Eger - hetilap, 1879

1879-06-26 / 26. szám

202 sürgetjük, oly dolgokat, melyeken a müveit világ rég túl van már, s melyeket nálunk, hogy megvalósítsunk, csak egy kis jó akarat és józan számvetés kellene hozzá, — és mégis minden részről nem­csak visszahatás az, melylyel szavaink találkoznak, hanem ami sokkal sajnosabb agyon hallgatják! Mert bizony nem egy indít­ványra utalhatunk immár, melyek e lapok hasábjain bocsájtattak világgá; de fájdalom — vagy világgá mentek csakugyan, elhan­gozva a pusztaságban , vagy visszatértek , mint Noé galambja, nem találván nyugvó helyet. — Ez az ázsiai állapotok atka. És ha valaki szavainkra azt felelné, hogy hiszen nem lehet desperáluunk; mert a város mégis csak mozdul, szépül itt is, ott is, pl. készülnek az aszfaltos járók is; — erre biz’ elmondhatjuk: „Adtál Uram esőt, de nincs benne köszönet.“ — Tekintsünk csak kissé körül a felhozott példa ügyében. Tehát aszfaltoznak. Nagyon jó, nagyon szép. Kérdés azonban jól-e és szépen-e ? — Jól van-e az, hogy az utczákat midőn mér­nökileg fölvették, nem az átalános középniveau szerint áilapiták meg, hogy helyenként mily magasságú legyen a járó, s igy tör­tént, hogy pl. az ó-kaszinó előtti járó a Khon-ház előttivel alig egyeztethető össze; mert ez utóbbit annak idejében helytelen szem­pontból mérték meg ? Jó! van-e az, hogy a kövezésre megjelölt ut- czákban a házi urakra oly nagy költségeket róttak, holott a többi utczalakók, kik ép úgy veszik hasznát a kövezeteknek, épea sem­mi teherben sem részesülnek? Jól van-e az, hogy midőn elhatároz­ták, uogy a járók köveztesseuek ki, ugyanakkor nem határozták meg, hogyan; hanem minden házi úrnak tetszésére bízták, mily szélesen, mily hosszan, mily magasan s mily anyagból készíttesse háza előtti járóját? Jól van-e az, hogy midőn kövezéseket rendel­tek, nem jutott senkinek eszébe egyszersmind elrendelni azt is, hogy boltlépcsök a járókra ne jussanak, hogy a boltajtókból kiálló ezégek, e kalapverö és ernyöhasitó ostobaságok ne türettessenek, hogy az épületek ereszei esövizfogó csatornákkal láttassanak el, hogy a potyazuhanyoktól már egyszer megkiméltessünk ? Jól van-e az, hogy a puttonyos kofák, deszkahordó asztalos inasok, kútra járó szolgálók, szóval mindenféle teherhordók, nemcsak az úgyis kes­keny és gödrös járókon czammognak, hanem összeállnak csoporton­ként s beszélgetve el'ogják a járást?*) Jó! van-e az, hogy ámbár hajdúk vannak az utczákon kirendelve, hogy a rendre ügyeljenek, mégis megtörténik akárhányszor nemcsak vasárnap délután, ha­nem, mert a bor olcsó a napszám meg drága, hétköznap is, hogy egy-egy csoport részeg parasztsuhancz halad végig a fdutcza já­róin s utczahoszszat ordítanak és patkós sarkaikkal toporzékolnak a kövek szélein, hogy azok hadd csorbu jauak? S midőn valaki őket inti, — mi megtörtént, — azzal feleltek, hogy ahhoz senkinek semmi köze; mert,, a mi pénzünk ép úgy benne van a kövezetben mint az uraké!“ — Persze hajdú ilyenkor sem látható; ép úgy mint nem vala látható akkor, midőn egy lábtyümüvésztanoncz fé­nyes nappal rongyot mártott a sárba s azzal egy újonnan meszelt ház falait a föútczában össze-vissza csapkodta! — Jól van-e az, hogy midőn elhatározza a város a rendet, és tisztaságot, (?) egy­szersmind nem jut eszébe rendet csinálni oly dologban , ami már csaknem minden jóra való kis városban régen el van intéz­ve: t. i. hogy a belváros főbb utczáin ökrök, tehenek, disznók, szóval marhák és barmok ne járjanak az emberekkel vegyest! — Jól van-e az, hogy midőn a gyalogjárók kövezéséről gondoskodnak, egyszer­smind nem jut eszökbe gondoskodni a kocsiutról is, hogy legalább a föutczán ezt is köveznék ki rendesen vagy öntetnék meg aszt- falttal, hogy igy ennek révén megnyerhetnék a ministeriumtól a kövezetvám szabadalmát;;mertaz bizonyos, hogy míg a városa ko- csiutat köveztetni nem kezdi, addig a kövezetvámról szó sem lehet; de ha kövezetvámot nyerhetnénk, akkor a város mostani jövedel­me úgy lehet 10—15 ezer írttal is fölebb emelkednék, s ha an­nak csak fele fordittatnék is évenként kövezetre, — néhány év múlva is másképen néznének ki utczáiuk mint kinézni fognak sá­ros aszfalt-járók s kövezetlen, kágyús kocsi-utak mellett. — S végre jól van-e az, hogy ámbár még alig kezdették meg az asz­faltozást, máris tapasztalható, hogy csakis a megye ház előtt tart­ják a járót tisztán és öntözik szorgalmasan, ellenben a többi he­lyeken nem törődnek vele hadd süsse a forró nap, hadd legyen poros, piszkos, szennyes, átfült, hogy igy kopjék, romoljék kedvére *) Mihez hozzáteszszük: s hogyha az arra járó nem akar e moz­dulatlan fatuskók kedvéért a kocsiút sarába lépni s elég bátor őket tisztességesen megszólítani, hogy tért engedjenek, a mindenféle gúny­nevek és szidalmak oly zápora hál szegény fejére, hogy ugyancsak igyekezzék menekülni. — Ráutaljunk e cselédségünk bosszantó nevelet­lensége- és negédessége okaira? Szerk. a házi urak zsebére, a rendőrök dicsőségére s mindnyájunk nagy örömére! . . . Mindez bizony nincs sem jól, sem szépen. Kérdés tehát, mire való a városi nemes tanács, ha nem arra, hogy a rendszabályok meg­tartása fölött őrködjék ? Mire való a rendőrség, ha nem arra, hogy a hozott rendszabályokat kellőleg foganatosítsa, azoknak érvényt szerezzen? Mire való az a „szépészeti“ bizottság, ha nem arra, hogy a város széplilését kellőleg terv szerint az egész városra nézve ki­dolgozza és irányítsa? . . . Pedig különösen a kövezés ügyében nagyon szép tervet és rendet lehetett volna csinálni; azonban ezt nemcsak elmulasztották eddig, hanem még a sajtót sem vették igénybe kellő informatiók által, hogy a jó ügy megbeszéltessék s utóbánat ne keserítse az úgyis betegesen pangó közvéleményt. Nem is 8/,óltunk volna ez ügyről, ha nem látnok, bogy kellő erélylyel, hála Istennek, még mindig lehetne segíteni. Segítve lesz pedig úgy, ha tervbe vétetik legalább azon útezák gyalog járóinak kövezése is, melyeken nagy a forgalom; pl. ilyen a föútczat a pi- aczczal összekötő Érsek- és Sz.-János utcza, ilyen az u. n. „Fekete Sas“-tól a Czifra-hó8tya végéig futó vonal vár alatti része s a servita-utezai rész. Jó lenne tehát akként intézkedni, hogy az eddig kövezésre terveit utczákban a város a nem-aszfalt kövezeteket sze­desse föl s helyükbe egységes terv szerint csináltasson aszfaltot; a fölszedett kövezetekből a nevezett vagy még nevezhető utczák gya­logjáróit szintén egységes terv szerint maga a város köveztesse ki, aztán a házi urakra az illetékeket vesse ki, betudva az aszfaltot nyert házak tulajdonosainak javára a házuk elöl fölszedett kövezet árát, emezt pedig behajtva a kövezetét nyerendő mellékútczák ház- tulajdonosain. A többi, fönt megpendített hiányok s rendetlenségek megszün­tetése nem szorúl részünkről javaslatra. Csak azt óhajtjuk, hogy úgy ne járjon a város az ö rendelkezéseivel, mint Bolond Jankó a mesében, ki a terhére volt gombostűt egy szénás szekérbe tűzte, s midőn a tü elveszett és azt tanácsolták, hogy tűzze az ilyet kalapja mellé, — megfogadta a tanácsot s máskor a vasvillát szúrta ka­lapja mellé! . . . Majdnem igy jártunk aszfaltozási rendelkezéseinkkel, úgy hogy a gombra most már kabát kellene, mert — Hintós kocsi, kender hám ; Nevetséges egy szerszám Városi ügyek. Egervárosa részéről 1879-ik év junius 22-én tartott képviselő-tes­tületi gyűlésben a következő ügyek tárgyaltattak: A folyó évi május 18-iki jegyzőkönyv hitelesitése után, indit- ványoztatott: hogy tekintettel azon körülményre, miszerint a szőlők közötti utak nagy része, a rendkívüli időjárás következtében sze­kérrel való közlekedésre használhatatlan, úgy annyira, hogy van­nak egyes helyek, honnan az illető birtokos terményeit haza szál­lítani nem tudja; a mezei rendőri személyzet pedig legnagyobb buzgalma (? Szerk.) daczára sem képes az utak helyrehozatalát eszközölni, a mennyiben oly alappal nem rendelkezik, melyből ezen nagyobb szabású munkálatok költségei fedezhetők volnának; ennél fogva egy bizottság lenne választandó, mely figyelmét az összes 8zölö-utak hálózatára kiterjesztvén, véleményt adna azok mikénti helyrehozása, s a fölmerülendő költségek honnan s mi módon le­endő fedezése tárgyában. Az indítvány egyhangúlag elfogadtatott, 8 annak értelmében véleményadással: Fülöp József elnöklete alatt Babies István, Braun Károly, Csiky Sándor, Fekete Károly, Gömöry Márton, Hubert János, Kormos András, Mészáros István, Nánásy Ignácz, Nagy Bernát, Szederkényi Nándor, Skopecz János, Sté- szel Ferencz bizottsági tagok, továbbá az összes mezei rendőri sze­mélyzet, a városi mérnök és Dusárdy József főjegyző megbizatnak azzal, hogy körükbe, a szükséghez képest, egyes érdekelteket is felvehessenek, albizottságokat alakíthassanak s eljárásuk eredmé­nyét a legközelebbi képv. ülésnek mutassák be. — Elnöki előter­jesztés folytán, a törvényszéki épületnél, az eredeti építkezési terv s költségvetés keretén kivül felmerült s még felmerülendő után- épitkezések (melyekhez a járda s folyosók aszfaltirozása is tartozik) megállapítása s foganatosítására az építkezés vezetése- s felügyele­tével megbízott küldöttség felhatalmaztatik. — Ugyancsak elnöki indítvány folytán az árvíz következtében szükségessé vált munkálatok költségei fedezésére felveendő köl­csön iránt adandó véleményadással Tavasy Antal polgármester elnöklete alatt: Babies István, Fekete Károly, Eisenmann János, Vavrik Béla, Fülöp József, Hubert János, Szederkényi Nándor, Vav-

Next

/
Thumbnails
Contents