Eger - hetilap, 1879
1879-06-26 / 26. szám
XVIII. év-folyam. 26. szám. 1879. juntos 26-án. Előfizetési dij: Egész évre . 5 frt — kr. Félévre. . . 2 „ 50 „ Negyed évre .1 „ 30 r Egy hónapra. — 45 „ Egyes szám . — 12 „ EGER. Poliiikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Hirdetésekért minden 3 hasábozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében mindén hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyórt 15 kr fizettetik. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lycoilllli nyomda,) a szerkesztőség (sóház-uteza Mózerféle ház) és tizolcsdnyi Gy. könyvkereskedése (Alapítványi uj ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt 30 kr. Felhívás előfizetésre. Tisztelettel felhívjuk azon előfizetőinket, kiknek előfizetése e hó végével lejár, hogy ezt mielőbb megújítani szíveskedjenek, nehogy a lapok pontos szétküldése fenaka- dást szenvedjen. Az előfizetési feltételek lapunk homlokán olvashatók. Az előfizetési pénzeket kérjük a szerkesztőséghez, vagy az alólirt kiadó-hivatalhoz, vidékről legczélszerübben postautalványnyal. mennél előbb beküldeni. A kiadó hivatal. (Lyceumi könyvnyomda.) Szőlőink közeledő réme a „tortrix pilleriana.44 Hivatalos állásomnál fogva vidékünk gazdászati viszonyaival sokat foglalkozván, előttem igen föltűnt, hogy az idén a máklári és nagytályai szőlőket —úgy az Öreghegyet mint a Nagyaszót—egy különös rovar által majdnem teljesen elpusztítva találtam. Ezen rovar már a múlt évben harapózott el a nevezett szőlőkben, s már akkor is tetemes károkat okozott, ezen káruk azonban az ideiekhez nem is hasonlíthatók. A községi elöjáróság feljelentése folytán a tek. alispán úr, Toronyi Sándor érsekuradalmi tiszttartó úr elnöksége alatt, a dolog megvizsgálására már küldöttséget is küldött ki, mely, néhány borszeszbe tett rovarpéldány beküldése mellett, jelentését már a megyéhez he is adta, s az ottani tárgyalásból — hiszem — hogy a közönség majd bővebben értesíilend mind a kár nagyságáról, mind a rovar minőségéről, mind pedig az egri szőlőket, fenyegető veszély tetemes voltáról. Addig is azonban nem tartom fölöslegesnek a t. ez. közönséget eleve is figyelmeztetni, s bortermelő gazdáinkat a fenyegető veszélyről értesíteni. A mint fentebb mondám, a jelzett rovar a nagytályai és makiári szőlőhegyeken még a múlt évben harapózott el s ott tetemes károkat okozott. Ez év folytán már mind az Öreghegyen mind pedig az attól nyűgöt felé pár ezer ölnyire fekvő Nagyaszó-begyen borzasztó mérvben elszaporodott, sőt a jég által különben úgy is tönkre vert kerecsendi hegyen is nagy mérvben találtunk ily hernyókat. minap pedig a Hajdúhegyre kimenvén, ámbár szőlőinket még e csapástól megkímélve találtam, de jó hosszas keresés után még is találtam egy példányt, s így már majdnem teljesen bizonyos, hogy e csapástól megkímélve nem maradunk, hanem a többi kalamitá- sokhoz még ez istenostora is hozzájárulund, hogy városunk egyetlen — úgy is gyarló — keresetforrását tönkre tegye. A talált hernyópéldáuyt az épen jelenvolt, bajdúhegyi pásztornak megmutattam, s öt felhívtam, hogy ha ehhez hasonló rovart észlelne, azt a mezei rendőrségi hivatalnak bejelenteni el ne mulaszsza. Az említett rovar szabad szemmel tekintve 8—15 milliméter- nyi hosszú, és 1—2 milliméter vastagságú, halvány zöld szinü, fekete fejű, igen fürge hernyó, mely a szőlőtökén igeD gyorsan felmászván, egy a gyenge fürthöz közel lévő levelet majdnem olyan formán, mint azt a vinczellér-bogár teszi, összegöngyöl, de e göngybe a flirtöt is bele vonja, s a mely fürtöt így megél int, annak teljesen vége lesz; mert az a levéllel együtt elszárad. A makiári és nagytályai hegyekben mondhatom nincs egy töke sem, mely ily módon megtámadva s a különben szépnek ígérkezett termés legalább 4/b részben megsemmisítve ne lenne. Az ottani szőlősgazdák tapasztalata szerint ezen hernyó magát szinte beköti és álezává, később lepkévé változik, s még az év folytán — úgy Augusztusban — ismét újra petéket rak, melyek kikelnek. Vizsgálódásaim közben egy ilyen álezát — pajodot — már találtam is,” mely azonban a hernyó eredeti nagyságához mérve igen kicsiny, mert annak hosz- sza alig több 3 milliméternél. A mint az ember a hernyó áital már összegyűrt levelet a tökéről leveszi s szétbontja, a hernyó hihetleu gyorsasággal, mint a esik, menekül és a földre ugrik, néha pedig szálon ereszkedik le a kézből. A hajdúhegyen fogott p Idány szinte a földre ugrott, de onnan felvenni akarván, azt tetemesen megsértettem, úgy bogy a feje testétől majdnem félig elvált, s belőle síirü zöld nyálkás nedv ömlött ki, de mindamellett a rovar oly szívós életű, hogy még 8—9 óra múltával is élt és mozgott s a papirost, melyen fekszik, ürülékével árasztotta el. — Nagyító üvegen nézve a behozott példány alakja a következő: hossza 8 mm., vastagsága 2 mm., feje azonban, mely egészen fekete, számszerű kemény héjas és rágó csápokkal van ellátva, sokkal vastagabb, t. i. mintegy 3 mm. Hasának szine világos sárgás zöld, első négy lábai kettős karmokkal vannak ellátva, melyekkel igen gyorsan kapaszkodik, hátúlsó 12 lába csak kúszó lábak. Háta zöldes, inkább szürkébe játszó, sötétebb szinü s két sorban 24 igen apró — közép n fekete pontú — fehér pettyekkel van ellátva, egész testén ezenkívül igen vékony és ritka de hosszú szálszörök látszanak. A nagytályai és makiári gazdák bemondásai szerint azon darab szőlők, melyekről gazdáik e hernyót a tavasz íolytán leszedték, más nap még inkább el voltak ez által lepve, mi természetes; mert a pusztítás csak szórványosan történt. Úgy szinte a tapasztalás szerint ezen hernyók a fehér fajokat nem annyira, mint inkább a kittinöbb fekete fajú tőkéket támadják meg. Én részemről azt hiszem, hogy ha a megtámadott szőlőhegy e hernyótól közös erővel s átalában és többször megtisztittatik, lehetetlen, bogy az ez által ne fogyna s később ki ne pusztúina. E néhány sor által csak figyelmeztetni kívántam szőlősgazdáinkat, nehogy a veszély begyeinket váratlanúl étje, hanem inkább, hogy annak idején közös erővel a fenyegető baj elhárításáról gondoskodjanak. *) Szabó Imre. Darázsfészek. Motto : Hintós kocsi, kenderhám, Nevetséges egy szerszám! Ha a távol jövő varázsképeit rajzolnék prófétai látással; ha új, eddig az emberiség előtt ismeretlen eszméket hirdetnénk, s ennek örömére, száz ökröt akarnánk leöletni az istenek tiszteletére; ha a hirdetett új tanok millió aljas érdekhálozatnak hoznának halált és romlást, s ba ez eszmék a fönáíló társadalmi rendre Uszköt dobnának, hogy aztán phönixbént megifjodva kelne uj életre korhadt társadalmunk a reform lángjaiból: akkor nem csak nem csodálnék, sőt természetesnek találnék, ha a legnagyobb visszahatással találkoznánk minden részről; akkor értenök, hogy mért nem értik meg szavainkat. Azonban mit szóljunk arra, midőn azt tapasztaljuk, hogy sokszor a legprimitívebb, legelementárisabb dolgokat *) E figyemeztetésért csak köszönettel tartozhatunk a czikkiró úrnak; mert valószínűleg a legtöbb szőlősgazda csak lapunk útján fog a veszélyről értesülni, mely városunk egyetlen — s mint czikkiró úr hozzáteszi — amúgy is (nagyrészben önhibánk miatt) gyarló keresetfor- rását fenyegeti. Szerk.
