohánytözsdében voltak alkalmazva, és kiknél a föllépett elmebajt idült dohánymérgezéssel kellett összeköttetésbe hozni, a mennyiben az ideges elmebaj tünetei csak azon idő óta léptek fel nálok, mióta a dohányillattal telt térben tartózkodtak. Hype- rastbesia, az érző idegek illusiója, szédülés, szívdobogás, hányinger, melancholikus lehangoltság: ezek voltak az említett esetek leg- szembeszököbb tünetei. És midőn ezennel, tisztelt közgyűlés, e rövid elmefuttatást a dohányélvezetröl berekeszteni óhajtóm, és hiszem, hogy evvel egyszersmind az önök óhajának is eleget teszek, nem akarom magammal elhitetni, hogy azon rémképek által, melyeket feltüntetnem kelle, a m. k. monopóliumnak, és igy az ország tetemes jövedelem forrásának csak legkevesebbet is ártottam volna, vagy hogy önök, bár méltányolják is az általam felhozottakat, félredobják a pipát illetőleg a szivart, melylyel egymást találkozásoknál, fogadtatásoknál megkinálni szokás hü jeiekóp a kölcsönös baráti érzelmek kifejezésének, s mely magát a társalgást is ama sajátságos, különösen meg nem magyarázható kedélyes folyamatba hozni képes; hanem igen is hiszem azt, hogy a bevezetésben emlitett adoma szerint akár a pipát akár a szivart sat. majd mint emésztő szert, majd mint munkabuzditót, vagy unaloműzőt — velem együtt — továbbra is használandják, azon megjegyzéssel, hogy mint mindenben, úgy fökép itt a mértékletesség a föconditója az élvezetnek, ha kellemetlen utóhatástól mentek maradni óhajtunk. Heti szemle. A holt idény, (vagy ivad, vagy évad!) visszatükrözi magát a politikában is. A diplomatia fürdözík, s az ö pihenése megérzik — nemcsak a nemzetközi, hanem még a belpolitikai életen is. S innen az általános szélcsend a közélet terén; - a politikai sajtó is alig-alig hoz „tényeket“ és „eseményeket", hanem amikkel foglalkozik : jobbára elvont okoskodások s elmefuttatások egyes függő kérdések fölött, glossák a múlthoz s conjecturák a jövőre nézve. A napi beszéd tárgyát most is jóformán kizárólag a keleti ügyek képezik. Említettük a múltkor, hogy Kheireddinnek a portán kiadták az utat, s Aarifit nevezték ki helyébe. Kheireddin bukását ama programra idézte elé, melyet ö Törökország megmentése érdekében a sultán elé terjesztett. Ezt a sultán egy a seik-Ul-izlám elnöklete alatt ulemákból alakított bizottság elé terjesztette véleményezés végett, ez pedig a programm szabadelvűbb, európaiasabb eszméit összeférhetetleneknek mondotta ki a Koránnal, mely a pa- disahnak korlátlan önuralmat tulajdonít. Ha ez igaz, akkor ki van mondva a halálos Ítélet is a török birodalom felett, — mert ezzel az van constatálva, hogy Törökország képtelen az európai eszmék és formák recipiálasára 8 a maga regenerálására, s igy Európában semmi létjoga, semmi helye, semmi keresete. S valóban mi az; hisz- 8zük, hogy az a két-három háború, mely a mai újszülött vazall- államok teljes függetlenségéért még hátra van s múlbatatlanúl be
