Eger - hetilap, 1879
1879-07-24 / 30. szám
XVIII. év-folyam. 30. szám. 1879. Julius 24-én. Előfizetési dij: Egész évre . 5 írt — kr. Félévre. . . 2 „ 50 „ Negyed évre .1 .,30 Egy hónapra. — 45 .. Egyes szám . — 12 „ EGER B Hirdetésekért minden 3 hasábozott petit sorhely után tí, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 15 kr fizettetik. Poüiikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyeeilllii nyomda,) a szerkesztőség (sóliáz-utcza Mózerféle ház) és Szolcsdnyi Gy. könyvkereskedése (Alapítványi uj ház a lyceuin átellenében) s minden kir. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 írt 30 kr. Bagatell-űgy. (Folytatás.) A helyes jogszolgáltatás és méltányosság elveinek kellő figyelemre méltatásával megoldott vitás kérdés derék kereskedőink érdekeit közelről s közvetlenül érintvén, azt hiszszük jó szolgálatot teszünk akkor, a midőn a még csak szűk körben ismert nagy fontosságú határozatot közöljük, mely határozat egy kereskedőnek 30 ezüst forint s jár. iránt a budapesti VI. s VII. kér. kir. járás- bíróság- mint kereskedelmi bíróság előtt inditott, innen azonban bagatell-eljárásra utasított perében hozatott, s következőleg szóll : „L. P. felperes által 30 ezüst forint s jár. iránt inditott perben a járásbíróság- mint kereskedelmi bíróság illetékessége meg- állapittatik, mert a kereskedelmi törvény 264 §-a rendelkezéséhez képest az ezen törvény második részében foglalt határozatok azon ügyleteknél, melyek az. egyik szerződő fél részéről kereskedelmi ügyletet képeznek, mindkét félre nézve egyaránt alkalmazandók lévén, az 1877. 22. t. ez. által szabályozott bagatell eljárásnak helyt adni nem lehet.“ E lap szűk tere nem engedi a különben is jogtudományi szakközlönyök keretébe tartozó jogi kérdés tüzetesebb tárgyalását; mi csakis a nagy közönség érdekét is érintő örvendetes jelenséget kívántunk registrálni a fent idézett legfőbb bírósági határozat közlése által, mint mely a tévnézetek fölött győzelemre juttatta a helyes jogi meggyőződést s derék kereskedőinket fölszabaditá a bagatell törvény lidércz nyomása alól, följogosítván őket, kereskedői könyveiken alapúló kisebb követeléseik érvényesítése végett is a kereskedelmi bíróság előtt pert indíthatni. — Egyszersmind pedig azon óhajunknak adunk kifejezést, vajba az igazságügy minister úr által az ügyvédi kamaráknak a bagatell törvényt érdeklöleg tett fölterjesztései figyelemre méltattatván, mielőbb javaslat terjesztetnék a törvényhozás elé, ezen létjogosúltsággal nem bíró törvény hatályon kívül helyzése, vagy egyelőre legalább is módosítása iránt s jövőben gondos figyelem fordittatnék arra, bogy a nép szokásainak megfelelő magánjogi instiutiob iétesitessenek, és a törvényalkotást ne csupán az egészen más viszonyok között élő államok talán nagyszabású ugyan, de a magyar nép természetével össze nem egyeztethető törvényeinek lemásolása képezze. A fent idézett nagyfontosságú decisio folytán azt hiszszük, a gyógyszerész urak is jobban megbarátkoznak ugyancsak a jogéletünkben felette fontos állást elfoglaló semmísitö-szék azon határozatával, mely, tekintve bogy a keresk. törv. 258. § 1. pontja szerint „áruknak a végböli vétele, hogy azok természetben vagy feldolgozva tovább eladassanak, absolute, mindenkire nézve egyaránt kereskedelmi ügyletet képez“, őket is, mint kiknek köztudomásúlag üzleti állandó foglalkozását szinte azoknak adásvétele s ez ismét állandó jövedelmi forrásukat képezi, magánjogi szempont alá eső ügyeikben kereskedőknek tekinti; — amiben eddig diplomájuk méltósága ellen elkövetett merényletet láttak. Ha czikküuk Amerikában, a bombasztikus phrasisok hazájában jelennék meg, az irodalmi illem ok vetetlenül követelné az ily bekezdést: „Kereskedők örvendjetek, nines többé bagatell-per!“ Ámde mi, a rólunk elterjedt rósz hirek daczára is, felette igazság szerető, minden kérkedéstől ment s a szédités tudományával nem dicsekedhető nép vagyunk. Igaz ugyan, bogy a világra-szólló humbugjáról ismert Orlícét a szegény nép kenyértől elvont filléreivel dúsgazdaggá teszi; s igaz, hogy míg egyrészről a tudományos müveket pókháló lepi a könyvkereskedésben, addig másrészről az erkölcsrontó, érzék-csiklandoztató, felületes férezmti, vagy talán épen egy üres fejű fűzfa poétának köztiszteletben álló egyén jellemét sértő, morál-ellenes pasquilja nagy kelendőségnek örvend, sőt még talán közvéleményt is alkot a közönségnek, — szándékosan nem mondom „tekintélyes,“ — de nagy része a jogtalanúl megtámadottat elitéli, s ennek rovására mulat, kaczag a sületlen élezeken. Ezen elvitázhatatlan tény is azonban csak arra vall, hogy a közönség nagyrésze könnyen megszédithetö, de hogy mások meg- széditése, — illő megvetés a kivételeknek, — magyar ember jelleméhez nem fér, fényesen bebizonúlt egy jó hírnévnek örvendő gyógyszerészen, ki egy újonnan feltalált szerről elterjedt csoda dolgokat hangoztató hirek által megszéditve, nem kis fejtörés után el- s záuta magát s kövér betűkkel hirdeté: „Nincs többé kopasz fej? a humbug miatti kínzó gyötrelem azonban nyugodni nem hagyván, intő példaként állt ki gyógyszertárának ajtajába, mutatva a kérlelhetetlen végzet keze által simára borotvált fejét, melyen a hirdetett csodaszer göndör fürtöket nevelni képes nem vala. A gyógyszerész kopaszfejeként int felénk is az előttünk fekvő döntvénytárakból az ellentétes határozatok nagy tömege, figyelmeztetve, hogy, egy elért örvendetes eredmény jogéletünkben még nem biztosítéka annak, s nem jogosít fel senkit azon reményre és föltevésre, hogy mindig így fog történni. — Ezért tehát a jelen czikkben tárgyalt vitás jogi kérdésnek, a jövőben felsőbb bíróságaink által mi-módon leendő eldöntésére nézve biztos s minden eshetőségtől ment Ígéretet nem tehetünk ugyan, de bízunk benne, hogy a semmisítő szék, a kimondott bölcs határozathoz folyton ragaszkodni fog, s nem nyujtand alkalmat, hogy ezen fontos kérdésnél is ellenmondással, következetlenséggel vádoltassék. F—y S—r. A dohányzás orvos-rendőri szempontból. (Folytatás.) Ha a levelek kiizzadtak, akkor szétszedetnek, mely alkalommal legfölebb por képződik, mely azonban a vele foglalkozókra különös ártalmas hatással nincs. Ezután jön a belföldi roszabb fajta és a burnót készítésre szánt dohány páczolásba azon czélból, hogy kinézése és ize javit- tassék. Hogy a dohány az elromlástól megóvassék, láng nélküli lassú égetésnek teendő ki. Jó, különösen külföldi fajtáknál elégséges a levelek becsomagolása hordókba, és leöntése sósvizzel. Ezáltal a levelek kilúgoztalak, a dús nicotin-tartalmú lúg pedig azután egyszerűen leöntetik, vagy a rágódohány (bagó) készítésére hasznáitatik. A belföldi roszabb fajta sósavas és salitromos vizzel öntetik le, s hogy jobb izt és szagot nyerjen, a páczolásnál még édes és illatos szerek: bormust, thea, kávé, tömjény sat. tétetnek hozzá. Erre a dohány rendesen összevágatik, és szárítás végett rostra tétetik. Ezen manipulatiónál nagy mennyiségű vízpára képződik, vegyítve a nedves dohány levelekben rejlő narcoticus részekkel; továbbá nagy mennyiségű rost- és piszok-por fejlődik. Ily dolgozó helyiségekben a levegő forró, poros és kábító, különösen ha a dohány száraz, szitált és a forgalomba bocsátás czéljából csomókba kötöztetik. A szivar-készitésnél megjegyzendő, hogy annak munkája tiszta és nem fárasztó, az egészségre csak annyiban kártékony hatású, amennyiben rendesen kisebb téren nagyobb számú munkás összezsúfolva dolgozik. A mi a burnót készítését illeti, a páczolásnak különféle neme van: savanyu, könnyű alkalicus sat. A feldolgozásnál, mely őrlés, összetörés és taposás által történik, nagy mennyiségű finom por képződik, mely a légző szervek takhártyájára kártékonyán hat.
